A különböző ágazatok közül az építőpar számít kockázatosnak, de a kiskereskedelemben érdekelt cégek egy része sincs könnyű helyzetben.

Janet Yellen szerint az Egyesült Államok nem válhat fizetésképtelenné.

Majdnem kétszer több felszámolási eljárás indult magyarországi székhelyű vállalatokkal szemben 2022-ben.

Ez súlyosan érinti az értékesítési oldalt is.

Habár idén emelkedésnek indult a fizetésképtelenségi eljárások száma, és az Euler Hermes hitelbiztosító várakozásai szerint a trend jövőre is folytatódni fog, Magyarország kilátásai a vártnál jobban alakulnak. Az állami mentőcsomagok, a moratórium és a robosztus gazdasági élénkülés miatt egyelőre elmaradt a fizetésképtelen vállalatok számának gyors növekedése a világban és itthon is, ám a pandémiás időszak után az állami szerepvállalás csökkenése mellett új kihívások jelentkeznek: az alapanyagárak emelkedése, a globális szállítási láncok akadozása és az infláció. Ezek a magyar gazdaság szereplőinek likviditását és jövedelmezőségét is nagyban befolyásolják.

A magyar ipar és külkereskedelem számára kiemelten fontos a német autóipari cégek helyzete. Bár a német állam jelentős támogatásokat nyújtott az ottani vállalatoknak, az autóipari cégek egy része nem felelt meg a kritériumoknak, ennek eredményeként 32 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma – derül ki a Coface hitelbiztosító elemzéséből.

2022. július elsején lép hatályba az új szerkezetátalakítási törvény, amely megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, talpra állításuk ösztönzésére, valamint fizetőképességük helyreállítására. Az új, fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás leginkább a csődeljárás alternatívája lehet; ebben az esetben azonban az adós alapvetően maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be a folyamatba. A DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták az új reorganizációs lehetőségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Bár Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerének számító Németországban éves szinten 15,5 százalékkal - 1993 óta nem látott szintre – csökkent a fizetésképtelenné vált cége száma 2020-ban, a jelentős mérséklődés a német állam által biztosított támogatásoknak köszönhető. A fizetésképtelenségekhez köthető kárigények ugyanakkor drasztikus mértékben, 65 százalékkal növekedtek.

A koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében a magyar kormány megannyi rendkívüli intézkedést vezetett be, amelynek következtében számos szolgáltatás szünetelt, rengeteg üzlet bezárt és az utazás továbbra is csak korlátozott keretek között lehetséges. Az e korlátozásokkal érintett vállalkozások hatalmas veszteséget szenvedtek el, ami akár a fizetésképtelenségüket is eredményezheti.

A vállalatok ügyvezetőinek anyagi felelősségét érintően tavaly jelentős változás történt a Csődtörvényben, amit a koronavírus okozta gazdasági krízis szinte teljesen háttérbe szorított.

Egyre többen tartanak fizetésképtelenségi hullámtól a világjárvány gazdasági hatásai miatt az európai országokban. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett szektorokban ez akár 30 százalékos is lehet. Ezért most kiemelkedő szerepe van a kockázatminimalizálásnak, amelyben a partner cégek rendszeres monitoringja, és a körülményekhez igazodó szerződés kialakítása egyaránt fontos.

Bár azzal meglepetést okoztak az eurózóna vállalatai, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt a fizetésképtelenség terén nem romlott a helyzet 2020-ban, de a következő időszakban változhat a helyzet. A Coface szerint a magyar gazdaságban az építőipar mellett  a szolgáltatási és a ruhaipari szektor is a rizikós ágazatok közé tartozik. 

A világjárvány gazdasági hatásai miatt fizetésképtelenségi hullám söpörhet végig az európai vállalkozások között. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett ágazatokban akár a cégek 30 százaléka is érintett lehet. Nem nehéz belátni, hogy a partnerei fizetésképtelenségéből eredő kockázatokat minden vállalkozásnak minimalizálnia kell.

A járványhelyzet miatt sok vállalat nem képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az üzleti partnereknek érdemes törekedni arra, hogy ne az egyébként megszokott felszámolással, hanem csődeljárás keretében jussanak egyezségre az adósságok rendezéséről – hívják fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői, dr. Vass Réka és dr. Karacs Daniella.

Ugyan az év kezdetén a sárgamellényesek mozgalma kedvezőtlen hatással volt a francia vállalatok fizetőképességére, a mozgalom erejének alábbhagyása, illetve a gazdaság kitartó növekedése márciusban és áprilisban már pozitívan befolyásolta a fizetésképtelenségi statisztikát.

Szükséges az új fizetésképtelenségi törvény megalkotása, amely érinti többek között a csődtörvényt, a cégeljárás egyszerűsítését, a törlési eljárásokat és a végelszámolási eljárásokat is – hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) vállalatvezetői fórumán. 

Bár a problémás vállalatok száma globálisan nem sokkal volt több, mint 2017 első félévében, idén jóval nagyobb forgalmú cégek váltak fizetésképtelenné - olvasható az Euler Hermes Hitelbiztosító legújabb, globális elemzésében.

Az utazási irodák szabályozásának átalakítását, esetleg a vagyoni biztosíték emelését vagy más kötelezettségvállalás előírását javasolja a Green Holidays csődjével összefüggésben a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), amely nem tartja alkalmasnak a jelenlegi szabályozást arra, hogy valóban megvédje az utasokat egy utazási iroda fizetésképtelensége esetén - írja az MTI.

Hatályba léptek a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó új európai uniós szabályok, amelyek célja, hogy elősegítsék a követelésbehajtást ezekben az eljárásokban - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

Lejárt számlák, tartozásokat felhalmozó, csődbement és fizetésképtelenné váló – vagy magukról ezt állító – üzleti partnerek, kifizetetlen áruk, szolgáltatások és beruházások. Sok vállalatvezető találkozik ilyen és ehhez hasonló problémákkal működése során, de csak kevesen vannak tisztában azzal, milyen jogi lehetőségek merülhetnek föl ezekben az esetekben, és mennyire fontos, hogy ezeket még kellő időben igénybe vegyük. Az ország egyik legnagyobb, kifejezetten vállalati ügyekre szakosodott ügyvédi irodája, a Faludi Wolf Theiss az elmúlt napokban rendezett mini-konferenciáján tekintette át azon jogi eszközöket és eljárási formákat, melyeket céges jogviták esetében érdemes alkalmazni.

Bár a legfrissebb adatok szerint a csőd- és felszámolási eljárások száma nagyjából 20 százalékkal esett vissza 2015-ről 2016-ra, a végelszámolások száma viszont közel 10 százalékos emelkedést mutatott. Jogosan merül fel tehát az igény, hogy üzleti tárgyalásra készülve utánanézzünk az egyes cégeknek, hogy nem állnak-e véletlenül nemfizetési eljárás alatt, nem várható-e a cég jogutód nélküli megszűnése a közeljövőben – olvasható a Bisnode oldalán.

Több mint negyedévszázada hajtja az összeomlásba vállalatbirodalmát a frissen beiktatott amerikai elnök. Hatszor lett fizetésképtelen, ötször Atlantic Cityben csődölt be, egyszer New Yorkban. Többször még azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán milliárdos-e. Annyi biztos, csődjei során legalább 5,5 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, de a valós végösszeg ennél is több.

Új megközelítést javasol az Európai Bizottság a fizetésképtelen vállalkozásokkal kapcsolatban. Korai szerkezetátalakítással tennének a növekedés támogatásáért és a munkahelyek védelméért.

A közép-európai országok közül nálunk a legmagasabb a cégmegszűnések száma, az aktív vállalkozások negyede eltűnt tavaly, ezt a magas számot ugyan a cégalapítások valamennyire kiegyenlítik, de még így is zsugorodott a cégvilág.

