"A mai MNB kamatdöntés elsősorban nem az alapkamat változtatása szempontjából volt figyelemre méltó, hiszen már a döntés előtt elég egyértelmű volt a szakemberek számára, hogy maradhat a január óta érvényben lévő 6%-os szint. Sokkal inkább érdekes az a pozitív nemzetközi befektetői hangulat, amely az elmúlt hetekben az országgal szemben érzékelhető volt, és amely a jegybank mai döntésében is szerepet játszhatott" - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A hat százalékos alapkamat változatlanul hagyását várják az MNB monetáris tanácsának hétfői ülésétől az MTI által kérdezett londoni felzárkózó piaci elemzők. Legtöbbjük az év végéig sem valószínűsít kamatmódosítást, bár vannak, akik a kedvező kockázati árazások fennmaradása esetén nem zárják ki teljesen az idei pénzügypolitikai enyhítés lehetőségét.

Lefele vették az irányt az amerikai részvénypiacok pénteken, az újabb olajár csúcs nyomán - Új csúcsra emelkedett az olaj árfolyama, az arany is drágult - Mínuszok Ázsiában a magas olajár és a japán politikai változások nyomán - A forint és a dollár is oldalazott pénteken - OTP: A gyorsjelentés utáni konferenciahívás összefoglalója - Az Állami Nyomda cégelemzésünk összefoglalója - Ma árfolyamesésre számítunk.

"A nyersanyagárak és élelmiszerárak elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős emelkedése uniós szinten is egyre komolyabb problémát jelent, mivel jelentősen növeli a gazdasági növekedés hatására már amúgy is gyorsuló inflációt. Az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülésén azonban ennek ellenére még nem lehet kamatemelésre számítani. Ennek oka, hogy az eurózóna több tagállama továbbra is komoly gazdasági nehézségekkel küzd, amit az alapkamat emelése tovább súlyosbítana, de a jelenlegi feszült tőkepiaci hangulatnak sem tenne jót egy kamatemelés" - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Van esélye az MNB-kamatcsökkentésnek a parlament által kinevezendő új monetáris tanácsi tagok belépésével, bár a magyar jegybank álláspontja szerint az MNB mandátuma mindenkire kötelező erejű - írták budapesti látogatásukat összegző szerdai helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

Ugyan a januári adatok az infláció rövid távú emelkedő trendjének megtörését vetítenék előre, egyetlen hónap adataiból még talán korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Az élelmiszer- és üzemanyagárak további inflációgerjesztő hatása a kedvezőbb januári adatok ellenére továbbra sem zárható ki.

Szakmailag semmi sem indokolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb kamatemelését. A kormány szerint a 2010-es 4,9 százalékos helyett 2011-ben 3-3,5 százalékos infláció várható, tehát a pénzromlás csökkenő trendpályán mozog. - állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn, ami egybecseng az elemzők többségének várakozásával. A forint a kamatemelésre átmenetileg erősödni kezdett, majd korrigált.

A magyar jegybank és a kormány közötti, máris jelentős feszültség további éleződését eredményezheti az MNB hétfői újabb kamatemelése - vélekedtek a negyed százalékpontos szigorítás bejelentése után londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az elmúlt időszakban a forint teljesített a legjobban a felzárkózó európai térségben a piac által várt kamatfolyamatok miatt, ám a piaci szereplők a jelek szerint nem veszik figyelembe a magyar jegybank monetáris tanácsi tagjainak kinevezésében várható változásokat - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a lengyel zloty a legvonzóbb deviza a térségben.

A monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Az elemzők megosztottak voltak a kamatdöntő ülés előtt, fele-fele arányban számítottak emelésre, illetve tartásra.

A kormány felé leadott "figyelmeztető lövésként" értékelték és az általuk "egyre kiszámíthatatlanabbnak" nevezett magyar gazdaságpolitikával magyarázták londoni felzárkózó piaci elemzők a magyar jegybank (MNB) negyed százalékpontos hétfői kamatemelését, amely egyébként nem érte teljesen váratlanul a City elemzői közösségét.

A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Az 5,25 százalékos alapkamat 2010. április 27. óta volt érvényben, az alapkamat 5,50 százalékon 2010. március 30. és április 27. között állt. A budapesti elemzők döntő többsége változatlan kamatszintet várt, a londoni Cityben viszont egyre szélesebb körű volt az az elemzői vélemény, hogy nem kizárt a kamatemelés.

A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos szintjén hétfőn. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A jelenlegi alapkamat május óta van érvényben.

Mind Budapesten, mind Londonban arra számítanak az elemzők, hogy változatlan marad a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának hétfői kamatdöntő ülésén, és az év végéig sem mozdul el erről a szintről az alapkamat.

