Fizetésképtelen lett a cég a veszélyhelyzet alatt – mitt lehet tenni?

A járványhelyzet miatt sok vállalat nem képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az üzleti partnereknek érdemes törekedni arra, hogy ne az egyébként megszokott felszámolással, hanem csődeljárás keretében jussanak egyezségre az adósságok rendezéséről – hívják fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői, dr. Vass Réka és dr. Karacs Daniella.

(Fotó: depositphotos.com)

A csődeljárás első szakasza a csődkérelem benyújtásával kezdődik: az adóst azonnali ideiglenes moratórium illeti meg a hitelezők követelésével szemben. Az adós részéről a jogi képviselet kötelező. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, megnyílik a csődeljárás második szakasza, és a bíróság hivatalból vagyonfelügyelőt rendel ki, aki a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Áttekinti a vagyoni helyzetet, betekinthet a könyvekbe, megvizsgálhatja a cég eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit, és felvilágosítást kérhet a vezetőktől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól és a könyvvizsgálótól is. Az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is. Az adós új kötelezettséget is csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult.

Mit nem tehetnek a hitelezők? 

A második szakaszban a rendes fizetési moratórium érvényesül, amelynek az a célja, hogy az adós minél gyorsabban el tudja kezdeni a hitelezőkkel való megegyezésre irányuló tárgyalásait. Ezalatt a hitelező többek közt nem követelhet kifizetést, nem kezdeményezhet jogi eljárást, és a folyamatban levő pereket sem folytathatja. A fizetési moratórium azonban nem minden követelés kifizetése alól mentesít, például a munkabérek és tartásdíj, illetve életjáradék kifizetésére nem vonatkozik. A fizetési haladék alapesetben 120 nap, amit az adós kérelmére – a hitelezők egyetértésével – a bíróság 240, illetve legfeljebb 365 napra meghosszabbíthat. A hitelező ezalatt nem indíthat végrehajtást sem, és fel kell függeszteni a folyamatban levő végrehajtási eljárásokat is. Sőt, az adós önkéntesen sem teljesíthet a hitelezőnek –ennek megtörténte esetén a bíróság az adós vállalat vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ami a kifizetett összeg 10 százaléka.

Csőd- vs. felszámolási eljárás

A csődeljárás elsőbbséget élvez a felszámolási eljárással szemben: ha a két kérelmet egyidejűleg terjesztették elő az adóssal szemben, vagy a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, a felszámolási kérelem elbírálását a csődeljárás elrendeléséig vagy a csődkérelem esetleges elutasításáig a bíróságnak fel kell függesztenie.

Ha az adós és a hitelezők közötti egyezségi tárgyalások sikerre vezettek, úgy létrejöhet a csődegyezség. Ennek keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, például az adósságra vonatkozó engedményekről és fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, vagy a követelések fejében az adós cégben részesedés szerzéséről. Megállapodhatnak a kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak. Ha az egyezség megfelel a jogszabálynak, azt a bíróság jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.

Ha az egyezség nem jött létre, vagy az a jogszabályban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, az adós fizetésképtelenségét hivatalból, megállapítja, és elrendeli az adós felszámolását. A felszámolási eljárás alatt a hitelezők keresettel kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a cég fizetésképtelenségét fenyegető helyzetének bekövetkezését követően a feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, azaz nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy az adós elleni hitelezői követelések fedezete ne csökkenjen. Amennyiben nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével jártak el a vezető tisztségviselők, e ténynek akkor van igazán jelentősége, ha ennek eredményeképpen az adós vagyona csökkent, vagy ha más olyan körülményt idézett elő, amelynek következtében a hitelezők teljes mértékben történő kielégítése hiúsulhatott meg.

A hitelezők később a jogerősen megállapított felelősség alapján érvényesíthetik kártérítési igényeiket az okozott vagyoni hátrány mértékéig.

Ki lehet a cégvezető?

Fontos megjegyezni, hogy a cég vezetőjének minősül az a személy is, aki a döntések meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ilyen lehet a például a többségi tulajdonos, de akár olyan személy is, aki a vezető tisztségviselőre vagy a tulajdonosokra – például rokoni kapcsolat révén – jelentős befolyást tud gyakorolni.

Alapvetően a vezető tisztségviselő érzékeli először, hogy az esedékes kifizetések akadoznak, így – a járvány okozta veszélyhelyzet előtt hatályos szabályok szerint – ő köteles tájékoztatni a cég legfőbb szervét a kritikus helyzetről, pótbefizetéseket kérni, vagy kezdeményezni a fizetésképtelenségi eljárást. Ezen felül nem szabad olyan döntéseket hoznia, amelyek a hitelezők veszteségeit növelhetik. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy nem vállalt indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az elvárható valamennyi intézkedést megtette.

A veszélyhelyzetben érvényes vonatkozó kormányrendelet átmeneti előírásai viszont a társaság vezetőségére ruháznak bizonyos döntéseket, amelyek egyébként a döntéshozó szerv hatáskörébe tartoznak. Ide tartozik például a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználása, illetve döntés a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.

A veszélyhelyzet ideje alatt a wrongful trading hatóköre tágabb lehet mint rendes esetben, ez pedig csökkentheti a felelősség alóli kimentési okokat. A joggyakorlat szerint például nem fogadható el kimentési okként, hogy a nyilvántartásba bejegyzett vezető tisztségviselő csak névlegesen látta el a tisztséget, így ebben az időszakban rendkívül fontos a vezető tisztségviselői hatáskör megfontolt gyakorlása.

 

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo