Történelmi nap lehet a hétfői

Inflációs nyomás továbbra sem szűkíti a monetáris mozgásteret, a januári 6,4 százalékos inflációs adatot ugyan még Simor András jegybankelnök is kellemetlen meglepetésnek nevezte, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a monetáris politika számára meghatározó időtávon így is az inflációs cél alá eshet a pénzromlás üteme.

Legutóbb január 25-én csökkentette az alapkamatot 25 bázisponttal 6 százalékra a monetáris tanács, a tagok meggyőző többségének szavazatával. Simor András akkor azt mondta: a további kamatcsökkentés az ország kockázati megítélésétől függ, amelyre a választási kampány is hatással lehet. Elmondta azt is, hogy decemberben azért lassította a korábbi 50 bázispontról 25 bázispontra a kamatcsökkentés ütemét a tanács, mert a befektetők kockázati étvágya gyengült és Magyarország kockázati felárai megugrottak. Januárban azonban alapvetően nem változott a helyzet.

A jegybanki alapkamat változásai az elmúlt tíz évben

25 bázispontos csökkenés a legvalószínűbb

A Reuters által megkérdezett 25 elemző közül 21 további, 25 bázispontos kamatcsökkentést, a többi négy kamattartást vár hétfőn. Úgy vélik, hogy a kereskedelmi bankokat csak lényegesen alacsonyabb kamatszint késztetné a hitelezés bővítésére, ami előmozdítaná a gazdasági kilábalást a tavalyi 6,3 százalékos GDP-csökkenés után.

A jegybank egyidejűleg nyilvánosságra hozza következő Inflációs Jelentését is, amely képet ad a további kamatcsökkentés esélyeiről. A megkérdezettek legfeljebb még egy, 25 bázispontos kamatcsökkentésre látnak esélyt és a konszenzus szerint 2010 és a jövő év végén is egyaránt 5,5 százalék lesz az alapkamat.

Visszatekintés: decemberi és januári előrejelzések

Január végén Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy ez év végéig reálisan elérhető az 5-5,5 százalékos jegybanki alapkamatszint. A bankszakember 2010 második felében komoly esélyt lát az euró-, a dollár- és a svájcifrank-kamatok emelkedésére, ami tovább csökkenti az eltérést a forint és a devizahitelek terhe között. Három-öt százalékos kamatkülönbség esetén már kedvezőbb lehet a forinthitel - mondta Erdei.

Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője decemberben – az akkori 25 bázispontos csökkentés után – azt állította, hogy 2010 közepére akár 5,5 százalékig is csökkenhet az alapkamat. Szerinte a monetáris lazítást az alacsony infláció támogatja ugyan, de kérdésesnek nevezte, hogy a választások közeledtével a politikai kockázat hogyan hat a folyamatokra.

Ugyanekkora adott interjújában hasonlóan vélekedett Barta György, a CIB Bank elemzője aki úgy vélte, hogy 2010 első negyedévében egyszer, vagy kétszer csökkentheti a monetáris tanács negyed százalékponttal a kamatot, amely így is történelmi mélypontjára csökkenhet. Hozzátette azonban: ha romlanak a pénzpiaci feltételek, a jegybank akár le is állíthatja átmenetileg lazítási ciklusát.

Véleményvezér