Legutóbb az április 26-i ülésen csökkentette 25 bázisponttal 5,25 százalékra az alapkamatot a testület, akkor a tanács öt tagja szavazott negyed százalékpontos csökkentés mellett és ketten 50 bázispontos lazításra voksoltak. A tavaly júliusi 9,50 százalékos szintről a monetáris tanács minden hónapban csökkentett, és áprilisig 4,25 százalékkal mérsékelte az alapkamatot.
Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a legutóbbi kamat meghatározó ülés óta eltelt időszakban egyértelműen nőtt a bizonytalanság, elsősorban az elmélyülő európai adósságproblémák miatt, de néhány belpolitikai hír is borzolta némileg a kedélyeket: „ide tartozik a költségvetés állapotával kapcsolatos vég nélkülinek tűnő és egyelőre konkrét eredmények nélküli vita, illetve azon nyilatkozatok is, amelyek a jegybank döntéseire való nyomásgyakorlásként is értékelhetők"
A szakértő szerint éppen ezért egy ilyen helyzetben a kivárás mindenképpen indokolt lépés, különösen akkor, ha a lazítási ciklusnak amúgy is a vége felé járunk. Várakozásai szerint bár a jelenlegi jegybanki alapkamat emelésének lehetősége semmiképp sincsen terítéken, nehezen képzelhető el az aktuális gazdasági kondíciókat vizsgálva, hogy 5 százalék alá csökkenjen az irányadó ráta.
Egyetértett kollégájával Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere, aki rámutatott, hogy a recessziós környezet miatt a világban általában alacsonyak a kamatok, azonban ahol a piac megkérdőjelezi az adósságpálya fenntarthatóságát, az utóbbi hatás dominál, és a gyenge növekedés ellenére csak magas kamatszinttel biztosítható a finanszírozás. „Magyarország esetében jó lenne elkerülni, hogy az utóbbi csoportba tartozzon, azonban ez nagyban függ majd az új kormány költségvetési politikájától" - fejtette ki a szakember. Az MNB mostani döntése szerinte nem feltétlenül jelenti azt, hogy véglegesen megszakadt volna a monetáris enyhítés, kedvezőbb külső környezet és biztatóbb hírek a várható magyar fiskális politikával kapcsolatban esetleg újra lehetőséget teremthetnek a vágásra.
Alapvetően az eurózóna adósságválsága dönt
„A döntés azt jelenti, hogy a jegybank konzekvensen tartotta magát korábbi fogadalmához, hogy csak akkor kerül sor újabb kamatcsökkentésre, ha az ország kockázati megítélése nem romlik jelentősen" - mutatott rá Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Mivel az eurózóna adósságválsága eszkalálódni látszik és emiatt a befektetők azt árazzák, hogy a törékeny európai gazdasági kilábalás megbicsaklik, a magyar piaci eszközök - több fejlődő piaci eszközzel egyetemben - alulsúlyozásra kerültek a külföldi intézményi befektetők portfoliójában. „Így szinte elkerülhetetlen volt az MNB hétfői döntése" - írta közleményében a szakember.
Az elemző szerint a következő hónapokban is alapvetően az eurózóna adósságválsága határozza meg a magyar jegybanki alapkamat alakulását, ugyanis a befektetők ennek fényében ítélik meg a nem eurózóna tag, de európai államok gazdaságát is. A spanyol, vagy a portugál költségvetési kiigazítások, amelyekhez alkalom adtán más államok is csatlakoznak, nyomottan tartják a kockázatvállalási hajlandóságot - emelte ki Kovács Roland -, azaz csökkentik az európai, így a magyar tőkepiaci eszközök iránti keresletet. Emiatt nem számol újabb magyar kamatcsökkentéssel a következő néhány hónapban.
Nincs mozgásban a forint
A jegybank piaci várakozásoknak megfelelő kamatdöntése nem befolyásolta a forint árfolyamát. Az eurót a kamatdöntés után tíz perccel a bejelentést megelőzővel azonos árfolyamon, 275,20 forinton, a dollárt pedig 223,87 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben.
A forint már 2009 tavasza óta 265-280-as sávban mozog az euróhoz képest. Ez az 5-6%-os ingadozás nem tekinthető túlságosan nagynak, bár Vizkelety Péter megemlítette, hogy az ingadozás intenzitása az utóbbi hetekben megnövekedett. A szakember állítja, hogy mindez elsősorban külső tényezőknek volt betudható, így azok enyhülésével csökkenhet a volatilitás is. Szerinte az, hogy az új kormány első munkanapján a monetáris tanács is ülésezik, ráadásul az alapkamatról is dönt, „igen izgalmas pillanatokat hozhat a devizapiacon, ismervén azt, hogy a jegybank és a kormány viszonya enyhén fogalmazva is hűvös".
