Egy új eljárás bevezetése

Erre válaszul a közelmúltban a magyar kormány egy olyan rendkívüli reorganizációs eljárást vezetett be, amelynek célja e vállalkozások vagyoni, pénzügyi és fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésük biztosítása. Ez az eljárás nem a szerkezetátalakítási irányelv régóta várt átültetése a magyar jogba, hanem egy új, rendkívüli eljárás, amelyet a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások 2021. május 23-ig kezdeményezhetnek (ez a határidő a veszélyhelyzet végéig meghosszabbítható a kormány döntése alapján).

Ki veheti igénybe?

„Reorganizációs eljárást magyarországi székhelyű, fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások kezdeményezhetnek. A vállalkozás dönthet arról, hogy mely hitelezőit kívánja az eljárásba bevonni” – ismerteti dr. Palguta Virág, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvéde. Az eljárás nem nyilvános, és a Cégközlönyben nem kerül közzétételre; kivéve, ha a vállalkozás úgy dönt, hogy nyilvános eljárást kezdeményez – ebben az esetben valamennyi hitelező részt vesz az eljárásban. A lejárt tartozások hitelezőit az eljárásba be kell vonni. Az eljárás során a társaság olyan szerződéses partnerei, amelyekkel a vállalkozás tartós jogviszonyban áll, és amelyek a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést vagy szolgáltatást nyújtanak, nem mondhatják fel szerződésüket azon az alapon, hogy a vállalkozással szemben reorganizációs eljárás indult. E védelem feltétele, hogy a vállalkozás nyilatkozatban kijelenti a szerződéses partner számára, hogy képes a termék vagy a szolgáltatás ellenértékének megtérítésére.

Kötelező az állami részvétel

Az eljárásban reorganizációs szakértő közreműködése kötelező, amely csak egy meghatározott magyar szervezet lehet (a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság). Amennyiben speciális iparági tapasztalat vagy szakismeret szükséges, a reorganizációs szakértő felszámoló szervezeteket is bevonhat az eljárásba. A reorganizációs szakértő megvizsgálja a vállalkozás reorganizációs eljárás iránti kérelmét, és ha azt állapítja meg, hogy a társaság alkalmas az eljárás lefolytatására, a bíróság 90 napos moratóriumot rendel el (amely további 60 nappal meghosszabbítható). A moratórium csak az eljárásban részt vevő hitelezőkre terjed ki.

A cél a megállapodás

„A reorganizációs eljárás célja, hogy a vállalkozás és a hitelezők megállapodjanak egy reorganizációs tervben. A reorganizációs terv bármilyen intézkedést tartalmazhat, például a vállalkozás működésének átszervezését, a vállalkozás tulajdonosi szerkezetének megváltoztatását, fizetési kedvezmény nyújtását vagy követelésről történő részbeni lemondást” - magyarázza a Schönherr szakértője.

Nem nyilvános reorganizációs eljárás esetén a reorganizációs terv elfogadásához valamennyi eljárásba bevont hitelező jóváhagyása szükséges. A vállalkozás a hitelezők által jóváhagyott tervet a reorganizációs szakértő véleményével együtt benyújtja a bíróságnak. Amennyiben a reorganizációs szakértő megállapítja, hogy a reorganizációs terv alkalmas a vállalkozás fizetőképességének és működésének helyreállítására, és megfelel a jogszabályoknak, akkor a bíróság jóváhagyja a tervet és az eljárást befejezi. Az elfogadott reorganizációs terv csak azokra a hitelezőkre terjed ki, akik részt vettek az eljárásban.

Nyilvános reorganizációs eljárásban a csődtörvény csődeljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni néhány eltéréssel. Hitelezői osztályok kialakítására nem kerül sor, és a reorganizációs terv jóváhagyásához a hitelezők 60%-ának szavazata szükséges, azzal, hogy egyetlen hitelező sem kaphat a tőkekövetelésének 60%-ánál alacsonyabb kielégítést.

Amennyiben a bíróság nem hagyja jóvá a reorganizációs tervet, nem indul automatikusan felszámolási eljárás a vállalkozással szemben. A hitelező azonban azonnal (azaz a csődtörvény szerinti fizetési felszólítás igazolása nélkül) kezdeményezheti a vállalkozás felszámolását, amely az általános szabályokhoz képest könnyítést jelent a hitelező számára.

Az új jogintézmény szabályai

A reorganizációs terv tartozáselismerésnek minősül a reorganizációs terv elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott követelések tekintetében. Ezen felül, amennyiben a vállalkozás nem valósítja meg a reorganizációs tervben foglaltakat, a reorganizációs terv közvetlenül végrehajtható.

Korábban a magyar jogban csupán egy jogi eszköz, a csődeljárás állt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások rendelkezésére, hogy adósságaikat a hitelezőikkel megpróbálják rendezni. „A csődeljárások azonban rugalmatlanok és a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások számára kockázatosak, így a reorganizációs eljárás hiánypótló lehet a magyar jogi környezetben, és hatékony segítséget nyújthat a COVID-19 járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak, hogy fizetőképességük helyreálljon, működésük megmaradjon” – foglalja össze dr. Palguta Virág.