Orbán szerint újra meg fogják támadni az országot

A növekedési tervről szólva a kormányfő kifejtette: arra kérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, minden más teendőjét sorolja hátrébb, és a terv elkészítésére fordítsa az erőit, ugyanis, ha a kabinet nem alkotja meg és nem hajtja végre a magyar gazdaság növekedését segítő tervet, akkor recesszióba esik a gazdaság. "Kulcskérdés, hogy Matolcsy György sikerrel járjon" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a terv konkrét beruházásokat is tartalmaz majd.

A nemzetgazdasági miniszternek és a jegybankelnöknek a növekedésről szóló konzultációjával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: azért volt szükség az egyeztetésre, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nélkül nem lehet előteremteni a forrásokat. Szerinte a jegybank és a kormány "ebben a modern világban együttműködésre van ítélve". Az MNB óriási pénzeket kezel, amelyeket mozgósítani lehet a gazdasági növekedés érdekében, vagyis a jegybankban "heverő" nagy tartalékoknak a növekedésbe való bevonásáról kell megegyeznie a nemzetgazdasági tárca vezetőjének Simor Andrással, a nemzeti bank elnökével - hangsúlyozta.

Matolcsy szerint

"Itt valami más van. Voltak, akik ki is mondták, hogy itt egy spekulációs támadás egyik eleme van, voltak, akik ebben nem voltak biztosak, de abban egyetértettek, hogy a fundamentumok nem indokolják a Moody's leminősítését" Szerinte spekuláció folyik Magyarország ellen, "meghatározó magyar pénzügyi területeken, tehát az állampapír, a forint, a CDS felár, és úgy általában az országgal kapcsolatos pénzügyi bizalom terén". "Ez sajnálatos, ennek nem kellene így lennie", pontosan azért, mert a Magyarország kormánya bizonyította, hogy a pénzügyi egyensúly szempontjából az Európai Unió legjobb országai közé tartozunk - mondta Matolcsy György.

Szezonja van a leminősítés

Azzal kapcsolatban, hogy a Moody's a múlt héten megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást, a kormányfő úgy fogalmazott: "ennek van szezonja", hol az egyik, hol a másik uniós tagállamot minősítik le, és "ez időnként bennünket is elér". Ráadásul ez mindig összekapcsolódik spekulációs támadásokkal, ami Magyarország esetében is így történt, ám a legutóbbi "komoly spekulációs támadást sikerült elhárítani" - fűzte hozzá, közölve ugyanakkor: úgy készül, hogy december közepe után néhány nappal lesz egy újabb, hasonló támadás. (Nem igazán lepte meg sem a hazai, sem a külföldi elemzőket a Moody's döntése, amellyel Magyarország kikerült a befektetésre ajánlott kategóriából, az okok között elsősorban a kormány nem meggyőző gazdaságpolitikáját említik.)

Arra, hogy meddig tarthatnak majd a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a tervezett együttműködésről, Orbán Viktor azt válaszolta: "egy nap alatt is meg tudunk állapodni; amint elértük a céljainkat, már meg is állapodunk, ez a mi tervünk". A forint árfolyamának ingadozásával kapcsolatban úgy vélekedett, "nincs ember, aki komolyan gondolná, hogy a magyar gazdaság értéke is e szerint változott", ám az EU-s fejlemények megmozgatják a forint értékét, és ez hatással van a magyar gazdaságra.

A jegybanki alapkamat emeléséről szólva Orbán Viktor azt mondta, mindig is a kamatemelés ellen volt, mert az rossz a reálgazdaságnak, de elfogadja, hogy időnként szükség lehet arra, azonban hogy pontosan mikor, az az MNB döntésének függvénye. A kormányfő szavai szerint összességében azt tartja jónak, ha a vállalkozások minél olcsóbban jutnak hitelhez, minél több munkahelyet tudnak létrehozni, ezért ő mindig a kamatcsökkentés és a vállalkozásokat segítő olcsóbb pénz híve.

Véleménye szerint, ha az ország ma úgy állna, mint 2002-ben, "észre sem vennénk, hogy Európában válság van". "Az európai első ligában fociztunk" akkor, ám "visszacsúsztunk a harmadik ligába, és a cél az, hogy visszakerüljünk az elsőbe"; ehhez együttműködés kell például a szakszervezetekkel és a jegybankkal - fogalmazott.

EU, vasút, munka törvénykönyv

Az Európai Unió alapszerződésének az euróválság miatt tervezett módosításával kapcsolatos hírekre reagálva kifejtette: az alapszerződés-módosításhoz egyhangú döntés kell, sőt nemcsak a miniszterelnökök bólintására van szükség, hanem arra is, hogy a nemzeti parlamentek ratifikálják azt. Ez bonyolult ügy - mondta -, hiszen a korábbi szerződésmódosítások alkalmával többször is előfordult, hogy egyes parlamentek nem - vagy nem azonnal - adták meg a szükséges hozzájárulást. Közelmúltbeli londoni útjára utalva megjegyezte, a magyarok és a britek érdeke találkozik azon a ponton, hogy csak olyan megoldásokban vagyunk érdekeltek, amelyek ugyan megoldják az euróövezet tagjainak gondjait, de nem feszítik szét a 27 államból álló európai uniós kereteket. A jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón kell ezt a "bűvészmutatványt" előadni - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány kifizeti a vasutasoknak a MÁV-Cargo privatizációs bevételét, Orbán Viktor azt mondta, ez egy régi ügy, fontosnak tartotta, hogy ez megtörténjen. Megjegyezte, mindig is egy "nagy vonatrablásként" emlegette a MÁV-Cargo privatizációját. Kitért arra is, szeretné egyszer és mindenkorra befejezni a privatizációt.

Végül az új munka törvénykönyvéről szólva a kormányfő közölte: az új jogszabály jobb lesz, mint az előző, versenyképes a jó európai munkatörvénykönyvekkel, "az egyik legjobb, de van olyan ország, amelyiknek jobb munka törvénykönyve van, mint nekünk", így például Szlovákiának.

IMF: csak szigorú feltételekkel?

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti megállapodást készül javasolni Magyarországnak, de ehhez feltételeket is csatolna - írta "a helyzetet ismerő emberekre" hivatkozva a pénteki Financial Times. Az IMF véleménye szerint egy teljes körű készenléti megállapodás lenne a legmegfelelőbb. "(Az IMF) szabvány terméke a készenléti megállapodás, amely nagyon megfelelő az ilyen helyzetekre (mint Magyarországé)" - mondta az egyik idézett forrás, akinek lap szerint "vannak ismeretei a tárgyalásokról". A forrás szerint "a piacok nagyon világossá tették, hogy erős feltételrendszert akarnak, és kiszámíthatóságot a (gazdaság)politikában, és ezért mind erősebb és erősebb a nyomás a készenléti megállapodás érdekében". Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nem akar pénzt az IMF-től, mivel most sokkal jobb állapotban van, mint 2008-ban, amikor a hitelválság idején segítségnyújtási megállapodást kötött az IMF-fel és az EU-val - áll a cikkben.