Magyarország az egyik legérzékenyebb európai gazdaság, exportjának 77 százaléka az EU tagországaiba irányul, ami normális körülmények között is kitetté teszi az országot az európai konjunkturális helyzetnek, de ez a hatás a belső kereslet gyengélkedése idején különösen erős lehet. Márpedig a magas adósságállomány elleni küzdelemben a közösségi költekezés visszafogása, az adóemelések, valamint a banki források elapadása miatt a belső kereslet nem képes kompenzálni a kivitel mérséklődését – írja legújabb elemzésében Guillaume Tresca, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-CIB) kötvénypiaci stratégája.
Ugyancsak növeli az ország kitettségét, hogy bankpiacának 79 százaléka európai bankok kezében összpontosul, ami az egyik legmagasabb ráta Európában. Ehhez képest a kormány erősen üzletellenes retorikájával, a banki különadóval, valamint a fix árfolyamon történő jelzálogtörlesztés költségeinek bankokra történő áthárításával elriasztotta a külföldi bankokat, amelyek visszafogták magyarországi tevékenységüket és csökkentették magyarországi kitettségüket.
Magyarország az elmúlt években nem szenvedett a külső források hiányától. A külföldi befektetők részaránya az állampapír-tulajdonosok között rekordmagasságokat ért el, ám ez a trend az utóbbi egy hónap sikertelen állampapír-kibocsátásainak fényében megfordulni látszik. Ebben az amúgy sem kedvező környezetben érte az országot a Moody’s leminősítése, ami tovább szűkíti a külső finanszírozás mozgásterét – állapítja meg Tresca. (Ez utóbbi egyébként nem igazán lepte meg az elemzőket.)
A Magyar Nemzeti Bank is azonnal reagált és az elvárt kockázati prémiumok emelkedésének hatására a forint kamatát kedden 50 bázisponttal megemelte. Ezzel a 2011. január 25 óta változatlan alapkamat a 2009 végi szintre ugrott. A forinton azonban változatlanul marad a nyomás és a tőzsde is negatívban nyitott szerda reggel.
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az MNB eddig lépéshátrányban volt a piacokhoz képest, hiszen addig nem akarta meglépni a kamatemelést, amíg az nem feltétlenül szükséges.
– Az inflációs folyamatok önmagukban nem indokolták az alapkamat emelését. Ugyanakkor az államadósság külső, piaci finanszírozása miatt az MNB nem hagyhatja figyelmen kívül, milyen hozamszintet várnak a tőkepiacok, és ez a 6 százalékos szintet már jóval meghaladta – magyarázta a szakember, aki szerint a jelenlegi emelést várhatóan újabb szigorítás követheti annak függvényében, hogy hogyan sikerül megállapodni az EU-IMF küldöttséggel.
Egy EU-IMF biztonsági hálóval a hátunk mögött - feltételezve, hogy az eurózóna adósságproblémái nem fordulnak rosszabbra - ez fokozatosan, kis lépésekben történhet. Amennyiben akár a külső, akár a belső tényezők miatt tovább növekednek a kockázati prémiumok, úgy a piac kamatelvárásai miatt akár nagyobb mértékű emelés is indokolt lehet. Voltak szakértők, akik már most sem tartották volna kizártnak a nagyobb, akár 200 bázispontos emelést sem.
Csak kullogunk
A Concorde Alapblogon olvasható komment szerint azonban a magyar jegybank csak kullog a piaci események mögött. "Az MNB mint tudjuk nagyon óvatos lett mostanában, nem akar kamatot emelni. Jelezni szeretné persze egyrészt, hogy a forint gyengülése nem tetszik neki, de nem akar túl magasra emelni, mert tart a kormány haragjától. Így pedig marad a görbe mögötti kullogás (amely persze lehet hogy utólag majd nagy bölcsességnek fog bizonyulni). Egyelõre véleményem szerint ez azzal jár, hogy a forint gyengülését ekkora emeléssel nem lehet megállítani, a további kamatemelési várakozások így csak nõni fognak. Sajnos várható volt ez az 50 pont (én is erre számítottam), de ez valószínûleg édeskevés lesz. Minden tekintetben inkább csak olaj a tűzre" írja a blogoldalon Citadella.
A CA-CIB elemzője szerint az IMF-tárgyalások bejelentésével a kormány feltehetőleg időt akart nyerni, átmenetileg enyhítve a forintra nehezedő nyomást, ám ez paradox módon vissza is üthet, és a korábbnál is nagyobb nyomás alá helyezheti a forintot. A harcos külföldellenes – és ezen belül az IMF-ellenes – retorika eredményeként ugyanis a kormányzat számára nehezen elfogadható egy készenléti hitelmegállapodás, amelynek feltételeit az IMF diktálja. A Nemzetközi Valutaalap másik két konstrukciója - a rugalmas hitelkeret (FCL) és az elővigyázatossági Hitelvonal (PCL) illetve az ezt a konstrukciót állítólag kiváltó újdonság, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került államoknak hat hónapra védőhálót kínáló PLL - viszont nem passzol a magyarországi helyzethez. Ezek ugyanis egytől egyig erős, stabil gazdasággal rendelkező államoknak kitalált konstrukciók.
Kézenfekvő megoldás lenne elhalasztani a 2008–2009-es IMF-támogatás visszafizetését, ami jelentősen csökkentené az ország 2012-es külső finanszírozási igényét. A visszafizetés az eredeti megállapodás szerint 2012-től 2014-ig 16 milliárd euró külső finanszírozás megújítását teszi szükségessé, ami forintban kifejezve további forintgyengülés mellett a mainál is nagyobb terhet róhat a magyar gazdaságra. Ehhez azonban a készenléti hitelmegállapodás feltételeit legalább részben el kell fogadnia a kabinetnek – áll a CA-CIB elemzésében.
