Az állampapírok kamatát nem terheli kamatadó, sem szocho, más befektetéseknél viszont levonja az állam ezeket a közterheket. A tartós befektetési számlák (TBSZ) száma meg is ugrott az idén. Az önök ügyfeleinél mennyire népszerű a TBSZ?

A TBSZ népszerűsége töretlen, és valóban felértékelődik a szerepük, amikor újra megpillantják a befektetők a horizonton a lakossági állampapírok fölé tornyosuló egyéb befektetési lehetőségeket is, amelyek így lesznek igazán versenyképesek, az értékajánlatunk pedig így teljes.

És mi a helyzet a devizával?

Egyértelműen érzékelhető, hogy a deviza aránya a befektetési portfóliókban folyamatosan nő. Igaz, egy bizonyos szint fölé azért nem megy, mert mégiscsak a hozam az úr. Jelenleg például egy privátbanki számlán 30-50 százalék közötti az aránya. Nyilván minél kisebb egy ügyfél, annál inkább a megtakarítási jelleg dominál, emiatt náluk a forintnak nagyobb a súlya, de ebben a körben is nő az érdeklődés a devizás befektetési alapok iránt.

Ennek két oka van. Az egyik a külső kiszámíthatatlanság, ami félelmet generál a befektetőkben. Mindenképpen óvatosságra ad okot az a már említett tény, miszerint az elmúlt öt évben három olyan piaci sokk is volt, amelyek meglehetősen váratlanul érték a befektetőket, és az árfolyamon keresztül nagyon intenzív hatást fejtettek ki. Az van a fejekben, hogy bár a jegybank monetáris kondíciókkal tartja azt a fegyelmet, ami ahhoz kell, hogy a forint stabil maradjon, de azért mégis vannak olyan élethelyzetek, ahol nem tud elég gyorsan reagálni.