Az MNB alapkamat 2011. január-november között 6,0 százalék volt, majd novemberben és decemberben egyaránt 0,5 százalékponttal 7 százalékra emelte a monetáris tanács.
Az indoklásában az MNB megjegyzi, hogy amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé. Hozzáteszik: az EU/IMF-megállapodás melletti, egyre erősebb kormányzati elkötelezettség érezhetően javította Magyarország megítélést, de továbbra is fennmaradt a bizonytalanság. A monetáris tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között minél előbb megállapodás szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében. Emlékeztetnek rá: tavaly a hosszabb távú inflációs kilátásokat megragadó mutatók az év egésze során visszafogott inflációs nyomást jeleztek. A 2011 során fenntartott monetáris kondíciók és a folyamatosan gyenge belső kereslet mellett alacsony a kockázata, hogy az inflációs sokkok tartós, másodkörös hatásokkal járjanak.
A monetáris tanács megítélése szerint 2012-ben stagnál a gazdaság, és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az előrejelzés időszakában mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések és az árfolyamgyengülés hatásának kifutása után az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása válhat dominánssá a fogyasztóiár-index alakulásában. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelik az inflációt, a bérkompenzáció azonban tompítja a minimálbér-emelés inflációs hatását, ugyanakkor a kockázati megítélés romlása miatti gyengébb árfolyam rontja az inflációs kilátásokat. A monetáris tanács különös figyelemmel kíséri a fogyasztóiár-index mellett az adószűrt maginfláció alakulását, ami továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jelez.
A bizonytalan gazdasági környezetben a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást. A gyenge árfolyam, a bizonytalan jövedelemkilátások és az indirektadó-emelések miatt tartósan alacsony fogyasztás várható az MNB szerint. Az idei költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések is jelentősen fékezik a belföldi keresletet, ugyanakkor szükségesek Magyarország kockázati megítélésének javulásához - fűzik hozzá.
Meglepett elemzők
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt, és így hibázott az MNB abban, hogy nem emelte tovább az alapkamatot. Az ország kockázati megítélését tükröző indikátorok a nagy javulás után jelenleg is csak a december végi helyzethez hasonlítanak, azonban el kell ismerni, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban komolyabb javulás következett be. "Úgy tűnik itthon belátta a kormány belátta, hogy mindenképp szüksége van az IMF megállapodásra, és ennek érdekében kész elfogadni a feltételeket. A globális gazdaság és az eurózóna helyzetének megítélése is jelentősen változott az elmúlt hónap során. Az egyre jobb amerikai makrogazdasági adatok miatt csökkentek az általános recessziós félelmek, az eurózónában pedig az ECB három éves korlátlan likviditást nyújtó új eszköze jelentett nagy segítséget az európai bankszektornak, és azon keresztül a problémás helyzetben lévő államoknak. Véleményünk szerint azonban így maradt a bizonytalanság, és az MNB részéről indokolt lett volna az óvatosság, amíg nem kerül tető alá az IMF megállapodás." - írja a szakember.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a piac 50 bázispont körüli szigorítást árazott be. A befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése ugyan javult, a forint erősödött, ám a piac ennek ellenére is érdemi monetáris szigorítást tartott volna szükségesnek a következő hónapokban. Ezért gyengült a forint a kamattartás bejelentése után - tette hozzá. Úgy vélte, a változatlanul 7 százalékos alapkamat mellett a forint eszközök kevésbé vonzóak, ezért - ha lehet - az eddiginél is fontosabb egy EU/IMF-megállapodás a sikeres állampapír-értékesítésekhez.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is meglepőnek nevezte a tartást. Úgy vélte, nem lehetett egyöntetű a döntés, vélhetően a monetáris tanács négy külsős tagja szavazta le a szigorítást. Az elemző szerint minimum 50 bázispontos emelést árazott a piac, annak ellenére, hogy az ország kockázati megítélése javult. A forint is erősödött, de az elemző szerint az árfolyam még túlzottan sérülékeny. Kérdésnek nevezte Suppan Gergely, hogy a mostani döntéssel le tudja-e horgonyozni a jegybank a kamatvárakozásokat. Amennyiben a konkrét tárgyalások megkezdődnek az IMF-fel és az EU-val, és a hazai piacok stabilizálódni tudnak, talán nem lesz szükség kamatemelésre, kedvező esetben pedig a második félévben lassú kamatcsökkentési ciklus veheti kezdetét, azonban az elemző továbbra is lát felfelé mutató kockázatokat.
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint „a mai kamatdöntés mindenképpen meglepő az MNB részéről, mivel a piac már be is árazta a várt kamatemelést. A mostani döntés azért is váratlan, mivel a decemberi emelésnél a Monetáris Tanács egyöntetűen az emelésre szavazott, miközben a mostani országkockázati felár és euró/forint árfolyam még mindig meghaladja az akkori szintet. Az MNB mai döntése vélhetően azt feltételezi, hogy biztos az EU-IMF megállapodás, vagy az MNB bizonytalan az áfa és a jövedéki adó emelések inflációra gyakorolt hatásában. Ugyanakkor a mostani döntés kockázata az, hogy az elmaradt emelést a következő hónapban kell meglépnie, addig pedig tovább gyengül a forint."
