A tavalyi öt százalékos GDP-bővülést követően az idei első negyedéves adat egyértelmű jelzése annak, hogy a lendületes növekedés az év egészében fennmaradhat – hangsúlyozta Varga Mihály. A tárcavezető elmondta: a gazdaság kiemelkedő teljesítménye stabil és kiegyensúlyozott, amely mögött nem külső eladósodás és magas költségvetési hiány áll. Míg az Európai Unió átlagos növekedése az első negyedévben 1,5 százalék lehet, a magyar gazdasági bővülés ennek mintegy 3,5-szerese, amellyel – a rendelkezésre álló adatok alapján – első helyen vagyunk a tagállami rangsorban – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.
Évtizedes rekord
A magyar GDP az ezredforduló óta nem látott mértékben, vagyis közel két évtizedes rekordot jelentő 5,3 százalékkal növekedett 2019 első negyedévében éves bázison számítva. Mindez minden idők második legmagasabb év/év növekedési adata Magyarország tekintetében – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
„Mindazonáltal személy szerint némiképp csalódást keltő az adat, hiszen a közel 50 százalékos építőipari bővülés, az ipar jelentős termelésnövekedése és a továbbra is kétszámjegyű béremelkedés mellett ennél magasabb növekedési ütemre számítottunk. Az előzetes adatok alapján a KSH csupán annyit közölt, hogy az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások dinamizálták a gazdaságot. A részleteket június elején látjuk majd” – hangsúlyozta kommentjében Virovácz.
A mai erős adat ellenére úgy véljük, hogy a GDP-növekedés 2019 egészében veszíthet a tavalyi évben látott lendületéből. A kapacitáskorlátok, a külső kereslet visszafogott alakulása és a tavalyi évi magas bázis mind ezt a várakozást erősítik. Összességében idénre 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálunk, ami egyben azt is jelenti, hogy a következő negyedévekben vélhetően mérséklődik majd a bruttó hazai termék növekedésének üteme – írta az elemző.
Azért erre lehetett számítani
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kiugró teljesítményre számítani lehetett az eddig megjelent makroadatokból. Az első negyedévben az építőipar közel 50 százalékos emelkedést ért el, az ipari termelés 6,2 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi forgalom pedig 6,5 százalékkal emelkedett. Az is biztos, hogy a termelési oldalon a piaci szolgáltatások is nagyban hozzájárultak a növekedéshez.
Németh Dávid szerint az első negyedév után lassulhat a GDP-tempó, például az építőipar várhatóan az év elején látott kirobbanó formát, azaz kisebb mértékben járulhat majd hozzá növekedéshez. Az építőipar várható lassulása miatt az ágazat 0,6 százalékponttal alacsonyabb mértékben járulhat hozzá a GDP-növekedéshez. „Fontos azonban, hogy az építőiparban továbbra is tempós növekedés lesz. Csak az első három hónapban látott extrém teljesítmény várhatóan alábbhagy” – fogalmazott a szakértő.
Kérdés a mezőgazdaság teljesítménye is. Az év eleje nem volt biztató, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása. Az ipari oldalon jól indult az év, de azt még nem tudni, hogy a világgazdaságban hogyan alakul a helyzet. „Itt elsősorban az a kérdés, hogy a tavalyi második félévben látható lassulás után felpörög-e a globális gazdaság. Ez ugyanis nagyban befolyásolhatja a magyar ipar és az export teljesítményét, ezen keresztül pedig a GDP-bővülést” – tette hozzá Németh Dávid. A mostani kilátások szerint az év hátralévő részében lassulhat a magyar gazdaság, összességében az idén 4-4,5 százalékos növekedésre lehet képes.