A 2014-es esztendő komoly élénkülést hozott a nem teljesítő hitelek piacán a térségben. A legaktívabb piac Románia, de a szakértők a régió többi országában is jelentős tranzakciókra számítanak a következő időszakban.

Az Európai Parlament elsöprő többséggel támogatta a Bizottság azon javaslatát, hogy modernizálják az Unió határokon túlmutató csődtörvényét, még egy esélyt adva az egyébként életképes, de fizetésképtelen cégeknek.

A magyar vállalkozások egyik mumusa a behajthatatlan tartozás, a cégek több mint harmada küzd kifizetetlen számlákkal. A behajthatatlan tartozások azonban könyvelési szempontból is kihívást jelentenek.

A fizetésképtelen cégek ügyvezetőit a jövőben már a felszámolás befejezését megelőzően, a közbenső mérleg alapján is kötelezheti a bíróság arra, hogy álljanak helyt a társaság ki nem egyenlített tartozásaiért.

Javult a szállítói hitelezéssel kapcsolatos kockázat, valamint a vitatott követelések megítélése. Emellett a vevőállomány forgási ideje és a fizetésképtelenségi eljárások is pozitív trendet mutatnak a Credit Manager Index (CMI) 2013. második negyedévének eredményei alapján. A hitelkockázati menedzserek a kockázati szint csökkenését jelzik előre a magyar gazdaságban.

Konzultációt indított az Európai Bizottság az üzleti kudarccal és a fizetőképtelenséggel kapcsolatos európai megközelítésről, amely arra helyezi a hangsúlyt, hogy az egészséges vállalatok segítséget kapjanak a túléléshez és a tisztességes vállalkozók második esélyhez jussanak, tiszteletben tartva ugyanakkor a hitelezők jogát ahhoz, hogy pénzüket visszakapják.

2013. március 16-án lép életbe az unió késedelmes fizetésekről szóló irányelve, amelyet egy friss vizsgálat szerint a kkv-k az egyik legsikeresebb jogszabályi lépésnek tartanak. A 2012 októberében elfogadott irányelv rövidebb fizetési határidőket vezet be.

A hazai vállalkozások több mint 4%-a bedől, azaz 100 cégből átlag 4 válik egy éven belül fizetőképtelenné. Az elmúlt 5 évben a helyzet folyamatosan romlott, a bedőlési arány megduplázódott a 2008-as szinthez képest. Összegyűjtöttünk néhány figyelmeztető jelet, amely segít elkerülni, hogy tömegessé váljanak a kifizetetlen számláink.

Tavaly 28 305 cég szűnt meg Magyarországon, ez bő 4000-rel több, mint egy évvel korábban. „Az utolsó negyedévben soha nem látott mennyiségű cég szűnt meg Magyarországon, és ha a tendencia folytatódik, a megszűnések száma akár meg is duplázódhat" – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.

Az Európai Bizottság modern fizetésképtelenségi szabályokat javasol mintegy mentőövként a gazdasági válság által sújtott vállalkozásoknak. A több országot érintő fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok aktualizálása az egyébként életképes vállalkozásokat védi. Az unió célja, hogy a csődbe jutó vállalkozás ne legyen egy életre megbélyegezve.

Júliusban már az egymást követő harmadik hónapban volt 2200 fölött a megindított felszámolási eljárások száma. Míg korábban egyszer sem érte el a 2200-at a mutató, és 2000 fölé is mindössze kétszer emelkedett, addig az elmúlt három hónap átlaga 2328 felszámolás. Az adatokat közlő Opten céginformációs szolgáltató szerint a jelenség mögött az aktív hatósági munka áll.

A magas bázis ellenére radikálisan nőtt (+40 %) az idei év első félévében magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója 2011 hasonló időszakához képest. Ráadásul a már megvalósult kormányzati intézkedések, illetve a napokban bejelentett új adónemek várhatóan újabb kihívások elé állítják a hazai vállalatokat a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzése szerint.

