A tavalyi évet még sokáig fogjuk emlegetni

A magyar gazdaság 2018-ban a GKI becslése szerint 4,6 százalékkal, az EU-ban (is) kiemelkedő mértékben bővült. A növekedési ciklus valószínűleg elérte csúcspontját, idén lassuló, 3,4 százalék körüli növekedés várható.

A bővülést továbbra is elsősorban a belföldi felhasználás emelkedése ösztönzi. Azonban a magas bázis miatt már idén is jelentősen csökken az EU-ból érkező források dinamizáló ereje. A közeljövőben az EU növekedése is lassul, az előrejelzések egyre pesszimistábbak. Nálunk 2018 végén az inflációs és költségvetési folyamatok – hála a világpiaci energiaárak csökkenésének és az EU-transzferek beömlésének – kedvező képet eredményeztek.

A magyar növekedés motorja 2018-ban a belföldi felhasználás volt (ami éves alapon kb. 6 százalékkal nőtt). A fogyasztás 5, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15 százalékkal bővült. A behozatal (5,5%) gyorsabban nőtt a kivitelnél (4%). A magyar növekedés az EU-ban Lengyelország mögött – Lettország társaságában –, a második-harmadik lehetett.

Kép: Pixabay

A 4,6 százalék körüli tavalyi GDP-növekedés jóval gyorsabb a bárki által vártnál, a GKI 2017 őszi 3,8 százalékos prognózisa a legjobbak közé tartozott (a piaci konszenzus 3,4 százalék volt). Idén az EU-transzferek továbbnőnek, de már csak 5 százalék körüli beruházásnövekedést alapoznak meg. A bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökken, az infláció tendenciájában emelkedik, így a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban (közfoglalkoztatottak nélkül) a versenyszektorban 8, a költségvetésiben 6,5 százalék körülire fékeződhettek, idén pedig 5-5,5 százalékos dinamika várható. Ez is nagyon magas ütem; a reálkeresetek ötödik éve emelkednek gyorsabban a GDP-nél, ami a versenyképesség javításának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Globális szintű politikai pánikra készülhetünk
Itt a fináléja annak a monetáris politikának, amely időhúzásra játszott, vagy hamis megoldásokkal operált. 2019-ben már érezhető lesz a változás előszele, amelyet 2020 hoz majd meg – áll a Saxo Bank idei első előrejelzésében.
Az októberben még 3,8 százalékos infláció decemberre 2,7 százalékra csökkent, főleg az üzemanyagárak két hónap alatt bekövetkezett 12 százalékos csökkenése következtében. Azonban ez is a harmadik legmagasabb volt az EU-ban. Ráadásul az MNB által különösen figyelt, az átmeneti hatásoktól megtisztított un. adószűrt maginfláció továbbemelkedett, s decemberben már megközelítette a 3 százalékos inflációs célt. Emiatt a Nemzeti Bank szóban már jelezte, hogy lassan el kell kezdenie monetáris politikája szigorítását. Ezt követően a forint 1,5 százalékkal erősödött. Bár januárban az üzemanyagárak ismét emelkedésnek indultak, megnőtt az esélye a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb idei áremelkedésnek és valamivel kevésbé gyengülő forintnak.

Decemberben a magyar államháztartás az elmúlt években megszokott hatalmas (2017-ben csaknem 200 milliárd forintos) deficit helyett közel 400 milliárd forint többletet mutatott. Ez elsősorban az EU-transzferek beérkezésének volt a következménye, az éves összeg mintegy fele ugyanis az utolsó hónapban jött be. Továbbá – nyilván az EU hiánycsökkentési felhívása és az államadósság csökkentése érdekében – az elmúlt évekre jellemzőnél sokkal kisebb volt a decemberi pénzszórás is.

Az éves pénzforgalmi hiány így a korábban feltételezhetőnél sokkal kevésbé, csak mintegy 75 milliárd forinttal haladta meg az előirányzottat. Emellett a hiány jelentős része, mintegy 450 milliárd forint az EU-támogatások megelőlegezéséből adódott. Mivel ez utóbbi nem része az az EU módszertana szerinti hiánynak, a tavalyi GDP-arányos deficit a tervezett 2,4 százaléknál alacsonyabb, 2 százalék közeli lehetett, igaz így is az egyik legmagasabb az EU-ban. A GDP-arányos államadósság pedig a 2017. évi 73,3 százalékról – tekintettel az év végi erős forintra is – 71 százalék körülire mérséklődhetett.

Bod Péter Ákos: véget ér a kegyelmi állapot
Egy gazdasági ciklus ívének teteje felé tartunk, előbb-utóbb elérünk arra a pontra, ahonnan már csak lefele vezet az út – figyelmeztet Bod Péter Ákos közgazdász. A nemzetközileg elismert szakember szerint túl nagyra hízott az állam, ez pedig kockázati tényező lehet egy nehezebb időszakban.

Véleményvezér

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo