Egy darabig még nem csökken a kamat

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén hétfői ülésén. Az elemzői konszenzus szerint 2011 végén is 6,00 százalék lehet az alapkamat, a jövő év végére 5,5 százalékos jegybanki alapkamatot várnak az elemzők.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Június az ötödik hónap, amikor a testület nem változtatott a jegybanki alapkamaton, ezt megelőzően, november és január között összesen 75 bázisponttal emelkedett a ráta. A hét tagra kiegészült, teljes körű monetáris tanács minden tagja a 6 százalékos alapkamat tartására szavazott a megelőző, május 16-i kamatdöntő ülésen.

Simor András, az MNB elnöke a kamatdöntő ülés után tartott hétfői tájékoztatón elmondta: a monetáris tanács egyhangúlag határozott a 6,00 százalékos alapkamat tartásáról. A tanács előtt egyetlen, a kamat tartására vonatkozó javaslat volt - tette hozzá.

Simor András kiemelte: ahhoz, hogy a jövő év végére a 3 százalék körüli pénzromlási ütem, vagyis a jegybank inflációs célja elérhető legyen, a jelenlegi jegybanki alapkamat szintjét, vagyis a 6 százalékos mértéket, huzamosabb ideig fenn kell tartani. Az MNB elnöke szerint, mivel a belső kereslet továbbra is gyenge, a beruházások és a foglalkoztatás is szerényen és lassan bővülnek, ezért a munkanélküliségi ráta az MNB szerint tartósan 10 százalék fölött lesz Magyarországon.


Alapkamat alakulása 2000-2011 - forrás: MNB

Az infláció alakulását tekintve felfelé és lefelé mutató kockázatok is vannak. A felfelé mutató kockázatok közé sorolta Simor András az olaj és a mezőgazdasági termékek árának alakulását, illetve az eurózóna perifériális országaiban tapasztalható, elhúzódó pénzügyi válságot, különösen a görögországi válság rendezetlenségét.  Ezzel szemben lefelé mutató kockázat, ha a kormány kiadáscsökkentő intézkedései hatására erősödik a forint, és ez jelentősebb infláció csökkentő hatással járhat - mutatott rá Simor András.

A jegybanki sajtótájékoztatón az elnök közölte: az MNB legfrissebb inflációs jelentésében 2,6 százalékos idei GDP bővüléssel számol a korábban várt 2,9 százalékkal szemben, és a jövő évi növekedést 2,7 százalékra rontotta a korábbi 3 százalékról. Az infláció az idén 3,9 százalék lehet, jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet. A márciusi előrejelzésben a jegybank még 4 százalékos idei és 3,4 százalékos jövő évi átlagos fogyasztói áremelkedést várt - elemezte Simor András.

A forint árfolyama nem változott a piaci várakozásoknak megfelelő jegybanki kamatdöntésre. A forintot a kamatdöntés után 268,70 forintos euróárfolyam közvetlen közelében jegyezték, a bejelentést megelőző szinten. A piaci várakozásokkal megegyezett a monetáris tanács hétfői kamattartása, és az MTI által megkérdezett banki elemzők a következő hónapokban is változatlan, 6 százalékos jegybanki alapkamat szintre számítanak.

Infláció miatt (sem) csökkenthet kamatot az MNB
"A várakozásoknak megfelelően 6%-on szinten tartotta az alapkamatot az MNB. A meglepetésszerűen jó májusi inflációs adatot követően ugyan erősödtek a közeljövőre vonatkozó kamatcsökkentési várakozások, azonban a nemzetközi környezet hirtelen romlása egyelőre biztosan kizárja ennek lehetőségét. Az ország kockázati megítélésében bekövetkezett gyors javulás tavasszal, az utóbbi két hónapban már nem folytatódott, kisebb korrekció következett, némileg romlott a megítélésünk régiós viszonylatban is. A hazai növekedési kilátások kissé borúsabbá váltak, az idei évre várt 3%-os GDP növekedés nem tűnik teljesíthetőnek, és a jövő évvel kapcsolatban is inkább lefelé mutatnak a kockázatok. A gyengébb növekedési kilátásoknak kettős következménye lehet. A költségvetési hiánycél tartása miatt különösen fontos, hogy a kormány teljesítse a Széll Kálmán Tervben és a konvergencia programban előirányzott kiadás lefaragásokat, másrészt az alacsonyabb növekedés kisebb inflációs nyomást is eredményezhet. A Jegybank véleményét erről egyébként a héten publikálandó legfrissebb Inflációs Jelentésből ismerhetjük meg. A májusi meglepetés ellenére az év végéig, a lassabb növekedés mellett is bőven a jegybanki célt meghaladó inflációs rátákra számítunk, ezért úgy gondoljuk, hogy a feszült nemzetközi környezetben a Jegybank az elkövetkező hónapokban továbbra sem fog kamatcsökkentéssel kísérletezni."
Bebesy Dániel portfolió menedzser (Budapest Alapkezelő)

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo