Az év elején mindenki azt találgatta, mi lesz a Prémium Magyar Állampapírokkal (PMÁP). Most már tisztább a kép. Mi történt ezekkel a befektetésekkel?

Július végére az utolsó két papír is kifizette a 17,6 százalékos inflációt tartalmazó kamatát, amivel lezárul egy korszak, ugyanis innentől ezek a papírok 4-5 százalék közötti kamatot fizetnek csupán. Jártunk már itt, amióta a lakossági megtakarítási piac legfontosabb színtere a lakossági állampapírpiac lett, többször is láthattunk nagyságrendi átrendeződést a fix és az inflációkövető papírok között. 2012-ben 460 milliárd forintról 2830 milliárd forintra emelkedett az inflációkövető PMÁP állománya, majd 2019. júniusban 1 százalékos kamatkörnyezet mellett, a fix kamatozású MÁP+ (szuperállampapír) megjelenésének és kamatkondícióinak köszönhetően 2020 végére már 5000 milliárd forint halmozódott fel a papírban, miközben az inflációkövető állampapír-állomány 240 milliárd forintra zuhant be.

Az átrendeződés ezúttal sem maradt el, 2600 milliárd forint nagyságrendben cserélődött le PMÁP tőke fix és bónusz kötvényekre. Ha pedig a hozamokat és új pénzeket is figyelembe vesszük, akkor jelentős elmozdulást láttunk a befektetési jegyek felé, ingatlanpiaci élénküléssel kiegészülve. Előbbiek azokat a két számjegyűre növekedett hozamelvárásokat célozzák kielégíteni, amelyek immár csak kockázatvállalással érhetőek el.

Ami az ingatlanpiaci hatást érinti, 2025 első negyedévében 40 százalékkal magasabb volt az ingatlanpiaci tranzakciók száma az egy évvel korábbihoz képest és látványos méretű pénztömeg zúdult rá viszonylag rövid idő alatt az egyébként szűkös kínálatra, ez éreztette is a hatását az árak emelkedésében. Ugyanakkor ez egy másik liga, ennek a volumennek egy része eleve ingatlanból is jött ki 2-3 évvel ezelőtt.