Befektetési alapokkal, részvényekkel jellemzően a pénzügyileg tudatosabb ügyfelek kereskednek. Mi a fő igényük? A költségszintet nézik, vagy más szempontok alapján választanak?
Alapvetően mindenki könnyen elérhető és biztonságos befektetést keres, magas hozammal és alacsony tranzakciós költségszinten. Ebben kell egy egészséges kompromisszumra jutnia mindenkinek a realitás talaján maradva. Azt látom, hogy ennek a koordináta-rendszernek a feltérképezése, és az azon való elhelyezkedés meghatározása már eleve egy komoly kihívást jelent. Az elérhetőség kérdésében a befektetési alapok verhetetlenek, mert itt az eszközosztály meghatározása után rábízhatja magát a befektető a portfóliómenedzserre. Ahogyan azt Robert Baruch is megfogalmazta, a direkt részvénybefektetés már jóval több energiabefektetést igényel, a költségszint mellett az is fontos szempont, hogy elemzések, befektetési tanácsadás terén milyen segítséget tud igénybe venni, aki részvénykereskedésben gondolkozik.
Magyarországon tradicionálisan alacsony a részvény aránya a lakosság befektetési portfóliójában a maga 2 százalékával, Ausztriában ugyanez 5 százalék, Lengyelországban 3 százalék feletti, miközben az USA-ban 64, Svájcban 71 százalék. A vállalati szektor finanszírozása itthon inkább hitel- és kötvénypiac-túlsúlyos.
Fotó: Klasszis Média
Amit itt még érdemes megemlíteni, hogy nekünk, pénzügyi szolgáltatóknak egyre növekvő szerepünk van abban, hogy az ügyfeleinket és a leendő befektetőket is edukáljuk az összetettebb, kockázatosabb befektetésekről.
Az MBH Befektetési Banknál többek között ezért is hoztuk létre a befektetéselemzési csapatunkat, amely mostanra már 9 hazai tőzsdei vállalatról készít rendszeres elemzéseket. Az elemzési csapat célja, hogy év végéig lefedjék elemzéseikkel a Budapesti Értéktőzsde forgalmának 90 százalékát.