Emelni vagy nem emelni - ez a két lehetőség maradt az MNB kamatdöntő testülete számára a londoni City elemzői közösségének legfrissebb helyzetértékelései szerint, miután a jelenlegi külső kockázatvállalási környezet, és hazai hatások közül mindenekelőtt az IMF-tárgyalások jövőjével kapcsolatos piaci bizonytalanság nem teszi lehetővé a kamatcsökkentést,  a gyenge belső kereslet és az elenyészőben lévő inflációs nyomás ellenére sem.

A nemzetközi piaci környezet romlása gyengítette a hazai kilátásokkal külön is megterhelt forintot: az eurót kedden délután fél ötkor 284,30 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a hétfő délután háromnegyed négykor tartott 282,04 forintos jegyzést követően. Keddre virradóra a jegyzés 282 forint környékén állt a nemzetközi kereskedelemben, majd nap közben 286 közelébe emelkedett.  A nemzetközi piacokon kockázatkerülő magatartás volt jellemző az amerikai gazdasági fellendülés ütemével szemben a hét eleje óta táplált aggodalmak fokozódása miatt.

Korábban a kormány, vagy ahhoz közelálló felelős, vagy annak tűnő politikusok borzolták a kedélyeket pesszimista nyilatkozataikkal időről időre. Úgy tűnik, hogy most a jegybank vette át ezt a szerepkört. Bár hozzá kell tenni, hogy a pesszimista megnyilatkozásnak valós alapja van.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn; a jegybank úgy látja, amennyiben az inflációs kockázatok fennmaradnak, vagy tartósan romlik az ország kockázati megítélése, szükségessé válhat az alapkamat emelése.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén a monetáris tanács. Nagy az esélye, hogy az idei évet a jelenlegi kamatszinttel búcsúztatjuk, legfeljebb egy minimális, 25 bázispontos kamatcsökkentés képzelhető el.

Magyarország problémái nem újak, ám az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai nyomán e problémák ismét a piac figyelmének középpontjába kerültek, ami tartósan magasabb kockázati felárakat és a magyarországi jegybanki kamatcsökkentési ciklus leállását okozhatja - áll vezető londoni befektetési és elemző házak hétfői értékeléseiben. - áll vezető londoni befektetési és elemző házak hétfői értékeléseiben.

A várakozásoknak megfelelően 5,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén. A forint árfolyamát nem befolyásolta a hír.

Megoszlanak a citybeli előrejelzések arról, hogy a magyar jegybank (MNB) pénzügypolitikai testülete  ebben a hónapban rászánja-e magát egy újabb kamatcsökkentésre. A citybeli konszenzus az, hogy az idén van még mód egy kamatcsökkentésre, de több elemző azzal számol, hogy az elmúlt időszak piaci megingása miatt a monetáris tanács jövő hétfőn esedékes legközelebbi kamatdöntő ülésén inkább kivár.

Májusban 5 százalékra csökkenti a jelenlegi 5,25 százalékról a jegybanki alapkamatot, és szeptemberig nem is változtat rajta a monetáris tanács az Ecostat szerint. A gazdaságkutató Mikroszkóp című áprilisi kiadványában azzal számol, hogy a fogyasztói árak szeptemberben 3,6 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál.

A monetáris tanács hétfői ülésén 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, amivel az újabb történelmi mélységbe csökkent. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

A választások második fordulója után is folytatódó kamatcsökkentéssel számolnak előrejelzéseikben londoni elemzők. A Cityben konszenzusos várakozás a Fidesz kétharmados győzelme, és vannak olyan prognózisok, hogy ez az eredmény erősödést hozhat a magyar piacon. A forint tovább erősödhet, a jegybank további kamatcsökkenése(i) ellenére is...

Továbbra is a régiós átlagnál több a kockázatos cég a magyarok között, de a legfrissebb adatok némi javulást mutatnak. A tegnapi kamatdöntést viszont a londoni elemzők derűlátónak nevezik, azt sem titkolva, hogy a piac "túlárazza" a Fideszhez kötött politikai és költségvetési kockázatokat.

A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,5 százalékra, rekord mélységbe csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét. A döntés nem meglepő, ám van, aki szerint akár 50 bázispontos lazításra is lett volna lehetőség.

Egyöntetűen negyed százalékpontos kamatcsökkentést vár a magyar jegybank hétfői monetáris tanácsi ülésétől a londoni elemzői közösség. Jórészt abban is konszenzus alakult ki a Cityben, hogy az MNB a hétfői csökkentés után sem áll le a pénzügypolitikai enyhítéssel; ennek a prognózisnak az alapja - az utóbbi időszak piaci folyamatai mellett - az a széleskörű elemzői meggyőződés, hogy a következő kormány fenntartja a költségvetési szigort.

Túlzottak a magyarországi államháztartással kapcsolatos piaci aggodalmak - áll az egyik vezető londoni befektetési ház helyzetértékelésében, amely szerint a magyar jegybanknak van mozgástere a további kamatcsökkentésekhez.

Még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre lát lehetőséget a jelenlegi rekord alacsony 5,75 százalékról Csáki Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja.

Soha nem látott mélypontra, 5,75 százalékra csökkenhet hétfőn a magyar jegybanki alapkamat, ha a monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően újabb óvatos lépéssel, 25 bázispontos csökkentés mellet dönt.

A monetáris tanács a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ilyen alacsony még soha nem volt az irányadó ráta. A forint árfolyama nem változott a hírre. Idén valószínűleg még egyszer lesz kamatvágás.

Ez év végéig reálisan elérhető az 5-5,5 százalékos jegybanki alapkamatszint, amelynél már a forintkamatok versenyképesebbek lehetnek az euróval szemben - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a Népszavának.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa - az elemzők  várakozásának megfelelően - 25 bázisponttal 6,0 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn.

Kamatdöntő ülést tart hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, a piac a jegybanki alapkamat újabb 25 bázispontos mérséklését várja, így az irányadó kamat  a jelenlegi 6,25 százalékról 6,0 százalékra változhat.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn, a piac 50 bázispontos csökkentést várt. Az elemzők is meglepődtek.

„Az elmúlt két hétben többször tapasztaltuk, hogy a forint árfolyama nagyobb kilengéseket mutatott az euróhoz képest, az árfolyam mára harmadszor ugrott a 275-ös szint fölé ebben a rövid időszakban. Az egyik, s talán legfontosabb tényező a külső környezet romlása lehet, ami itt elsősorban  a hitelpiacok nyugtalanságát jelenti. Bizonytalanságot okozott ugyanakkor az is, hogy a hitelminősítők eurozónás országokat tettek negatív figyelőlistára, sőt, Görögországot a Fitch le is minősítette a jelentős fiskális problémák miatt. Véleményem szerint nagyon megnövekedett az esélye a lassításnak, így az MNB jövő hétfői kamat-meghatározó ülésén 25 bázispontos csökkentést tartok a legvalószínűbbnek" - fejti ki Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Az alapkamat 2006 júliusa óta nem volt ilyen alacsony.

Az eddig vártnál nagyobb ütemű magyarországi jegybanki kamatcsökkentést jósolnak új előrejelzésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, a recesszió mellett a váratlanul alacsony inflációra hivatkozva.

Ma délután, mindenki várakozásának megfelelően újabb 50 bázisponttal csökkentette az MNB az irányadó kamatlábat. Az MNB most már lassan ledolgozta azon különbség java részét, amit a régiós kamatszinthez képest láttunk, amikor tavaly ősszel 11,5%-ra emelte a kamatlábat. A Monetáris Tanács (MT) tagok részéről érkező nyilatkozatok folyamatos további csökkentést valószínűsítenek, akár 6 százalékig is - írja a Concorde elemzésében.

A monetáris tanács 50 bázisponttal, 7,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. Legutóbb augusztus 24-én csökkentette ötven bázisponttal, 8 százalékra a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács.

Elemzők többsége 50 bázispontos jegybanki alapkamat csökkentést vár hétfőn, de többen azt sem tartják kizártnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa erőteljesebben vágja vissza az alapkamatot. Az AXA nem számít ilyen radikális monetáris lazításra, amivel csalódást okozhatunk a külföldi befektetőknek.

Ötven bázisponttal (fél százalékponttal) 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. Az elmúlt három hónapban, több mint 20 nemzeti bank is lazított a monetáris politikáján, ami alapján látható, hogy a világban még nem ért a végére a kamatvágási hullám. 

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 8,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén, a piac 50 bázispontos kamatvágásra számított. Az elemzők többsége úgy vélte, hogy az alapkamat év végére csökkenhet 8,5 százalékra, jövő év végére pedig 7 százalékra.

A költségvetési fegyelem "markánsan" javította a Magyarországgal kapcsolatos piaci hangulatot, megteremtve a lehetőséget a jegybanki kamatcsökkentési ciklus újrakezdésére, mondták az MNB hétfői kamatdöntő ülése előtt londoni felzárkózó piaci elemzők.

Hétfőn a közép-kelet-európai valuták viszonylag jól tartották magukat, hála a nagyrészt jó nemzetközi befektetői hangulatnak. A forintot továbbra is támogatja az állampapírok óriási kereslete.

A monetáris tanács változatlanul hagyta az alapkamatot, a másik javaslat 50 bázispontos kamatcsökkentés volt, a tagok túlnyomó többsége a kamat tartásáról döntött. A jegybank szerint az alapkamat csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a kockázati megítélés javulása tartósnak bizonyul és a lazítás nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását. Az MNB az idén 6,7 százalékos GDP-visszaeséssel és 4,5 százalékos éves átlagos inflációval és 295 forintos euróárfolyammal számol.