Mutasd az adóbevallásodat, megmondom ki vagy. Legalábbis egy üzletember estében nagyon sok minden kiderülhet ebből a dokumentumból. Például az, hogy használ-e legális "adóoptimalizálási" lehetőségeket, mekkora a vagyona, mennyit keres egy évben, milyen jótékonysági szervezeteknek adakozik. De Donald Trump az elnökválasztási kampánya során nem hozta nyilvánosságra adóbevallásait. (Igaz, Hillary Clinton sem.)
Állítólag milliárdos - vagy mégsem?
Amikor a Saturday Night Live című tévéműsor meghívta, Trump bekérette előre a kérdéseket és poénokat, s csak egy ponton cenzúrázta azokat: a vagyona nagyságán nem élcelődhet senki. Ezek szerint nagyon érzékeny erre a témára. Vajon miért?
2007-ben egy tanúvallomásában azt állította, hogy "pszichológiára" és "saját megérzésére" alapozza megállapításait a vagyona mértékéről. Hát, azért ennél egzaktabb módon szokták ezt kiszámolni. Vannak, akik megtették helyette.
Elnöki kampánya alatt azt állította, hogy 10 milliárdra rúg a vagyona. Ennek tényszerűségét minden hozzáértő fórum cáfolta, bár a sajtóban több becslés forgott.
- Investopedia.com: 3,9 mrd. dollár
- Bloomberg hírügynökség: 2,8 mrd. dollár
- Forbes: 3,7 mrd. dollár (a kampány előtt még 4,5 milliárdra becsülte a magazin)
- Federal Election Commission (a Trump kampánystábja által benyújtott dokumentumok alapján): 8,7 mrd.
- Deutsche Bank: 788 millió (2004)
Van, aki a fentieknél nagyságrendekkel kisebbre becsülte Trump valós vagyonát. Igaz, Trump be is perelte a Trump Nation című könyv szerzőjét, amiért azt állította, hogy vagyona mindössze 150 millió dollár. A bíróság 2009-ben elutasította a keresetet.
Donald Trump kacskaringós életútjáról itt olvashat tovább.
Hillary Clinton azzal támadta a kampány alatt Trumpot, hogy négyszer vitte csődbe a cégeit. Valójában viszont ennél is többször, összesen eddig hat alkalommal. Vegyük sorra őket!
Csőd Nr. 1: Trump Taj Mahal Associates (1991)
Az elemzések és terjedelmes magazin-értekezések egyetértenek abban, hogy ez volt Trump legsúlyosabb csődje, a legnagyobb lyuk, amibe beleásta magát. Hárommilliárd dollár adósság lett az eredménye.
Miért? Mert Atlantic Cityt Trump a 80-as években a kaszinózás fellegvárának álmodta meg. A Taj Mahal Casino építését bóvlikötvényekkel finanszírozta, amelyek ugye adósságként jelennek meg a céges mérlegben. Ráadásul ezek olyan kockázatos papírok, hogy nagy a bebukás veszélye (nem áll mögötte megbízható fedezet), ezért magas kamatot kell fizetni rájuk. Trump 14%-ot ígért be.
Egymilliárd dollárt költött az építkezésre. 1990-ben nyílt meg a komplexum. Egy év múlva már 3 milliárd dollárnyi adósság alatt nyögött, amiből 900 millió személyes adósságának számított. Ezért volt különösen nehéz ez a bukás számára. (A New Jersey-i hatóságok egyébként olyan jelentés összeállításán dolgoztak, melyben 3,4 milliárdnyi adósságról volt szó.)
Trump nem tudta fizetni a 43 millió dolláros kamatot a bóvlikötvényeit megvásárló befektetőknek, csődvédelmet kért (ezt Amerikában Chapter 11-nek hívják, ami az adósságok újraütemezésére és a cég újjászervezésére ad lehetőséget).
Odaadja a részvényeit és lelép
Trump a csődjeiből rendszerint úgy húzta ki magát, hogy lemondott a részvényeiről, a cégek elnöki posztjáról és továbbállt, hagyva, hogy a hitelezők vegyék át a kontrollt, és az általuk kinevezett emberek hozzanak döntéseket ezután. Ez esetben több mindene bánta: el kellett adnia a jachtját és a légitársaságát is. (Igaz, a részvényei felének kellett búcsút intenie.) Hitelezőivel meg kellett állapodnia, hogy csökkenti a személyes költéseit: 450 000 dollárból kell megélnie havonta.
Csőd Nr. 2: Trump Castle & Casino (1992)
Egy évvel első csődje után jött a második, szintén Atlantic Cityben. Ekkor 338 millió dolláros adósságot sikerült felhalmoznia. Az 1985 óta üzemelő Trump Castle & Casino éppen a másik Trump-biznisz, a Trump Taj Mahal miatt jutott ilyen helyzetbe. Egymás konkurenciái voltak.
A megoldás a szokásos: Trump bedobja részvényei 50%-át (nyilván a hitelezők kapják meg), cserébe alacsonyabb kamatokat kell fizetnie a 338 millió dollárnyi értékű céges kötvényeken.
Csőd Nr. 3: Trump Plaza Associates (1992)
Még midig ugyanaz a város, még mindig kaszinó-biznisz: ez a kaszinója egy évvel korábban nyílt meg, mint a Trump Castle. A 210 millió dolláros fejlesztést a Harrah's kaszinóholdinggal együtt indította, de 1992-re már 250 millió dolláros tartozást halmozott fel. Merthogy a cég cash-flowja 80%-kal(!) csökkent.
Csőd Nr. 4: Plaza Hotel / Plaza Operating Partners (1992)
Két év leforgása alatt Trump a 4. csődjébe is belefutott, ebből háromba egy év alatt. Ez sem mindenkinek megy. A Plaza Hotel volt Trump nagy New York-i győzelme. Státuszszimbólumnak számított számára. Azt jelképezte, hogy beérkezett, legitim New York-i mogul lett. 1988-ban szerezte meg 390 millió dollárért a patinás, szebb napokat is megélt hotelt, ahol a mi Molnár Ferencünk is tengődött emigrációban a második világháború alatt és után.
1992-ben már 550 millió dollárnyi tartozást halmozott fel Trump ezen a portékáján. Részesedése 49%-át átadta 6 hitelezőjének, megtartotta vezérigazgatói posztot, de ez csak afféle gesztus volt a hitelezők részéről - tulajdonképpen éppúgy kirúgták, mint a többi csődnél. A hotel napi szintű menedzselésébe többé nem engedtek neki befolyást. Cégvezetői fizetést sem kapott, csak a cím maradt.
Csőd Nr. 5: Trump Hotels & Casinos Resorts / Trump Casino Holdings (2004)
A Trump Taj Mahal, a Trump Marina és a Trump Plaza kaszinókat -mindhárom Atlantic City-ben található- birtokolta a Trump Casino Holdings, továbbá egy kaszinóhajót Indiana államban. Miután nem tudta fizetni a kamatokat az 53,1 millió dollárnyi kötvényen, a cég kénytelen volt csődöt jelenteni. A felhalmozott adósság ez esetben 1,8 (más források szerint 3,4) milliárd dollár volt.
Ekkor Trump 47%-ról 27%-ra csökkentette részesedését a cégben, de így is ő maradt a cég legnagyobb részvényese. (Akkor azt hantázta a sajtónak, hogy ez a részvénypakett mindössze a vagyona 1%-át teszi ki.)
Csőd Nr. 6: Trump Entertainment Resorts (2009)
Adósság: n.a. (Csak annyi ismeretes, 53,1 milliónyi kamatfizetést mulasztott el a kötvényeken, de azok értékét vagy a többi adósság nagyságát nem tudni.)
Kétségtelen, hogy a 2008-as válság betett a kaszinó- és hotelbiznisznek. Trump vitatkozott egy sort az igazgatótanácsával, aztán lemondott elnöki pozíciójáról. 10%-ra csökkentette részesedését. A cég máig licenszeli Trump nevét, de valójában kénytelen volt eladni a vállalatot, így végleg kiszorult Atlantic Cityből. A céget az a Carl Icahn vette meg, akit Trump elvileg pénzügyminiszternek szeretett volna, amikor elkezdte pedzegetni, hogy indul az elnöki címért a republikánus párt jelölő kongresszusán. (Icahn vállalta a kihívást, de végül elsikkadt ez az ötlet valahol útközben.) Ez volt az ötödik, és egyben utolsó csődje a kaszinóvárosban. Végleg feladta pozícióját, mint a kaszinóváros ura és kivonult onnan.
Ötödik és hatodik csődje között stratégiát váltott Trump. 2006 óta inkább neve bérbeadójaként aktivizálta magát, mintsem a hagyományos értelemben vett ingatlanfejlesztőként. Lakóház-felhőkarcolói, hoteljei nagy része más vállalkozók kreálmánya, amihez csak bérbe veszik a nevét (tulajdonképpen franchise rendszerben), hogy jobban menjen az üzlet.
E téren is gyakran tűnik úgy, hogy Trump fölözi le a hasznot, a többieké pedig a kockázat. Ha pedig egy-egy fejlesztés befuccsol, ő mossa a kezeit. Perelhetetlen, véli ő. (Rendszerint elég alacsony összegekkel ér el peren kívüli egyezségeket.) Trump franchise-praktikáiról a Piac & Profit februári számában olvashat majd.
Forrás: politifact.com, The New York Times, The Washington Post, Rolling Stone
