A Deloitte elemzése szerint a nem teljesítő hitelállományok mértéke a vizsgált kilenc országban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Bulgária) közel 60 milliárd eurót tesz ki, vagyis továbbra is jelentős súlyt képvisel. Mivel a rossz minőségű hitelek nagy mennyiségű tőkét kötnek le, számottevően visszafogják a bankok hitelezési képességét, hátráltatják a gazdasági növekedést is.
Az NPL-rátákat vizsgálva éles választóvonal figyelhető meg a régió északabbra fekvő, illetve déli országai között. Míg Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában alacsonyabb a nem teljesítő hitelek aránya – az értékek stagnálnak, vagy valamelyest csökkennek –, addig a többi vizsgált országban a ráták lényegesen magasabbak, és még az elmúlt évben is nőttek.
„A nem teljesítő hitelek állománya a megelőző években sem volt alacsony, az viszont mindenképpen újdonságot jelent, hogy míg Lengyelország kivételével eddig sem a banki, sem pedig a befektetői oldal nem mutatott érdeklődést az NPL-tranzakciók iránt, az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a régióban a tranzakciós aktivitás” – vélte Bíró Balázs, a Deloitte pénzintézeti szektorának igazgatója.
A Deloitte szerint a korábbi csekély adásvételi aktivitás legfőképpen árazási különbségekre vezethető vissza. Az elmúlt egy évben viszont az NPL-piacok egyre inkább lendületbe jöttek, ami a keresleti (befektetők) és a kínálati (bankok) oldalon egyaránt megmutatkozik. A régióban mutatkozó befektetői étvágy mindenekelőtt a nyugat-európai piacokon tapasztalható erős versenyhelyzetnek és a közép-kelet-európai javuló gazdasági teljesítménynek köszönhető.
„A piac élénkülése elsőként Romániában volt tapasztalható, ahol 2014-ben már több mint 1 milliárd euró névértékű portfólió cserélt gazdát, de az adriai régióban is történt már jelentős tranzakció az elmúlt hónapokban. A piaci szereplők bizakodóak, a hírek további tranzakciókat valószínűsítenek, nem csak Romániában, hanem a térség többi országában is” – tette hozzá Bíró Balázs.
A bankok az elmúlt időszakban fokozatosan emelték az értékvesztési fedezettségeket, melyet az Európai Központi Bank tavaly év végi átfogó eszközminőség-vizsgálata (AQR) tovább ösztönzött. A bankok kiemelt figyelmet fordítottak továbbá arra is, hogy az AQR-ral párhuzamosan megerősítsék a tőkemegfelelésüket, melyet az Európai Központi Bank egy felmérése szerint a legtöbb bank eszközeladásokon keresztül szándékozik megvalósítani. Mindez további hajtóerőt biztosít az NPL-tranzakciós piacoknak.
Ezek voltak az EKB legfontosabb megállapításai
Az EKB átfogó értékelése (AQR) tisztább képet adott a bankok valós tőkehelyzetéről, mint ahogy azt a bankpiaci szakértők korábban várták. Az elemzések alapján Európa bankjainak egyötöde a fizetésképtelenség szélén áll, a teszt alapján 31 banknak a befektetők által biztonsági küszöbnek tekintett 10 százalékos szint alatt van az elsődleges tőkemutatója, további 28 banknak legfeljebb 1 százalékponttal haladta meg a mutatója ezt a szintet.
• A 25 elmarasztalt banknál összesen 25 milliárd euró tőkehiányt állapított meg a vizsgálat
• A vizsgált 130 bank eszközértékének 48 milliárd eurós kiigazítása szükséges, melyből 37 milliárd euró nem generált tőkehiányt
• A 25 milliárd eurós tőkehiány és a 37 milliárd eurós eszközérték-kiigazítás együttes hatása 62 milliárd euró
• A vizsgálat 136 milliárd eurónak megfelelő addicionális nem teljesítő kitettséget azonosított az AQR előtti 743 milliárd eurón felül, amely 18 százalékos növekedést jelent
• A stressz-szcenárióban a 130 bank medián CET1 tőkerátája már csupán 8,3 százalék volt, és 263 milliárd euró volt a megállapított tőkecsökkenés
A tendenciák tovább erősödhetnek
Bár a tavaly év végén lefolytatott banki stresszteszteken egyetlen igazán jelentős európai nagybank sem bukott el, a nem teljesítő hitelek növekedése továbbra is akut probléma. A közölt eredmények tükrében az érintett bankoknak három járható út közül kell választaniuk: vagy tőkét kell emelniük, vagy banki átstrukturálást, vagy pedig tőkeáttétel-leépítést kell végrehajtaniuk.
A tőkeáttétel-csökkentés folyamatát olyan nemzetközi szervezetek is támogatják különböző kezdeményezésekkel, mint az IMF vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Ezeknek egy kiemelt példája az EBRD által vezetett Vienna Initiative, amelynek előzményei egészen a 2008-as gazdasági válság kirobbanásáig nyúlnak vissza. Az első bécsi paktum 2009. januári aláírásakor a banki résztvevők arról állapodtak meg, hogy a globális pénzügyi válság ellenére nem mérséklik a kelet-közép-európai hitelkihelyezéseiket, és fenntartják régiós jelenlétüket.
Miután az első megállapodás kifutott, 2012-ben újabb célokkal bővült a Vienna Initiative, amely immár az időközben felgyorsult tőkekivonás rendezettségét hivatott szolgálni a régióban.
