A másik ok pedig az utóbbi években bekövetkezett folyamatos forintleértékelődés, amiből sokan arra következtetnek, hogy ez a tendencia folytatódhat. Annak ellenére, hogy látszódik, az új monetáris vezetés feltehetően másfajta logikát fog követni az árfolyampolitikában.

Van egy további, ám az előző kettőnél kevésbé releváns magyarázat is. Méghozzá az, hogy az elmúlt években a nemzetközi globális piacon is lehetett devizabefektetéssel (legyen az euró vagy dollár) értelmezhető, adott esetben 3-5 százalék közötti hozamokat elérni.

Megérkezett az Otthon Start program. Mire számítanak? Ez az új hitellehetőség mennyi megtakarítást vihet át az ingatlanpiacra?

Várható volt, hogy lesz egy jelentős ingatlanpiaci emelkedés a piacra ömlő állampapírpiaci hozamok és az átárazódásból eredő, befektetések közötti váltás lehetőségének köszönhetően, emellett idén realizálódik a nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlancélú felhasználási lehetősége is. Az Otthon Start program feltehetően újabb ingatlanfejlesztésben, -cserében vagy -vásárlásban gondolkozó megtakarítókat billenthet át, de ezek a megtakarítások jellemzően előbb-utóbb valószínűleg ingatlanba vándoroltak volna, mint ahogyan sok esetben onnan is származtak még a magas inflációs környezet előttről.

Magyarországon tradicionálisan nagyon magas a saját tulajdonban lévő ingatlanok aránya, a magyarok 90 százaléka él saját ingatlanban, miközben az EU-átlag csupán 70 százalék. Mint befektetési célpont is nagyon népszerű, ami valószínűleg így is marad, ha például azt vesszük figyelembe, hogy a budapesti 1 millió forintos átlagos négyzetméterár mennyire el van maradva a varsói 1,5 milliós, a pozsonyi 1,4 milliós, de leginkább a prágai 2,2 millió forintos átlagárhoz képest.

Amit viszont mindig szeretünk hangsúlyozni a portfóliószemlélet kapcsán, az a mostani ingatlanpiaci helyzetben is igaz: befektetéseinket diverzifikáljuk és ne egy befektetési elemre fókuszáljunk.