Közel háromszorosára, a jelenlegi 120 ezer hektárról 320 ezer hektárra nőhet az ökológiai gazdálkodásba vont termőterületek aránya Magyarországon, ha az ígéretek szerint még az idén létrejövő támogatási és fejlesztést segítő jogszabályok a jelenlegi vidékstratégiában megfogalmazottak alapján készülnek el, véli a Magyar Biokultúra Szövetség. Javítani kell a feldolgozottság arányát, mert a bionövények 90 százaléka alapanyagként hagyja el az országot.

A Kárpát-medence alatt húzódó termálvízkincs jobb kihasználásával zöldségtermesztési nagyhatalommá válhatunk, ehhez nagy lépés lehet az indulás előtt álló, Turán létesülő, szakmai körökben turai modell néven futó, paradicsomtermesztésre berendezkedő óriás üvegház megépítése - állítja a 7,4 milliárdos beruházást összefogó hazai befektető csoport, a Sugár Holding ügyvezetője, Miszori László.

150 millióról 210 millió euróra emelte az Európai Bizottság azt az európai uniós költségvetési keretet, amelyből a németországi hasmenésjárvány miatt kieső bevételért kompenzálhatják a zöldségtermesztő gazdákat. Az EU zöldségtermelői az utóbbi hetekben helyenként a termés kétharmadát sem tudták eladni a hasmenésjárvány miatt a vásárlókban kialakult aggodalmak miatt.

A kiváló vetőmag-előállítás a minőségi növénytermesztés alapja, egyben a honi agrárium fejlődésének egyik elengedhetetlen feltétele - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Karcagon egy tanácskozáson. Jó minősége miatt keresett a magyar dió a világpiacon, akárcsak a libamáj, de az export-lehetőségek tovább bővíthetők, s a termelés is.

Védett földrajzi jelzésű terméknek minősítette az Európai Unió a gönci kajszibarackot. A helybéli termelők és a térség országgyűlési képviselője üdvözölte a döntést, és bíznak benne, hogy a gyümölcs és az abból készült termékek, lekvár, pálinka ettől még inkább keresettebb lesz Európában. Mintegy ezer kiváltságos elit-termék közé jutott be ezzel a magyar kajszibarack.

"Megalázó különbséget erőszakolt ránk az újonnan csatlakozó országokra az EU" - mondta Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Az uniós belépési feltételek része volt 2004-ben, hogy a régi tagok 100 százalékos agrártámogatást kapnak, míg a kelet-európai blokk államai 25 százalékost, továbbá 30 százaléknyi kiegészítő támogatást. Ez a rendszer változik meg 2013-tól. De vajon mi lesz helyette? Többek közt erről is szó esett a Parlamentben rendezett konferencián, melyen a készülő vidékfejlesztési stratégiáról tanácskoztak az illetékesek és a civil szervezetek képviselői.

A kormány agrárpolitikájának központi elemét, a készülőben lévő és társadalmi egyeztetésre bocsátott magyar vidékstratégiát körvonalazták a Parlamentben tartott konferencián, melyen Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, az állam vissza fogja venni azokat a földeket, melyeket "lezsugázás" jegyében a piaci árnál jóval alacsonyabban adtak bérbe külföldi cégeknek. A szóban forgó területeket egy központi földalapba helyezik, és családi gazdaságok nyerhetnek bérleti jogot rá, mely örökölhető is lesz a családon belül.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) elengedhetetlennek tartja, hogy a Vidékstratégia még kiemeltebb szempontként kezelje a vidék népességmegtartó képességének növelését, a természeti erőforrások megőrzését és az azok feletti helyi rendelkezést, valamint számolja fel a zsebszerződéseket.

Már a 2013 utáni agrárpolitikát készítik elő a szakterület uniós bizottságában, a magyar elnökség alatt már megtárgyalták a vitaindító dokumentumokat.

Hibrid hiteltermék a folyószámlahitelként működő, de a forgóeszközhitel funkcióját is ellátó újdonság: az első félév végéig megjelenik a piacon az Agrár Széchenyi Kártya.

Az egészségipar, a zöldgazdaság-fejlesztés, a vállalkozás-fejlesztés, a foglalkoztatási programok és a közlekedés-fejlesztés területén kínál alternatívát a mezőgazdaságnak az Új Széchenyi Terv - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hétfőn konferencián Hajdúszoboszlón.