A cégek számára egyre nehezebbé váló környezetben a Coface hat ország kockázati besorolásán rontott, beleértve Spanyolországot, Olaszországot, Csehországot, Ciprust és Indiát, illetve javított négy ország besorolásán, köztük Szlovákián. Magyarországot ugyan közvetlenül most nem érintette a minősítés változtatása, de exportőr cégein keresztül közvetetten igen. Ugyanis top-exportpiacaink közül három ország - a szlovák, az olasz és a cseh - besorolása változott.

A belföldi halasztott fizetések 72%-os aránya miatt 2012-ben a kis és közepes vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának túlnyomó részét - derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométer legfrissebb adataiból. A négy kelet-közép-európai ország vállalatközi fizetési szokásait vizsgáló felmérés szerint a hazai vállalkozások által kiállított belföldi számlák értékének közel 1/3-át határidőn túl egyenlítik ki, a megkérdezettek pedig nem számítanak a helyzet látható javulására a következő hat hónapban.

Európa szerte a legtöbb cég a közép-európai régióban válik fizetésképtelenné, a német nyelvű országokban (DACH régió) nem változott jelentősen a csődök száma, míg az északi régióban nyugodtabban alhatnak a cégvezetők - áll a Bisnode csoport a jelentésében.

Az elektronika és a számítástechnika néhány éve még a kevésbé kockázatos ágazatok közé tartozott Magyarországon, fizetésképtelenségi mutatójuk azonban mára jelentősen romlott. Az első negyedévben ebben az ágazatban is jócskán, 65 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma egy év alatt.

A fizetésképtelenségi eljárások számának drasztikus növekedése azt mutatja, hogy a kormányzati intézkedések sem segítették a kockázatok mérséklődését, és új kockázati elemek is megjelentek.

A mezőgazdasági szektor bedőlési aránya jelenleg 3,88 %, ami ugyan az országos 3,96 százalékos átlag alatt van, de jelentősen nőtt egy év alatt, áll a Bisnode csoporthoz tartozó PartnerControl.hu céginformáció szolgáltató elemzésében. Egy évvel korábban 2011 májusában ugyanis még 2,62 % volt a szektorban a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya.

A hazai szektorok döntő zöme továbbra is kockázatos, a javulásra nem sok esély van - közölte a Coface. A legkockázatosabb továbbra is az építőipar, de nincs olyan ágazat, amelyet pozitívumként ki lehetne emelni.

Idén tovább nő a szállítói hitelezés szerepe a hazai cégek likviditásának fenntartásában, ez pedig a fizetési kockázatok és a beszállítói láncok kitettségének növekedését okozza. 

3,5 százalék felett van a cégek bedőlési aránya, ami történelmi „rekordnak” számít hazánkban, derül ki a Dun & Bradstreet (D&B) nemzetközi cégminősítő iparági listáiból.

Alig három százalékkal nőtt a határidőben fizetők aránya, de még ennek a parányi javulásnak sem örülhetünk. A Dun & Bradstreet (D&B) fizetési tapasztalat programja szerint ugyanis ezzel egy időben nőttek a fizetési késedelmek. Vagyis a cégek a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt szigorítottak a fizetési paramétereken, és több esetben kérnek előre fizetést, vagy határoznak meg rövidebb határidőket, ezért csökken a késve teljesítések aránya.

A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket - írja a Napi Gazdaság csütörtöki számában.

Száz cégből több mint három megszűnik egy éven belül fizetésképtelenség miatt Magyarországon, mutat rá a tragikus helyzetre a Dun & Bradstreet nemzetközi cégminősítő. Ráadásul folyamatosan növekszik, és minden eddigi csúcsot megdöntött a cégbedőlések aránya a legutóbb mért 3,43 százalékos értékével.