Az unióban 450 ezer munkahely szűnt meg fizetésképtelenség következtében, a rendezetlen adósságok pedig évente 23,6 milliárd EUR-t tesznek ki. Az európai vállalkozások 57 százaléka állítja, hogy likviditási problémákkal küzd a késedelmes fizetések miatt, ami 10 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. Nap mint nap kis- és középvállalkozások (kkv-k) tucatjai mennek csődbe unió-szerte azért, mert nem egyenlítik ki az általuk kibocsátott számlákat.
Az új jogszabályok
• A hatóságoknak 30 napon belül, illetve rendkívüli körülmények között 60 napon belül fizetniük kell az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért.
• A vállalkozások kereskedelmi ügyleteinek szerződéses szabadsága: A vállalkozásoknak 60 napon belül ki kell egyenlíteniük a számláikat, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg, és ha ez nem súlyosan tisztességtelen a hitelezővel szemben.
• A vállalkozások automatikusan jogosultak arra, hogy késedelmes fizetés esetén kamatot számítsanak fel, továbbá minimum 40 EUR átalányösszegű kártérítést igényeljenek a kifizetett behajtási költségekért. Szintén kártérítést kérhetnek az összes többi ésszerű behajtási költségért.
• A késedelmes fizetés esetén alkalmazott törvényes kamatlábat legalább 8 százalékkal az Európai Központi Bank alapkamata fölé emelik. A hatóságok nem határozhatnak meg e küszöb alatti kamatlábat késedelmes fizetés esetén.
• A vállalkozások könnyebben megtámadhatják a súlyosan tisztességtelen feltételeket a tagállami bíróságokon.
• Az átláthatóság fokozása és a tudatosság növelése: A tagállamoknak közzé kell tenniük a késedelmes fizetésre vonatkozó kamatlábakat, hogy valamennyi érintett fél tájékoztatást kapjon azokról.
• A tagállamokat arra ösztönzik, hogy dolgozzák ki a pontos fizetésre vonatkozó gyakorlat szabályait.
• A tagállamok továbbra is fenntarthatnak vagy hatályba léptethetnek olyan törvényeket és rendelkezéseket, amelyek kedvezőbbek a hitelező számára az irányelvbe foglalt előírásoknál.
A kampány kiemelt célja a kkv-k tájékoztatása
Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke tavaly októberben Rómában a 27 európai uniós tagállamra és Horvátországra kiterjedő tájékoztatási kampányt indított annak érdekében, hogy véget vessenek a késedelmes fizetés ártalmas európai szokásának. A kampány célja, hogy ösztönözze a késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelv gyors beépítését a nemzeti jogba, még a 2013. március 16-i végső határidőt megelőzően. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv a késedelmes fizetések elleni küzdelem uniós eszköze. A kampány kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a kkv-k megismerjék az irányelv által biztosított új jogokat és e jogok gyakorlásának módját.
Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos akkor a következőképpen nyilatkozott: „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy véget vessünk a késedelmes fizetés ártalmas európai szokásának, amely már régóta égető kérdés az üzleti világban. Egyértelmű, hogy a tagállamoknak haladéktalanul át kell ültetniük a késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelvet a nemzeti jogrendszereikbe. Az így nyújtott támogatás alapvető jelentőségű az európai kkv-k számára a jelenlegi gazdasági válságban, amikor egyre nehezebben jutnak hitelhez. Szintén létfontosságú, hogy az európai vállalkozások, és különösen a kkv-k ismerjék a jogaikat, és azt, hogy miként élhetnek azokkal a legmegfelelőbben.”
Elkészült a magyar törvénytervezet
Az új uniós irányelvhez illeszkedően a magyar kormány társadalmi vitára bocsátotta a fizetési határidőkről szóló törvénytervezetet. Ez az EU kereteknél szigorúbb szabályokat tartalmaz. A kereskedelmi ügyletekben a fizetési határidő 30 nap lehetne. A késedelmi kamat a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpontra nőhetne, ami mellett behajtási költségtérítés is járna az eladónak.
Az új intézkedések fakultatív jellegűek
Különösen nehéz a kkv-k számára, hogy érvényesítsék a pontos fizetéshez fűződő jogukat. A késedelmes fizetés komoly időveszteséggel és jelentős költséggel járhat, és a vita megkeserítheti a fogyasztókkal való kapcsolatokat.
A most hatályba lépő irányelv jogi keretet teremt az adósok teljesítésének kikényszerítéséhez. Az új intézkedések fakultatív jellegűek a vállalkozások számára, mivel utóbbiakat feljogosítja, de nem kötelezi arra, hogy intézkedéseket tegyenek. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy adott vállalkozás meg kívánja hosszabbítani a fizetési határidőt néhány nappal vagy héttel, hogy megőrizze a felhőtlen kereskedelmi kapcsolatot egy konkrét ügyféllel. Az új intézkedések azonban kötelezőek a hatóságok számára, amelyeknek példát kell mutatniuk, és – például szerződéseik teljesítése révén – igazolniuk kell megbízhatóságukat és hatékonyságukat.
Fizetési határidők, fizetési késedelmek
Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül van. Mindössze az építőipar és a papíripar lóg ki sorból, itt ugyanis 40 nap feletti határidőket szabnak a szektor szereplőinek: az építőiparban 42 napos határidőre kellene az iparágba tartozó cégeknek számláikat kifizetni, a papíriparra pedig 46 napos átlagos fizetési határidő jellemző. Amennyiben a tervezett törvényt elfogadják, mely szerint 30 napos fizetési határidőt engedélyezhetnek maximum a számlakiállítók, ennek a két iparágnak fogja okozni a legnagyobb nehézséget az új rendelet. A lánctartozások miatt ugyanis valószínűtlen, hogy ezek a szektorok hamarabb tudnak majd fizetni, így rövidebb határidő esetén feltehetően a fizetési késedelmek fokozódnak majd.
