Ha a bíróság megállapítja a felszámolási eljárás alatt, hogy egy társaság korábbi vezetője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével járt el, akkor egészen hosszú időre a magánvagyona is veszélybe kerülhet – mutat rá dr. Brózmann Attila, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
90 nap helyett 5 év
Korábban ugyanis a felelősségmegállapítás után 90 nap állt rendelkezésre, hogy a hitelezők vagy a felszámoló pert indítson a társaság egykori vezetője ellen, amelyben követeléseik kiegyenlítését kérhették az ügyvezető magánvagyonából. Az elmúlt évi módosítások után azonban már 5 év áll rendelkezésre, hogy ezt a marasztalási eljárást elindítsák ellene.
„Tisztában kell lenni, hogy a felelősség akkor is megállapítható, ha a vezetői tisztség betöltése csupán névleges volt. Sőt, az árnyékvezető, vagyis azon személy, aki ugyan nincs bejegyezve a cégjegyzékbe, ám a társaság döntéseinek meghozatalára mégis ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt, esetében is ez a helyzet. Éppen ezért az elévülési idő ilyen mértékű meghosszabbítása a cégvezetői feladatokat vagy irányítást ellátók körében nagyon körültekintő magatartást vár el” – hívja fel a figyelmet dr. Brózmann Attila.Nem kis pénzekről van szó
A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint ráadásul az ilyen perek komoly összegekről szólnak. Egyes statisztikák szerint az elindított perek 56 százalékában ugyanis 10 millió forint feletti összegre kérték a felelősség megállapítását. Az elsőfokú bíróságok pedig az eljárások kétharmadában helyt is adtak a kereseteknek. A Bán és Karika által gyűjtött adatok szerint egyébként az ilyen perek 49 százalékát a magánjogi hitelezők, 36 százalékát a Nemzeti Adó és Vámhivatal, míg 15 százalékát a szóban forgó társaság felszámolója indította.
„Amennyiben az ügyvezető úgy gondolja, hogy a társaságánál közel a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, akkor a felelősség alóli mentesülés érdekében haladéktalanul hívja össze a taggyűlést. Ezen dokumentálhatóan olyan tájékoztatást kell adni, amiből kiderül a vállalat helyzete és egyben ésszerű intézkedési javaslattal is szükségszerű előállnia. Legalább ennyire hangsúlyos, hogy mindezek mellett semmilyen további intézkedést ne tegyen, amivel a hitelezői veszteségeket növelheti. Ebben az esetben a cég vezetője elkerülheti a felelősséget” – tette hozzá az előzőekhez az act Bán és Karika.
