Infláció ellen küzd a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn, ami egybecseng az elemzők többségének várakozásával. A forint a kamatemelésre átmenetileg erősödni kezdett, majd korrigált.

A monetáris tanács az inflációs kockázatok miatt döntött az alapkamat emelése mellett, és a következő hónapokban is az inflációs kockázatok mérlegelése alapján határoz a további kamatemelés szükségességéről - szögezte le a kamatdöntésről kiadott közleményében a jegybank.

Az infláció a közlemény szerint a gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt. A középtávú inflációs kilátásokat illető legfőbb kockázatot a monetáris tanács abban látja, hogy a tartósan cél feletti inflációnak a várakozásokra gyakorolt hatása miatt a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak.

A jegybanki alapkamat alakulása 2000-2010 - forrás: MNB

Szoros döntés

A tanács előtt három javaslat szerepelt: 25 bázispontos kamatemelés, az 5,75 százalékos kamat tartása, illetve 25 bázispontos kamatcsökkentés. Simor András szerint a kamatemelésre "nagyon szoros szavazás" után került sor. A monetáris tanács az inflációs várakozásokat a 3 százalékos inflációs célon kívánja lehorgonyozni - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki szerint a kamatdöntés is a testület e melletti elkötelezettségét mutatja. Az óvatos hitelezési magatartás azzal is magyarázható, hogy a bankok tavalyi tőkearányos nyeresége négy százalékra romlott az előző évi 12 százalékról - jelezte Simor András.

A tanács tavaly novemberi és decemberi ülésén ugyancsak 25-25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot. Előtte tavaly április óta az 5,25 százalékos mélyponton állt az alapkamat. A további kamatdöntéseket az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint leginkább a februári intézkedés-csomag piaci fogadtatása befolyásolja majd, amennyiben az kedvező lesz, a márciusban felálló új összetételű monetáris tanács a kamatok mérséklésére voksolhat.

A forint árfolyama a jegybanki kamatemelésre átmenetileg erősödött, majd korrigált. Az eurót délután fél ötkor 274,80 forinton jegyezték a péntek délutáni 273,85 forint után. A jegybanki kamatdöntést megelőző fél órában a forint erősödni kezdett, majd a kamatemelés után árfolyama egészen 273,85-ös euró jegyzésig jutott el. Később a forint korrigált, és a kora délutáni órákra ismét eljutott a 275 feletti euró jegyzésekig, este pedig ismét e szint alá erősödött.

A decemberi rossz inflácós adat miatt...

A piaci várakozásnak megfelelően egymás után harmadszor is 25 bázisponttal emelte az irányadó rátát a jegybank. A Monetáris Tanács tagjainak közelmúltbeli nyilatkozatai alapján feltehetően szoros döntés született. A Budapest Alapkezelő stakértőinek véleménye szerint a döntő érv az újabb szigorítás mellett a meglehetősen rossz decemberi inflációs adat volt. A tavalyi év utolsó havi adata ugyanis arról tanúskodott, hogy az áremelkedés nemcsak a gyorsuló élelmiszer- és üzemanyagáraknak köszönhető. Decemberben szokatlanul nagyot drágultak a ruházkodási cikkek, és a piaci szolgáltatások árai is hirtelen ugrottak. Az éves maginflációs szám ugyan továbbra is csak 2%-os emelkedést mutat, azonban az inflációs dinamikát jól megragadó rövidbázisú maginfláció már a 3%-os inflációs cél fölé ugrott. A Jegybank részéről azért is indokolt az év eleji szigor, mert a magánszektor béralakulásában, árazásában kulcsfontosságúak az első hónapok – jó, ha az MNB demonstrálja, hogy nem tolerál a célnál magasabb drágulási ütemet. A váratlanul alacsony növekedést mutató novemberi béradat véleményünk szerint a januártól életbe lépő adóváltozások miatt nem releváns, ennél jóval fontosabb a jövő évre vonatkozóan már megszületett minimálbéremelés mértéke. Bebesy Dániel portfolió menedzser értékelése szerint a kilátásokat illetően számos fontos esemény előtt állunk, amelyek jelentősen befolyásolhatják majd az elkövetkező időszak monetáris politikáját. A kormány februárra ígért bejelentései kulcsfontosságúak lehetnek, jelentős hangulati változást, forinterősödést idézhetnek elő, kedvező fordulat esetén így elmaradhatnak a további emelések. Értékelhető kiadási lefaragások hiányában tovább nő az esélye annak, hogy hazánkat bóvli kategóriába sorolják, és ilyen minősítés mellett rendkívül problémásnak látjuk az elkövetkező évek adósságfinanszírozását. A márciusban kinevezendő új Monetáris Tanács tagok működése is rendkívül fontos lesz, erőltetett kamatvágások mind a forint árfolyamában, mind az alapkamat mértékében nagy kilengéseket okozhatnak.

Véleményvezér