Bedőlési arány alatt azt értjük, hogy mekkora volt a fizetésképtelenségi eljárások (felszámolás, csőd) aránya a cégek átlagos számához viszonyítva. Sajnos országos szinten is jelentősen nőtt a bedőlési arány ugyanis idén már 3,54 százalék volt, míg egy évvel korábban „csak” 3,21 százalék. Az építőipar stabilan vezeti a legnagyobb bedőlési arányú iparágak listáját, mivel 100-ból több mint 6 cég egy éven belül fizetésképtelenné válik a szektorban. 2010-hez képeset jelentősen nőtt a bedőlési aránya a textiliparnak, a bányászattal foglalkozó cégeknek és az adminisztratív tevékenységet (pl: kölcsönzés, utazásszervezés, rendezvényszervezés) folytató vállalkozásoknak. (2010-ben minden korábbinál több cég ellen indult felszámolási eljárás.)
A korábban magas bedőlési arányú bútorgyártás és a nemfém ásványi termék gyártása (pl: csempegyártás, cementgyártás, betongyártás) kikerült a 10 legveszélyeztetettebb iparág közül. Mivel sajnos ezen iparágak szorosan kapcsolódnak az építőiparhoz, és az ingatlankereskedelemhez, így ezek listából való kikerülése arra utal, hogy a legtöbb veszélyeztetett szereplő már korábban csődbe ment és a stabilabbak maradtak talpon.
Naponta 52 cég kérte a megszűnését
2011-ben durva növekedést mutatott a megindított végelszámolások száma, amikor is a cég saját maga kérte a megszűnését. Míg 2010-ben naponta átlagosan 33 végelszámolás indult meg, addig 2011-ben átlagosan napi 52 ilyen eseményt regisztráltak. A cégszámhoz viszonyított végelszámolások számából képzett 10-es lista nagyban hasonlít a felszámolásokban leggyakrabban szereplő iparágakra. Itt is az építőipar vezeti a listát. A legnagyobb végelszámolású iparágakban szerepel a pénzügyi biztosítási tevékenyég és a szállítás, raktározás, logisztika iparág is, ráadásul pozíciójuk is erősen romlott 2010-hez képest, amikor még ezen szektorok fel sem kerültek volna a legnagyobb végelszámolási arányú iparágak listájára. (A múlt évi adatok alapján a Magyarországon működő német tulajdonú cégek többsége növelte forgalmát és nyereségét.)
Romlik a fizetési fegyelem
Az átlagos számlafizetési késedelem is megnőtt 2011-ben az előző évhez képest. 2010-ben 19 napot késtek általában számláik kiegyenlítésével a cégek, 2011-ben pedig már közel 23 napot. A legnagyobb késéssel fizető iparágak listáján is történtek jelentős elmozdulások, ahol jelenleg 31 napos fizetési késedelemmel az ingatlanügyletek (ingatlanértékesítés és bérbeadás) vezeti a listát. A gépjármű kereskedelem és az adminisztratív tevékenységet végző cégek fizetési fegyelme romlott jelentősen. Az építőipar fizetési késedelme is nőtt, de ezzel nem „vezeti” a listát, ami annak lehet oka, hogy a negatív tapasztalatok miatt sok építőipari cégnek már nem engedélyeznek partnereik utólagos fizetést. A számlafizetési késedelmek miatt ma már a szerződéskötés előtt érdemes ellenőrizni, hogy adott vállalkozás mekkora késedelemmel, milyen fegyelemmel fizet, és ez alapján szükséges ki alakítani a fizetési feltételeket, előleget kérni, illetve több biztosítékot beépíteni a szerződésbe. A listavezető szektorokkal való üzletkötés esetén különösen körültekintően érdemes eljárni egy utólagos fizetés engedélyezéskor, de nincs ez másképp a listákból most kimaradó iparágak esetén sem. A gazdasági trend sajnos az, hogy a legtöbb iparág kockázatossága nő, és egyre több vállalat válik fizetésképtelenné, továbbá a fizetési késedelem is nagyobb lett országosan. A negatív tendenciák esetén már egy kisebb összeget érintő halasztott fizetési döntés előtt is érdemes informálódni a partner vállalkozásról, azonban egy nagyobb összegű átutalásos fizetés engedélyezéséhez már komoly és alapos vevőminősítés szükséges. (Az elmúlt hónapban 2055 céggel szemben tettek közzé fizetésképtelenségi eljárásról szóló bejelentést a cégbíróságok, ami majdnem rekord.)
