A legutóbbi, május 31-i kamatdöntő ülésen sem változtatott az alapkamaton a testület: öt tag a kamat tartására, míg ketten negyed százalékpontos csökkentésére szavaztak. Az elemzők azt várják, hogy decemberre 5,0 százalékra süllyed az alapkamat, amely 2009 júniusában még 9,5 százalék volt, idén januárra 6,0 százalékra csökkent, jelenlegi szintjét áprilisban érte el.
"Logikus lépés volt a monetáris tanács döntése, mivel a legutóbbi döntés óta eltelt három hét során az MNB számára releváns tényezők esetében - mint például az emelkedő inflációs kockázat, vagy a külső befektetői környezet romlása - nem állt be érzékelhető változás, ráadásul a költségvetést jelentős mértékben érintő tételek körüli kérdőjelek is megmaradtak" - kommentálta a döntést Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Szerinte bár a miniszterelnök által bejelentett 29 pontos akcióterv első olvasatban pozitív fogadtatást kapott, a bevételnövelő, mint a kiadáscsökkentő lépések megvalósíthatóságát is jelentős kockázatok övezik, ezen kívül sok olyan lényeges terület van (állami vállalatok, egészségügy, oktatás), amelyek esetében a takarékos, kiegyensúlyozott, egyben hatékonyabb működést megalapozó terveket egyelőre homály fedi. "Mindezek fényében nagy az esélye, hogy az idei évet a jelenlegi 5,25%-os kamatszinttel búcsúztatjuk, legfeljebb egy minimális, 25 bázispontos kamatcsökkentés képzelhető el" - vélte a szakember.
Sok múlik az energiaárakon is
Az inflációs kockázatok miatt is indokolt volt a kamattartás, amely ráadásul meglepetést sem keltett a piacon, hiszen a monetáris tanács már a májusi ülését követő jegyzőkönyvben jelezte, hogy a monetáris politika számára releváns horizonton a korábbiaknál várthoz képest magasabban alakulhat a fogyasztói árindex - írja az Equilor Befektetési Zrt. Ami inflációs oldalról mindenképpen jó hír lehet, hogy bár továbbra is nálunk a legmagasabb a pénzromlás üteme az Európai Unió 27 tagállama között, azt elsősorban a tavaly júliusi forgalmi adó növelés, illetve az év eleji gázáremelések hatása emelte tartósan az 5 százalékos szint fölé. Ennek a hatása az év második felére egyre halványul. A jegybank saját várakozása szerint ez a csökkenő tendencia fokozódik az év második felében, aminek eredőjeként az év végére 4 százalék körüli szintre csökkenhet az infláció.
Bizonytalanságot okoz a magyar szabályozott energiaárak alakulása is az Equilor szerint. Míg a legutóbbi jegyzőkönyvében az MNB arra számított, hogy emelkedni fognak a szabályozott hatósági árak, éppen a múlt héten fogadta el az Országgyűlés, hogy ismét hatósági árszabályozást vezethet be a kormány a villamosenergia lakossági tarifái esetében. A konkrét szabályozói döntésig indokolt lehet az óvatosság a jegybank részéről is, vagyis amíg a Fidesz nem dönt a villamos energia árról, és ennek rövid, illetve hosszútávra szóló hatása - például a hatósági áremelések kitolása későbbi időpontra - nem érződik, addig mindenképpen indokolt az óvatosabb kalkuláció a jegybanki prognózisokban is - fogalmaznak.
