A tavalyi évet még sokáig fogjuk emlegetni

A magyar gazdaság 2018-ban a GKI becslése szerint 4,6 százalékkal, az EU-ban (is) kiemelkedő mértékben bővült. A növekedési ciklus valószínűleg elérte csúcspontját, idén lassuló, 3,4 százalék körüli növekedés várható.

A bővülést továbbra is elsősorban a belföldi felhasználás emelkedése ösztönzi. Azonban a magas bázis miatt már idén is jelentősen csökken az EU-ból érkező források dinamizáló ereje. A közeljövőben az EU növekedése is lassul, az előrejelzések egyre pesszimistábbak. Nálunk 2018 végén az inflációs és költségvetési folyamatok – hála a világpiaci energiaárak csökkenésének és az EU-transzferek beömlésének – kedvező képet eredményeztek.

A magyar növekedés motorja 2018-ban a belföldi felhasználás volt (ami éves alapon kb. 6 százalékkal nőtt). A fogyasztás 5, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15 százalékkal bővült. A behozatal (5,5%) gyorsabban nőtt a kivitelnél (4%). A magyar növekedés az EU-ban Lengyelország mögött – Lettország társaságában –, a második-harmadik lehetett.

Kép: Pixabay

A 4,6 százalék körüli tavalyi GDP-növekedés jóval gyorsabb a bárki által vártnál, a GKI 2017 őszi 3,8 százalékos prognózisa a legjobbak közé tartozott (a piaci konszenzus 3,4 százalék volt). Idén az EU-transzferek továbbnőnek, de már csak 5 százalék körüli beruházásnövekedést alapoznak meg. A bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökken, az infláció tendenciájában emelkedik, így a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban (közfoglalkoztatottak nélkül) a versenyszektorban 8, a költségvetésiben 6,5 százalék körülire fékeződhettek, idén pedig 5-5,5 százalékos dinamika várható. Ez is nagyon magas ütem; a reálkeresetek ötödik éve emelkednek gyorsabban a GDP-nél, ami a versenyképesség javításának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Globális szintű politikai pánikra készülhetünk
Itt a fináléja annak a monetáris politikának, amely időhúzásra játszott, vagy hamis megoldásokkal operált. 2019-ben már érezhető lesz a változás előszele, amelyet 2020 hoz majd meg – áll a Saxo Bank idei első előrejelzésében.
Az októberben még 3,8 százalékos infláció decemberre 2,7 százalékra csökkent, főleg az üzemanyagárak két hónap alatt bekövetkezett 12 százalékos csökkenése következtében. Azonban ez is a harmadik legmagasabb volt az EU-ban. Ráadásul az MNB által különösen figyelt, az átmeneti hatásoktól megtisztított un. adószűrt maginfláció továbbemelkedett, s decemberben már megközelítette a 3 százalékos inflációs célt. Emiatt a Nemzeti Bank szóban már jelezte, hogy lassan el kell kezdenie monetáris politikája szigorítását. Ezt követően a forint 1,5 százalékkal erősödött. Bár januárban az üzemanyagárak ismét emelkedésnek indultak, megnőtt az esélye a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb idei áremelkedésnek és valamivel kevésbé gyengülő forintnak.

Decemberben a magyar államháztartás az elmúlt években megszokott hatalmas (2017-ben csaknem 200 milliárd forintos) deficit helyett közel 400 milliárd forint többletet mutatott. Ez elsősorban az EU-transzferek beérkezésének volt a következménye, az éves összeg mintegy fele ugyanis az utolsó hónapban jött be. Továbbá – nyilván az EU hiánycsökkentési felhívása és az államadósság csökkentése érdekében – az elmúlt évekre jellemzőnél sokkal kisebb volt a decemberi pénzszórás is.

Az éves pénzforgalmi hiány így a korábban feltételezhetőnél sokkal kevésbé, csak mintegy 75 milliárd forinttal haladta meg az előirányzottat. Emellett a hiány jelentős része, mintegy 450 milliárd forint az EU-támogatások megelőlegezéséből adódott. Mivel ez utóbbi nem része az az EU módszertana szerinti hiánynak, a tavalyi GDP-arányos deficit a tervezett 2,4 százaléknál alacsonyabb, 2 százalék közeli lehetett, igaz így is az egyik legmagasabb az EU-ban. A GDP-arányos államadósság pedig a 2017. évi 73,3 százalékról – tekintettel az év végi erős forintra is – 71 százalék körülire mérséklődhetett.

Bod Péter Ákos: véget ér a kegyelmi állapot
Egy gazdasági ciklus ívének teteje felé tartunk, előbb-utóbb elérünk arra a pontra, ahonnan már csak lefele vezet az út – figyelmeztet Bod Péter Ákos közgazdász. A nemzetközileg elismert szakember szerint túl nagyra hízott az állam, ez pedig kockázati tényező lehet egy nehezebb időszakban.

Véleményvezér

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.
Ursula elküldte a selyemzsinórt Orbán Viktornak

Ursula elküldte a selyemzsinórt Orbán Viktornak 

Az orbáni hintapolitikát megelégelték az európai nagyhatalmak.
Orbán Viktor megírná Brüsszel helyett az unió költségvetését

Orbán Viktor megírná Brüsszel helyett az unió költségvetését 

Drukkolunk Orbán Viktornak, hogy jobb költségvetést írjon Brüsszelnél.
Befellegzett a visegrádi négyeknek

Befellegzett a visegrádi négyeknek 

Mélyponton a magyar-lengyel kapcsolatok.
Hamar kitiltották a Harcosok Klubjából a könyvelők alelnökét

Hamar kitiltották a Harcosok Klubjából a könyvelők alelnökét 

Nem kívánatos a könyvelő a Harcosok Klubjában.
Arcul köpte az örményeket egy fideszes országgyűlési képviselő

Arcul köpte az örményeket egy fideszes országgyűlési képviselő 

Oksabb lett volna, ha Hoppál Péter csendben marad.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo