A fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a magyar termékeket, nő a magyar élelmiszerek iránti igény, ugyanakkor a vásárlók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. Ezért a szaktárca elkészítette „az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló" rendeletet, amely szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel a jövőben az élelmiszerek csomagolásán a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" megjelölés.
A röviden csak magyar termék rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket.
A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.
Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.
A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.
A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegy, vagy logó használati kötelezettséget. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tervezi logók, vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát.
A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén kiküldte notifikációs eljárásra Brüsszelbe a Bizottság részére a magyar termék rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a tervezet kiállja az uniós próbát.
Tényleg magyar-e a magyar termék?
Figyelemmel kíséri a vállalkozások tájékoztatási gyakorlatát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és eljárást indít, ha felmerül a jogsértés valószínűsége. A GVH ezt annak kapcsán közölte, hogy tapasztalatai szerint az ünnepek közeledtével az üzletláncok forgalmuk növelése érdekében gyakrabban alkalmaznak a termékek magyar eredetét hangsúlyozó reklámszövegeket, illetve jelzéseket. A közlemény szerint a versenyhivatal ilyen ügyekben a bejelentések és panaszok alapján 2010-ben egy, 2011-ben három, míg 2012-ben egy esetben indított eljárást. Három ügyben már született döntés.
