Így kell lekönyvelni, ha nem fizet az ügyfél

A magyar vállalkozások egyik mumusa a behajthatatlan tartozás, a cégek több mint harmada küzd kifizetetlen számlákkal. A behajthatatlan tartozások azonban könyvelési szempontból is kihívást jelentenek.

Ha nem fizet az ügyfél, azt is le kell könyvelni– Kép: PP/Fotó: Bartos Gyula

A követelések behajthatatlanná minősítésének részletes szabályait a számviteli politikában és az ennek részeként elkészülő értékelési szabályzatban kell rögzíteni. A mérlegben a követelést addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (beszámítással, eszközátadással, váltóval) nem rendezték, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták – írta Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletágának a vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. (A fizetési késedelmek még mindig a magyar vállalkozások mumusai.)

A számviteli szabályok szerint behajthatatlan a követelés:

ha az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi;

az, amit a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;

amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

Tovább szorul a hurok az ügyvezetők nyakán
A fizetésképtelen cégek ügyvezetőit a jövőben már a felszámolás befejezését megelőzően, a közbenső mérleg alapján is kötelezheti a bíróság arra, hogy álljanak helyt a társaság ki nem egyenlített tartozásaiért.
amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, eredményesen nem lehet érvényesíteni;

amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel;

amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.

A behajthatatlanság bizonyítása azért is fontos, mert ha a behajthatatlanság tényét és mértékét megbízható módon nem lehet dokumentálni, akkor a nyilvántartott követelés és az abból várhatóan megtérülő rész különbözetének összegét értékvesztésként kell elszámolni. Megfelelően dokumentálni kell a behajtásra tett lépéseket, mindenképpen tudni kell igazolni, hogy a követelést az elvárható gondossággal próbálta behajtani a gazdálkodó a rendelkezésre álló jogi eszközökkel. A hosszú fizetési határidőkből adódó költségek és kockázatok alternatív finanszírozási megoldások beiktatásával, így faktoring alkalmazásával csökkenthetők.)

Fontos, hogy a követelések behajtására alakult behajtó cégek nyilatkozata nem elegendő a követelések behajthatatlanná történő minősítéséhez, viszont ha a bírósági végrehajtó nyilatkozik arról, hogy az adós nem lelhető fel, akkor az már elfogadható hitelt érdemlő bizonyításnak.

A behajthatatlan követelés leírt értéke egyéb ráfordítás lesz (az elengedett követelés ezzel szemben rendkívüli ráfordítás). Amennyiben utólag bármi oknál fogva a követelésre pénz folyna be, azt egyéb bevételként kell lekönyvelni.

Adózási szempontból a társaságiadó-törvény (tao törvény) a behajthatatlan követelés fogalmát ismeri. Elfogadja a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelést mint költséget –, kivéve, ha a követelés elévül, vagy a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Ezért is nagyon fontos a megfelelő dokumentáltság, hiszen az ellenőrzés során csak így lehet bizonyítani a tényleges behajthatatlanságot. További kedvezmény a társasági adóban, hogy azon követelések, amelyek még nem minősülnek behajthatatlanak (a számviteli törvény fogalma szerint), de amelyeket a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, bekerülési értékének 20 százaléka szintén levonható az adóalapból.

„Nem kötelező” felszámolni a késedelmi kamatot
A kormányzat szerint nem kötelező a tartozáskövetelő cégeknek felszámolniuk a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt, a vállalat arról le is mondhat az új Ptk. szerint. Adószakértők szerint a jogszabály túl nagy terhet ró a cégekre.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo