Február 28-ig újra lehet támogatásra pályázni juhok és kecskék elektronikus jelöléséhez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH). A Vidékfejlesztési Minisztérium a Darányi Ignác Terv forrásaiból a hagyományos és a 2010-ben bevezetett, elektronikus egyedi azonosító eszközök költsége közötti árkülönbséget téríti meg. 

Január 31-ig pályázhatnak korszerűsítési támogatásra a kertészetek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A támogatás keretösszege 14.419.600 eurónak megfelelő forintösszeg, de legfeljebb 4 milliárd forint.

Kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkapcsolatokra költene többet az unió a jövőben. Miután a következő hét éves Uniós költségvetési keretösszeg legfeljebb a becsült inflációval növekedne 2013-hoz képest, a felzárkóztatásra és a közös agrárpolitikára fordítandó kiadásokat reálértéken valamelyest csökkenteni kell. Magyarország az eddigi támogatások egyötödét elveszítheti.

A kis cégméret rugalmasságát és a vállalkozásban dolgozó családtagok kvalitásait kihasználva a badacsonyi Istvándy Pincészetet birtokló família a válság és az ágazatot sújtó nehézségek ellenére is bizakodva néz a jövőbe.  

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hivatalában fogadta a mezőgazdasági termékekkel foglalkozó amerikai cég magyar leányvállalatának, a Monsanto Hungária Kft.-nek képviselőit, hogy megbeszéljék a genetikailag módosított mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos jogsértő anomáliákat.  Azt azonban a hatóságok nem vizsgálják -az unión belüli szabad áruáramlás miatt-, honnan került az országba GMO-vetőmag.

Átfogó programot javasol az LMP a vidék talpra állításához: az önellátó családi gazdaságok támogatását, az energia- és környezettudatosság szélesebb körű terjesztését, valamint tájjellegű vidékfejlesztési programok elindítását szorgalmazza a Lehet Más a Politika (LMP).

Akár napi 10 millió forintra is bírságolható az a termelő, aki a génmódosított vetőmagból kelt növényt határidőre nem semmisíti meg - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A kormány szerdai döntése értelmében a génmódosított szervezetektől (GMO) szennyezett vetőmagok miatt károsult magyar gazdák hektáronként 360 ezer forint kártérítést kaphatnak az államtól - mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a szerdai kormányülést követően.

Lehet, hogy csak „hitvita", lehet, hogy más és több, de tény: a hivatalos megítélés szerint bőven van spekuláció a földpiacon. A Nemzeti Földalap Szervezet (NFA) elnöke, dr. Sebestyén Róbert szerint a magántulajdonban lévő földek esetében és számtalan módot alkalmazva „működik" ez a nemkívánatos jelenség.

A kormányzat föld- és birtokpolitikájában fő helyet kapnak a családi agrárvállalkozások, sok esetben még állami földdel is segíteni igyekeznek ennek a körnek, csakhogy ezt az „adományt" a valóság által még nem igazolt kül- és belföldi titkos zsebszerződéseket kötő befektetőktől akarják visszaszerezni. Az agrárkormányzat nem külföldiellenes politikát folytat, csak a spekulációs úton elérni remélt árkülönbözetet kívánja jogi eszközökkel kivédeni.

A családi gazdaságok megerősítése, a spekuláció és a zsebszerződések megelőzése a célja a földtörvény augusztus 1-jén hatályba lépő módosításának - ismerteti a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.

Tájékoztatást kapnak azok a gazdálkodók, akik növényállományuk megsemmisítéséről kaptak határozatot, hogy mit kell tenniük a határozatban foglaltak teljesítéséhez, állítja a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Nemzetközi együttműködésben elkészült a burgonya komplex genetikai állományának leírása: az eredményt a Nature tudományos magazinban tették közzé. Összesen 26 kutatóintézet vett részt a világon legnépszerűbb zöldség genomjának leírásában. A szakértők szerint az eredmény hozzásegíthet, hogy életerősebb, nagyobb tápanyagtartalmú fajtákat fejlesszenek ki. Jelenleg 10-12 évbe telik egy új burgonyafajta kifejlesztése, de a genom információinak felhasználásával drámaian csökkenthető az új változatokhoz szükséges idő és anyagi ráfordítás.

Közel háromszorosára, a jelenlegi 120 ezer hektárról 320 ezer hektárra nőhet az ökológiai gazdálkodásba vont termőterületek aránya Magyarországon, ha az ígéretek szerint még az idén létrejövő támogatási és fejlesztést segítő jogszabályok a jelenlegi vidékstratégiában megfogalmazottak alapján készülnek el, véli a Magyar Biokultúra Szövetség. Javítani kell a feldolgozottság arányát, mert a bionövények 90 százaléka alapanyagként hagyja el az országot.

A Kárpát-medence alatt húzódó termálvízkincs jobb kihasználásával zöldségtermesztési nagyhatalommá válhatunk, ehhez nagy lépés lehet az indulás előtt álló, Turán létesülő, szakmai körökben turai modell néven futó, paradicsomtermesztésre berendezkedő óriás üvegház megépítése - állítja a 7,4 milliárdos beruházást összefogó hazai befektető csoport, a Sugár Holding ügyvezetője, Miszori László.

150 millióról 210 millió euróra emelte az Európai Bizottság azt az európai uniós költségvetési keretet, amelyből a németországi hasmenésjárvány miatt kieső bevételért kompenzálhatják a zöldségtermesztő gazdákat. Az EU zöldségtermelői az utóbbi hetekben helyenként a termés kétharmadát sem tudták eladni a hasmenésjárvány miatt a vásárlókban kialakult aggodalmak miatt.

A kiváló vetőmag-előállítás a minőségi növénytermesztés alapja, egyben a honi agrárium fejlődésének egyik elengedhetetlen feltétele - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Karcagon egy tanácskozáson. Jó minősége miatt keresett a magyar dió a világpiacon, akárcsak a libamáj, de az export-lehetőségek tovább bővíthetők, s a termelés is.

Védett földrajzi jelzésű terméknek minősítette az Európai Unió a gönci kajszibarackot. A helybéli termelők és a térség országgyűlési képviselője üdvözölte a döntést, és bíznak benne, hogy a gyümölcs és az abból készült termékek, lekvár, pálinka ettől még inkább keresettebb lesz Európában. Mintegy ezer kiváltságos elit-termék közé jutott be ezzel a magyar kajszibarack.

"Megalázó különbséget erőszakolt ránk az újonnan csatlakozó országokra az EU" - mondta Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Az uniós belépési feltételek része volt 2004-ben, hogy a régi tagok 100 százalékos agrártámogatást kapnak, míg a kelet-európai blokk államai 25 százalékost, továbbá 30 százaléknyi kiegészítő támogatást. Ez a rendszer változik meg 2013-tól. De vajon mi lesz helyette? Többek közt erről is szó esett a Parlamentben rendezett konferencián, melyen a készülő vidékfejlesztési stratégiáról tanácskoztak az illetékesek és a civil szervezetek képviselői.

A kormány agrárpolitikájának központi elemét, a készülőben lévő és társadalmi egyeztetésre bocsátott magyar vidékstratégiát körvonalazták a Parlamentben tartott konferencián, melyen Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, az állam vissza fogja venni azokat a földeket, melyeket "lezsugázás" jegyében a piaci árnál jóval alacsonyabban adtak bérbe külföldi cégeknek. A szóban forgó területeket egy központi földalapba helyezik, és családi gazdaságok nyerhetnek bérleti jogot rá, mely örökölhető is lesz a családon belül.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) elengedhetetlennek tartja, hogy a Vidékstratégia még kiemeltebb szempontként kezelje a vidék népességmegtartó képességének növelését, a természeti erőforrások megőrzését és az azok feletti helyi rendelkezést, valamint számolja fel a zsebszerződéseket.

Már a 2013 utáni agrárpolitikát készítik elő a szakterület uniós bizottságában, a magyar elnökség alatt már megtárgyalták a vitaindító dokumentumokat.

Hibrid hiteltermék a folyószámlahitelként működő, de a forgóeszközhitel funkcióját is ellátó újdonság: az első félév végéig megjelenik a piacon az Agrár Széchenyi Kártya.

Az egészségipar, a zöldgazdaság-fejlesztés, a vállalkozás-fejlesztés, a foglalkoztatási programok és a közlekedés-fejlesztés területén kínál alternatívát a mezőgazdaságnak az Új Széchenyi Terv - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hétfőn konferencián Hajdúszoboszlón.