Ötven bázisponttal - a várakozásoknak megfelelő mértékben - emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen maradnak, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor, közölte a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében az Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanács megítélése szerint a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Simor András sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a monetáris tanács a kamatdöntő ülésén egyhangúan elfogadta az 50 bázispontos emelést.
Az elmúlt hónapban folytatódott a forint gyengülése és a hazai pénzügyi eszközök felárainak emelkedése. A kockázati prémium emelkedésében szerepet játszott a végtörlesztési programnak a hazai bankok tőkehelyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatása, és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak is. A tanács közleménye szerint a kormány bejelentése a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) történő kapcsolatfelvételről átmenetileg javította a piaci hangulatot, ám ismét romlott, miután a Moody's lerontotta a magyar államadósság minősítését. Ebben a helyzetben a monetáris tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a kormány és a nemzetközi szervezetek, valamint a kormány és a Magyar Bankszövetség között. (Pénteken tizenegy vezető közgazdász is ezt tanácsolta a miniszterelnökkel és a gazdasági miniszterrel folytatott egyeztetésen.)
A monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdasági kilábaláshoz, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez. Az árfolyam elmúlt időszakban megfigyelt gyengülése rontja az inflációs kilátásokat, és a gazdasági szereplők alkalmazkodási kényszerét is erősíti.
A gazdaság növekedése a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a monetáris tanács megítélése szerint, és a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések hatásának kifutása után erőteljesebben érvényesülhet az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása a fogyasztóiár-indexben, azonban a forint elmúlt hónapokban végbement gyengülése veszélyeztetheti a 3 százalékos inflációs cél elérését. A leértékelődés a pénzügyi rendszer sérülékenységét is növeli - jegyzik meg. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelhetik a fogyasztóiár-indexet. A minimálbér-emelés hatását részben ellensúlyozza a költségvetési kompenzáció. A forint árfolyamának elmúlt hónapokban végbement gyengülése középtávon is inflációs nyomással járhat. A testület különös figyelemmel kíséri a fogyasztói árindex mellett az adószűrt maginfláció alakulását is.
Simor a 2008-as IMF-EU-megállapodásról és a spekulációról
Egy megállapodás lényege az IMF-EU-val nem a hitel összege, hanem az a hitelesség, amelyet az ország számára a megállapodás kifejez – mondta Simor András a kamatemelést követő sajtótájékoztatóján. A jegybank elnöke példaként hozta fel, hogy a 2008-as 20 milliárd eurót tartalmazó IMF-EU megállapodást követően, 2009 nyarától Magyarország a piacról finanszírozta magát, azaz nem kellett több hitelt lehívni a rendelkezésre álló összegből. Ez azt jelenti, hogy a 2008-as megállapodást a piac hitelesnek fogadta el, s hitelesnek fogadta el a gazdaságpolitikai kiigazítást is, ami a megállapodást övezte. Ennek megfelelően nem volt szükség további hitelösszeg lehívására – hangsúlyozta Simor András, aki a spekulációs támadást firtató kérdésre arra hívta fel a figyelmet, hogy „a spekuláció szinonimája a gondolkodás, akinek megtakarítása van, az spekulál, gondolkodik azon, hova fektesse be a pénzét. Általában azokat az intézményeket, országokat szokta spekulációs támadás érni, amelyeknek a fundamentális helyzete nem elég erős.” Úgy vélte, le kell vonni a következtetéseket, vajon miért a forintot támadták meg, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel Magyarország egy erősebb fundamentumokkal rendelkező országgá válik.
A belföldi hitelezés továbbra sem támogatja a gazdaság bővülését. Az eurózóna perifériájának válsága miatt a hazai bankok nehezebben és nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. Emellett a deviza alapú jelzáloghitelek végtörlesztéséből fakadó banki veszteség is rontja a bankrendszer tőkehelyzetét, ami gyengíti a bankok hitelezési képességét. Mindemellett a bankok hitelezési hajlandósága is alacsony. Ezek a folyamatok a hitelkínálati korlátok szigorodását eredményezhetik, amit a jegybank legutóbbi hitelezési felmérése is alátámaszt. A bizonytalan gazdasági környezetben a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást. A vállalatok jövedelmezősége várhatóan mérséklődik. Mindezek a tényezők a vállalati beruházások csökkenését eredményezhetik 2012-ben, amit a feldolgozóiparban végrehajtott nagy egyedi beruházások csak részben ellensúlyoznak.
Ezt várták az elemzők
Kétséges volt, hogy az új összetételű monetáris tanács, amelyben a tartást preferáló tagok vannak többségben, elszánja-e magát a szigorításra, mondta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője. Voltak ennél erőteljesebb, 100-200 bázispontos emelésre vonatkozó jóslatok is, ennek azonban szerinte kicsi volt az esélye. Az elemző az év végéig még egy 50 bázispontos kamatemelést vár, de hangsúlyozta: a lépés nagyban függ a kormányzati politika irányától és az eurózóna válságának megoldására tett lépésektől is.
Nem volt egyszerű megjósolni a monetáris tanács döntését Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint, mivel a testület ebben az összetételben még nem változtatott a kamatokon. Szerinte legutóbbi közleményük, amelyben a nemzetközi környezetet tették elsősorban felelőssé a forint gyengüléséért és a hozamok emelkedéséért, „ijesztően köldöknézősre sikeredett”, így volt veszélye annak, hogy a fokozatos szigorításról szóló ígéretüket nem váltják be, de végül a testület nagyjából a többségi várakozásoknak megfelelően emelte a kamatot. Magyarország rossz megítélése azonban ennél magasabb kamatszintet is indokol, ezért várható, hogy a következőkben további szigorításra kerül sor. Ha a finanszírozási krízis nem enyhül, továbbiakban még akár 100-150 bázispontos emelés sem kizárt.
A január óta tartó trend véget ért ezzel a döntéssel, állapítja meg elemzésében az Equilor. A befektetési tárasaság is emlékeztet arra, hogy a grémium összetétele még más volt januárban, az azóta eltelt időszak megmutatta, hogy az új tagok továbbra is rendkívül óvatosak a kommunikációval és monetáris politikával. Az elemzés szerint a jegybank valamelyest lemaradt a piaci mozgásokhoz képest, mivel az 50 bázispontos kamatemelésnek érdemi horgonyzó szerepe egyelőre nincs. A piaci szereplőket sokkal inkább a döntés háttere, a szavazatok megoszlása és a kilátások érdeklik, főként annak fényében, hogy az NGM két új alelnök személyére tett javaslatot, amellyel tovább növekedne a kormány befolyása a tanácson belül. A cég szerint a piaci szereplők két-három hónapos horizonton 100-125 bázispont kamatemeléssel kalkulálnak. Ha felfelé módosulnak a várakozások, az a forint erősödését hozná, viszont a kötvény- és részvénypiacot kellemetlenül érintené.
Az elmúlt időszak jelentős mértékű forintgyengülése, a rendszerszintű és stabilitási kockázatok meredek emelkedése, valamint az ország leminősítése tették szükségessé a kamatemelést Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint, de a monetáris szigorítást a forintgyengülés inflációs hatása önmagában is indokolhatja. Ha a kormány sikeres tárgyalásokat folytat az IMF-fel, a hazai eredetű kockázatok növekedése megállíthatónak tűnik, így az MNB feltehetően kivárásra rendezkedhet be, ezért alapesetben nem számít további kamatemelésre. Amennyiben a külső eredetű kockázatok sem erősödnek tovább, a jelenlegi kamatemelés lehorgonyozhatja a piaci várakozásokat, vélte Suppan, aki ugyanakkor kockázatokat lát a további kamatemelésre is. A kamatcsökkentés legkorábban 2012 második felében lehet, ha addigra a kockázatok érdemben enyhülnek.
