A múlt héten, amikor a görög válsággal összefüggésben megbillentek a piacok, s a forint is számottevően gyengült (az euró árfolyama 300 forint fölé ugrott) elemzők annak lehetőségét is felvetették, hogy a jegybank az alapráta emelésére kényszerülhet. A Reuters múlt hét végi felmérésében ugyanakkor a piaci szakértők többsége már úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi klíma nem teszi lehetővé a kamat mérséklését.
A Monetáris Tanács előző, április 24-i ülésén öt tag, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, Király Júlia alelnök 25 bázispontos kamatemelésre, Cinkotai János külső tanácstag 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt.
Az alapkamat tavaly december 21-e óta áll 7 százalékon.
Akár még emelés is lehet
Nagy meglepetést nem okozott az MNB, amikor a kamatok tartásáról döntött. A Magyarország, valamint az EU és az IMF közti tárgyalások lehetséges elindulásáról szóló hírek ugyan jelentős hirtelen hozamesést, a forint erősödését, valamint a CDS-árak csökkenését okozták egy hónappal ezelőtt, de annak a pozitív hangulatnak nem volt folytatása. A forint és a CDS nagyjából ott van, mint akkor volt, a hosszú lejáratú államkötvényhozamok pedig az esés felét vissza is adták - kommentálta az MT döntését Duronelly Péter a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az eurózónában ismét feszült a tőkepiaci hangulat, a görög és a spanyol bankszektorból megindult tőkemenekítés a közös valuta egzisztenciális jövőjét veszélyeztetik, míg a spanyol bankrendszerből előkerülő újabb és újabb csontvázak arról tanúskodnak, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, mekkora pénzügyi áldozatvállalást követelnek a periféria országai a stabil központi országoktól ahhoz, hogy pénzügyi rendszereik kártyavárként ne omoljanak össze - tette hozzá.
Bár a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ezekre a jelekre nem figyel, de mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a feltörekvő országok gazdasági növekedése - különösen Kína esetében - érezhetően csökken, ami várhatóan visszaveti majd a magyar államkötvény iránti befektetői étvágyat is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyre mélyülő belföldi recesszió ellenére az infláció makacsul a cél felett marad, ami önmagában nem indokolja a kamatok vágását - különösen úgy, hogy az euró forintban mért árfolyama ismét a régi csúcsok felé kúszik.
A felsoroltak okán a szakember nem gondolja, hogy az ősz előtt kamatvágásra kerülhet sor, sőt, a nemzetközi hangulat további romlása esetén kamatemelést sem tart kizártnak.
