Időzített bombák a vállalati piacon

A magas bázis ellenére radikálisan nőtt (+40 %) az idei év első félévében magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója 2011 hasonló időszakához képest. Ráadásul a már megvalósult kormányzati intézkedések, illetve a napokban bejelentett új adónemek várhatóan újabb kihívások elé állítják a hazai vállalatokat a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzése szerint.

A fizetésképtelenségi eljárások terén jelentősen romlott a helyzet, ami egyrészt a válság hatása: mind a belső, mind a külső kereslet megszenvedi a gazdasági krízis folytatódását. „Ha a válság lassul, és kedvező irányt vesz, nem lesz további drasztikus romlás, s éves szinten nagyjából megállhat a mostani szinten" - véli Kárpáti Gábor, Coface Hungary ügyvezetője.  Ugyanakkor egyértelműen a magyarországi tisztulási folyamatokkal függ össze a különféle eljárások számának negyven százalékot is meghaladó növekedése. Az ügyvezető egyben sajnálatosnak tartja, hogy nem változik érdemben a csődeljárások száma. Ugyan extrém nagy, egyedi (cég)veszteség a magyar piacon nem volt az első félévben, ám megvan a veszélye annak, hogy a következő időszakban előfordulhat.

Extrém nagy, egyedi (cég)veszteség a magyar piacon nem volt az első félévben, de megvan a veszélye annak, hogy a következő időszakban ilyen bekövetkezzen.

Kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség

Összességében komoly problémát jelent, hogy a már megvalósult kormányzati intézkedések, illetve a napokban bejelentett új adónemek várhatóan újabb kihívások elé állítják a hazai cégek képviselőit. „A cégeknek arra van szükségük, hogy tervezhessenek. A jó és eredményes éves gazdálkodás alapja ugyanis a jogi, adózási és szabályozási környezet stabilitása, legalább egy éves távlatban" - húzza alá az ügyvezető igazgató.

„Az évközi jelentősebb változások még egy jól megtervezett cash flow-t is fel tudnak borítani, s kényszergazdálkodási pályára állítani egy céget, aminek az eredménye késedelmes fizetés is lehet, s az - tovagyűrűző hatásai révén - a tartozási lánc egyik-másik láncszemének fizetésképtelenségét is eredményezheti" - vezeti le a dominószerű hatást Kárpáti Gábor. Például az Országgyűlés nyári szünete előtt megszavazott új adószabályok -a tranzakciókat és a biztosítókat terhelő adók egyebek között - is ilyen változtatások (amelyeket egyébként az érintettek várhatóan át fognak hárítani a gazdaság többi szereplőjére, s azokon csapódik majd le a teherfizetés). Ilyen körülmények között pedig mindazon cégeknek növekvő kockázatokkal kell számolniuk, amelyek a beszállítói láncon keresztül hiteleznek más cégeket.

Romlott a fizetési morál

Ami a konkrét számokat illeti. A csődeljárások száma némileg nőtt, ám abszolút számban még mindig nagyon alacsony. Az idei év első felében a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma összességében 40 százalékkal emelkedett 2011 hasonló időszakához képest, azonban az egyes eljárásfajták esetében eltérő módon alakultak a folyamatok - mutat rá dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza, hozzátéve: az idén már nem is számítanak javulásra. Már csak azért sem, mert az adóhatóság a második félévben is folytatni fogja a kényszer-végelszámolások indítását, köztük azon cégek ellen, amelyek nem tettek eleget május végi mérlegleadási kötelezettségüknek. Czibor ennek ellenére sem tart drasztikus növekedéstől, ám részben a piac tisztulása, részben az egyszerűbbé vált cégbezárási szabályok miatt valamifajta növekedést mindenképpen prognosztizál.

Ez a trend egyébként nem feltétlenül jó - állítja -, mondván: a kényszerfelszámolások kevésbé formalizált eljárások, ami nem feltétlenül erősíti a jogbiztonságot, nem szólva arról, hogy a hitelezők ilyen körülmények között nehezen jutnak a pénzükhöz. A szakember szerint mindenesetre évekig el fog tartani ez a folyamat, ami egyben elkerülhetetlen tisztulás is, melynek során eltűnnek az alvó cégek is. Jó két év múlva állnak be a számok a „normális" gazdaságokban megszokott szintre - jósolja a szakember.

Jó két év múlva állhatnak be a számok a „normális" gazdaságokban megszokott szintre.

A várakozások alatt alakult a csődeljárások száma

A fizetésképtelenségi eljárások 40 százalékát kitevő felszámolások száma önmagában 30 százalékkal emelkedett - derül ki a Coface Hungary legfrissebb adataiból. A végelszámolások különféle eljárásainak a száma jelentősen (közel 50 százalékkal) nőtt, ami meghaladja az előző évben regisztrált növekedés mértékét. De az „igazi" csődeljárások száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak, a remélt várakozások alatt maradt.

Czibor szerint a márciusban módosított csődtörvény új rendelkezései nem hozhatnak áttörést. Ügyfeleik is 200 ezer forintos értékhatártól kérik felszámolás indítását a partnerrel szemben. Igaz ugyanakkor, hogy azok a cégek, amelyek kisebb összegű követeléseket kezelnek, például a közüzemi cégek, vagy az ő követeléseiket kezelők számára gondot okozhat az alsó korlát. Ezzel együtt is túlságosan nagy hatást a felszámolási eljárások számának alakulására Czibor szerint ez az intézkedés nem fog gyakorolni. Majd a második féléves adatokban tükröződnek az igazi hatásai a márciusban bevezetett intézkedésnek.

Elég volt!
Az elmúlt napokban több intézmény – egyebek mellett a Dun & Bradstreet Hungária és az Opten - is felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több cég tulajdonosai döntenek arról, hogy feladják vállalkozásukat, s végelszámolják cégüket.

Megugrott a végelszámolások száma

Adatokból az látszik, hogy megugrott azoknak a cégeknek a száma, amelyek önmaguk ellen kezdeményeznek eljárást - mutat rá a jogász. Ezek vagy alvó bt-k vagy leginkább olyan cégek, amelyekben főállás mellett végeztek egyéb tevékenységet a tulajdonosok, illetve, amelyeket csak bizonyos helyzetekben, időlegesen használtak. Ma már nem éri meg ezeket fenntartani, hiszen a fenntartási terhek, a járulékok nőttek, miközben a forgalom visszaesett. Kérdés azonban, hogy a megszűnő vállalkozások tevékenysége, s bevételei a társasággal együtt eltűnnek, vagy a feketepiacra kerülve adózatlan és ellenőrizetlen formában jelennek majd meg - veti fel Czibor, aki tart attól, hogy ez a jelenség a feketegazdaság erősödését eredményezi majd, a gazdaság mai, recesszió-közeli vagy éppen már recessziós körülményei közepette.

Sok a kényszer-végelszámolás

Csökkent a fizetési haladéki eljárások száma (ami a csődeljárás kapujának tekinthető). Ugyanakkor a múlt évi magas bázishoz képest továbbra is jelentős a  kényszer-végelszámolások száma - mutat rá, úgy jellemezve a helyzetet, hogy „az egyik szemünk sír, a másik meg nevet". Ugyanis - magyarázza - a piacról kikerülnek a valósan nem működő cégek, ami tisztítja a piacot, ám nincs formalizált eljárás, s nincs következménye sem annak, ha olyan céget zárnak be, amely kifizetetlen számlákat hagy maga mögött.

Vannak ugyanakkor kedvező jelek - teszi hozzá. Felállt egy elektronikus figyelő rendszer, ami lehetővé teszi a Cégbíróságok számára, hogy ne csak az ügyvezetői nyilatkozatokra hagyatkozzanak, s amely a gyakorlatban is ellenőrzi a nyilatkozatokat. Emellett ma már az adóhatóság felé mindenki adószámát le kell jelenteni. Mindez persze csak akkor járulhat hozzá a helyzet tisztulásához, ha megfelelő polgári jogi vagy büntetőjogi büntetések párosulnak mellé, olyan szankciók, amelyek ellehetetlenítik, hogy az érintett ügyvezetők saját néven új céget alapíthassanak. Igaz - teszi hozzá a szakember - a strómanokkal továbbra sem tud majd mit kezdeni a rendszer.

Kárpáti Gábor

Meglepő a változás lendülete

Az eljárások számának növekedése önmagában nem meglepő, arra a Coface is számított, ugyanakkor a dinamika őket is meglepte - mondja Czibor Zsolt, rámutatva: ez erőteljesen befolyásolja az ország megítélését, éppen ezért érdemes lenne a gazdaság eme jelenségével komolyabban foglalkozniuk a törvényalkotóknak. Nem javult a helyzet sem az átláthatóságot, sem a szabályozást, sem a megtérülést illetően, ami azt mutatja, hogy az utóbbi időszakban végrehajtott módosítások és szabályok nem javítottak érdemben a helyzeten. A csődtörvény márciusban hatályba lépett módosításainak a hatásai igazán majd az év végén lesznek láthatóak, ám akárhogyan is lesz, a toldozgatás-foltozgatás helyett mindenképpen jobb lenne, ha egy jól átgondolt új csődtörvény születne - hangoztatja Czibor, hozzátéve: a csődtörvény újragondolásának szükségessége évek óta aktuális.

Az első félév adatai jól tükrözik a gazdaság helyzetét - teszi hozzá Kárpáti, aki jelenleg nem látja a jelét a javulásnak. S hogy addig mit tehetnek a cégek a kockázatok mérséklésére? A Coface Hungary ügyvezetője szerint ha nem is teljes egészében, de nagyon nagy részben kivédhetőek a kockázatok - igaz ezért tenniük is kell a vállalatoknak. Például előzetes információgyűjtéssel a potenciális partnerről, fizetési szokásainak folyamatos monitorozásával, s ebben megfelelő szolgáltató partnerek kiválasztásával. S persze célszerű a hitelbiztosítás megkötése is, ami védelmet tud nyújtani a partnerek hibájából felmerülő károk ellen.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo