Az egyes szektorok fizetésképtelenségi trendjeit nem lehet magyar sajátosságnak nevezni, azok párhuzamba állíthatóak a nemzetközi trendekkel. A jelentősebb gazdasági súlyt képviselő ágazatok közül az építőipar, az élelmiszerfeldolgozó-ipar és a kereskedelem az, amely a legsúlyosabb problémákkal küszködik, s amely így kockázatosabbnak számít a többivel összehasonlításban - mondja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. A fizetésképtelenségi eljárások számát ágazatonként vizsgálva az derül ki, hogy a legtöbb eljárásban az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások vannak nagy számban.
Ha figyelembe vesszük az adott szektorban működő vállalkozások számát, azaz a kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot, akkor a faipar, a turizmus és vendéglátás, valamint az építőipar áll az első három helyen, de az országos átlag felett található számos szektor, mint a kereskedelmi vállalkozások, a textilipar, a fuvarozást végzők, illetve a logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások.
Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (17,47%-a, összesen bejegyzett cégek 13,88%-a). Jellegzetes eltéréseket a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,24%-a, összesen bejegyzett cégek 8,94%-a), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,63%-a, de a bejegyzett hazai cégek 5,55%-a), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban - az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végzők (eljárások 3,80%-a, összesen bejegyzett cégek 4,96%-a) teljesítettek a legjobban.
Nincs javulás az építőiparban
A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kereskedelmi vállalkozások minősülnek. Az építőipar megtartotta listavezető helyét (az összes eljárás 17 százaléka, 12 százalékkal több, mint 2011 azonos időszakában). Az évek óta meglévő ágazati problémák ellenére még mindig jóval több a vállalkozás, mint ahányat a piac ténylegesen elbír, s bár a tisztulási folyamat elkezdődött, de még messze nem ért véget és ez a közeljövőben sem várható - mondja Szilágyi Péter, a Coface hitelvizsgálati vezetője. Továbbra is nagy ugyanis a cégalapítási kedv az építőiparban, annak ellenére is, hogy a visszaélések csökkentése és a hitelezők védelme érdekében nőtt a cégalapítás illetéke, illetve szigorúbb szabályok vonatkoznak a cégüket csalárd módon "bedöntő" tulajdonosokra, vezető tisztségviselőkre. Nehezíti az ágazat helyzetét - mint szinte egyébként az összes többiét is - a belső kereslet visszaesése/stagnálása, amiben szerepet játszottak az adó- és járulékváltozások, hiszen a csökkentett személyi jövedelemadó haszonélvezői egyelőre nem generálnak olyan mértékű belső keresletet, amellyel ellensúlyozni lehetne a sok cégnél részben, vagy teljesen elmaradt bérkompenzáció miatti bércsökkenés, illetve általánosságban a viszonylag alacsony foglalkoztatottság és a nagyobb ÁFA teher negatív hatását. Tovább fokozza a cégek gondjait a hitelhez jutás nehézsége, s persze az építőipart emellett különösen sújtja az állami, önkormányzati beruházások drasztikus visszaesése. Megjegyzendő, hogy az építőiparhoz ezer szállal kötődő faiparban is jelentősen romlott a helyzet.
A benzinár a fuvarozó legnagyobb problémája
A fuvarozók helyzetét nagyban nehezíti az olajár növekedése és a forint dollárral szembeni gyengülése miatt bekövetkezett, hónapok óta tartó üzemanyagár emelkedés, hiszen esetükben ez jelentős mértékben befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét - mondja Szilágyi. Nem javította az ágazat fizetési képességét a gázolaj januártól megnövelt jövedéki és általános forgalmi adója sem. Ugyanakkor a szereplők jelentős részét különösen sújtja, hogy a válságot megelőzően több cég modernizálta gépjárműparkját, mégpedig zömmel svájci frank alapú lízing-konstrukciók segítségével. Ennek megugrott terheit a CHF/HUF árfolyam elszállása mellett nagyon nehéz kitermelni. Habár a belföldi kereslet élénkülése még várat magára, s ez ebben az ágazatban is érezteti hatását, a külső konjunktúrának köszönhető export már hosszabb ideje élénkül, ami valamelyest javította a helyzetet. Ám ez is legfeljebb csak ellensúlyozni volt képes a korábban említett negatív hatásokat (üzemanyagár-emelkedés, lízing terhek növekedése). Jó hír azonban, hogy Szilágyi nem vár további romlást ebben az ágazatban, inkább a helyzet javulására számít, ugyanis - mint mondja - azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt évek negatív hatásait ki tudták védeni, illetve túl tudták élni, a jövőben már jobban teljesíthetnek.
A fuvarozók és a logisztikai profilú cégek számára is húzóerőt jelenthet - hiszen többletmunkát biztosít - a gépjárműiparban végbement, illetve idén végbemenő kedvező fejlemények sora. Részint a Mercedes kecskeméti zöldmezős autógyárának áprilisi termelésbe állításától, részben pedig az év során később jelentkező Audi- és GM-kapacitásbővítő beruházásoktól várt pozitív hatásokkal remélhetőleg maga az egész iparág és annak kisebb szereplői is többletmegrendeléshez jutnak majd (mint beszállítók) és ez végiggyűrűzhet a szektor egészén - véli a szakértő.
Elővigyázatosnak kell lenni
Számos ágazatban a belső kereslet pangására vezethető elsősorban vissza a kockázatok növekedése. Ez jellemző többek között a kis- és nagykereskedelemre egyaránt. Ennek több okát sorolja Szilágyi Péter, kezdve a végtörlesztések miatt felélt megtakarításoktól, az egyelőre kedvezőtlen kimenetelű adóváltozásokon és a megdrágult áru- és szabad felhasználású hiteleken át, egészen a megtakarítási hajlandóság növekedéséig. Ezek az okok abban is közrejátszanak, hogy romlott a cégek pozíciója az idegenforgalom és a vendéglátás területén, s hogy a nyomdai és kiadói cégek helyzete is lejtőn van. Ez utóbbi területeken hozzájárult a kereslet szűküléséhez a marketing célú nyomtatványok példányszámának csökkenése és a sajtópiacon végbemenő egyéb változások hatása is, mint például a nyomtatott sajtótermékek iránti kereslet folyamatos csökkenése.
A legnagyobb változást az ingatlangazdálkodást végző cégek produkálták. Az ágazatban nem csak a fizetésképtelenségi eljárás alá kerülő cégek száma nőtt meg jelentősen, de az újak alapítása is megugrott. Ezen kívül komolyabban nőtt az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végző cégek körében az eljárások száma. Ez utóbbiakat komolyan érinthette néhány nagyobb multi (pl: Elcoteq, NOKIA, Sanshin) magyarországi gyáregységeinek bezárása, illetve kapacitásainak jelentős csökkentése.
A kialakult helyzet alapján Kárpáti Gábor sorsdöntő időszakot vetít előre a gazdasági szereplők számára. Mint mondja: tovább romlik a fizetésképtelenségi helyzet Magyarországon, még akkor sem lepődne meg, ha erre drasztikus módon kerülne sor. Például azokban az ágazatokban - mint az építőipar vagy a kereskedelem -, amelyek már az előző éveket is súlyosan megszenvedték, az idén még drámaibb módon elmélyülhetnek a negatív folyamatok. Mindez egyben azt is jelenti, hogy fokozott óvatosságra van szükség, legalább olyanra, mint amilyenre a gazdálkodók rákényszerültek a válság korábbi éveiben, 2008-2009-ben. Érdemes, sőt, szükséges visszanyúlni az azokban az időkben folytatott szigorú kockázat- és követeléskezeléshez - mondja Kárpáti, hozzátéve: ez az óvatosság azt is jelenti, hogy nagyon sűrűn kell véleményt alkotni az üzleti partnerekről, nem elég erre sort keríteni évente, félévente. A kockázatok tompítására sok lehetőség van - mondja a szakember -, példaként említve a lehetőséget, hogy 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést válassza a kárvallott, akár harmadik félre bízva ezt a feladatot. Tanácsolja továbbá a partnerek folyamatos monitorozását, a változások naprakész nyomon követését, amit egyébként a Coface is végez partnerei számára. Sőt, a folyamatos monitorozás ajánlott a saját vállalkozás esetében is, hogy úgy lássuk magunkat, ahogy a partnereink, amikor minket monitoroznak. "Növelni kell a transzparenciát, folyamatosan fontos megfelelő, korrekt adatokat szolgáltatni. Az eredményes gazdálkodás mellett ez fajta nyitottság kiemelten fontos az a kedvező megítélés megőrzéséhez" - hívja fel a figyelmet az ügyvezető igazgató.
Régiós eltérések
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2012 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több, mint 45%-át). Budapesten az eljárások 36%-át, Pest megyében, pedig 10%-át indították. A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében volt a legmagasabb 2012 első három hónapjában (4,59%), majd ezt követi Somogy megye (4,40%) és Jász-Nagykun-Szolnok (4,31%).
A legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest Hajdú-Bihar megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése. Úgy szintén látványos romlást mutat Somogy megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +69,36% volt. Az országos átlag felett található még számos megye, azonban tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Tolna megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 239 eljárásról, azaz az összes eljárás 1,71%-áról beszélünk. Az első negyedéves eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Hajdú-Bihar megyében tapasztaltunk (eljárások 6,27%-a, összesen bejegyzett cégek 6,63%-a), Somogy megyében (eljárások 3,59%-a, összesen bejegyzett cégek 1,91%-a), valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében (eljárások 3,54%-a, összesen bejegyzett cégek 1,92%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 9,79%-a, de a bejegyzett hazai cégek 14,75%-a) teljesített a legjobban.
