Márciusban a monetáris tanács öt tagja szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, egy tag voksolt 25 bázispontos kamatcsökkentésre, a jegybank egyik alelnöke pedig 25 bázispontos kamatemelésre.
A Reuters napokban készített felmérésében is kamattartást valószínűsítettek az elemzők, prognózisukban az év végén 6,5 százalékos, 2013 végén pedig 6 százalékos alapkamat szerepelt. Hasonlóan vélekedtek londoni elemzők is, akik szerint a monetáris tanács mindenképpen megvárja a kamatcsökkentéssel az IMF/EU-tárgyalások eredményét. Volt olyan vélemény is, amely szerint a hiteltárgyalások lassú haladása miatt az MNB később a jelenlegi 7 százalékos alapkamat emelésére is kényszerülhet.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint nem okozott meglepetést a jegybank azzal, hogy maradt a hét százalékos alapkamat. „A hónap során a kedvezőnek mondható márciusi inflációs adaton kívül a monetáris politika inkább kedvezőtlen fejleményekkel szembesült. Romlott az ország kockázati megítélése, jelentősen nőtt a CDS felárunk, emelkedtek az állampapír piaci hozamok, és 300 közelébe gyengült a forint az euróval szemben. A helyzet romlása mögött egyrészt globális folyamatok húzódnak, áprilisban ismét éleződtek az eurozóna perifériás országaival kapcsolatos feszültségek, a fókuszban elsősorban Spanyolországgal, amely méretéből adódóan komoly kihívások elé állítja az EU jelenlegi válságkezelő mechanizmusát. A negatívabb külső környezet mellett a hazai hírek meglehetősen vegyesek voltak. Az IMF tárgyalások megkezdésének időpontja egyre inkább csúszni látszik. Továbbra is úgy tűnik, hogy a retorika szintjén túl a kormány nem igazán igyekszik a feltételek teljesítésével, és inkább vállalja a kiugróan magas kamatokon történő adósságfinanszírozást. Nyilvánosságra került a Széll Kálmán terv 2.0, amelyben a kormány deklarálta a deficitcsökkentés melletti elkötelezettségét, így a program végrehajtásával kikerülhetünk a túlzott deficit eljárás alól, ami mindenképp üdvözlendő. A monetáris politika számára azonban az is releváns, hogy az adóemelések miatt újabb egyszeri lökést kap az infláció 2013-ban. Véleményünk szerint ugyanakkor a fő veszélyforrás továbbra is az, hogy a nemzetközi helyzet törékenységét alapul véve, a jelenlegi növekedési kilátásaink mellett adósságfinanszírozásunk fenntarthatósága IMF védőháló hiányában bizonytalan. A helyzet hirtelen romlása könnyen kényszerítheti az MNB-t kamatemelésre az ország pénzügyi stabilitásnak megőrzése érdekében. IMF támogatással a Széll Kálmán terv megvalósítása akár a kamatcsökkentésre is lehetőséget biztosítana." -írta lapunknak eljuttatott közleményében Bebesy Dániel.
