Az 1997-ben elindított, azóta 4,2 milliárd dollárnyi támogatás szétosztó programot eredetileg arra találták ki, hogy a gazdák víztakarékos eszközökkel öntözzék a termést. Ehelyett Wyomingtól Texason át az észak-nyugati tagállamokig a talajvíz-készletek kifárasztása és alapos megcsapolása lett az eredménye.Az USA-ban sok a sivatagos területben gazdag tagállam, így a talajvíz állapota kulcsfontosságú. Régiótól függően a helyi vízkészlet-csökkenés 15 és 75% körül mozog, írta a New York Times.
Kutatók úgy látják, a támogatási program éppenséggel hozzájárult az apadás felgyorsulásához. A vizsgálatok kimutatták, hogy kansasi, új-mexikói és coloradói termelők a takarékos öntözőberendezésekkel megspórolt kiadásokat arra használták, hogy tovább terjeszkedjenek, vagyis végső soron még több területen öntözzenek.
Mivel a vízfogyasztás 80%- mezőgazdasági célokra megy el világszerte, vagyis öntözésre, e téren nehéz víztakarékosságot remélni. A szakemberek ezért az otthoni vízhasználatot vették célba, itt remélnek jelentős megtakarításokat elérni. Úgy vélik például, hogy a tengerparti országokban luxus édesvízzel megoldani a vécék öblítését. Az átlagos európai vízlábnyoma 1680 köbméter, a közvetlen lakossági felhasználás 68 köbméter és ennek negyede semmi másra nem szolgál csak a vécécsészék öblítésére. A magyarországi, egy főre jutó átlagos vízfogyasztás 34 köbméter, ennyit folyatunk ki évente a csapból: ivásra, fürdőzésre, mosakodásra, ennyit pörög személyenként a vízóra. Ez ötször annyi, mint egy etióp, vagy egy indiai átlagpolgár ivóvízfogyasztása, és a fele az európai átlagnak.