A zsebszerződések technikáit is „látja" a szervezet, és élni is kíván a jogszabály adta eszközökkel, hogy rend teremtődjék a földpiacon. Az elnök az állami elővásárlási jogot tekinti fő fegyvernek, amelyet akkor lehet bevetni, amikor megszűnik a földmoratórium, de - szavai szerint - a spekulatív célú, nem kívánt földügyletek legalizálásának megakadályozásához további jogszabályokra is szükség lesz. Az vitán felüli, hogy a földalaphoz tartozó földek „státusát" az utolsó hektárig felülvizsgálják, hogy minden tekintetben tiszta helyzetet teremtsenek. A spekuláció megakadályozását tehát egyszerűen nemzeti érdeknek nevezi az NFA vezetője, ezért jogszabályellenes földügyletet - szól a remélt verdikt - ne lehessen legalizálni. Az is elfogadhatatlan, hogy ilyen ügyletekkel a magyar és a nyugat-európai piac árkülönbségeit kihasználva extraprofitot vágjanak zsebre, ráadásul olyan módon, hogy a magyar gazdálkodók ezeket a földeket ne tudják tulajdonba vagy haszonbérletbe megszerezni.
Nemzeti tulajdon az első
Az világos, hogy az ilyen alapon elért árkülönbözetet nem lehet pártfogolni, de azt nemigen lehet tudni, hogy milyen mennyiségben léteznek ilyen sorsú földek, mint ahogyan azt sem, hogy kiknek a kezében vannak, lesznek az „extraprofit" megszerezhetősége pillanatában. A spekulációs, zsebszerződéses ügyeket a Nemzeti Földalap Szervezet vezetője a Piac & Profitot tájékoztatva nem hozta összefüggésbe azzal, hogy magyarok vagy nem magyarok a tulajdonosok. A kormányzat azt deklarálja, hogy nemzeti tulajdonban akarja tudni a termőföldet, és a moratórium feloldása után is, amilyen mértékben lehetséges, ezt a birtoklási viszonyt szándékszik megőrizni.
Az agrárkormányzat a közelmúltban jelentette be, hogy - megítélése szerint - 200 ezer hektárnyi olyan földterületből, amelynek sorsát rendezni kell, egyharmadnyi mennyiséggel már végeztek is. Ennek folyományaként köttettek haszonbérleti szerződések például, és igyekszik az állam már most is az általa kívánatosnak tartott tulajdonosi szerkezetet kialakíttatni. Dr. Sebestyén Róbert segítségével ezért is kerestük a választ arra, hogy az állam a kezében lévő földekkel mennyire szolgálja a politika céljait - a családok helyzetbe hozását, a foglalkoztatás bővítését -, és mennyit nyom a latban az, hogy az új bérlők jó hozadékú gazdálkodást folytassanak, s ezért előírnak-e a haszonbérleti megállapodásokban a megtermelt javak mennyiségére, a föld értékének javítására - például csatornázásra - vonatkozó normákat. Az elnök kategorikusan fogalmaz: a megbízási szerződések célja az volt, hogy a folyó gazdasági évben is biztosított legyen a lejárt haszonbérleti szerződésekkel érintett termőföldek művelésben, termelésben tartása legfeljebb 2011 októbere végéig, a termőföld védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően. Addigra a most, a második félévben meghirdetésre kerülő nyilvános haszonbérleti pályázatok eredményeként az NFA új haszonbérleti szerződéseket köt, amelyek már a tartós használatot fogalmazzák meg, s az értéknövelő beruházások lehetőségét, rendjét is e jogviszonyban szabályozzák. Azóta a kormány lépett is, augusztustól új szabályok vonatkoznak a szektorra - szerk.)
Hogyan illeszkedik az állam birtokpolitikájába - tudakoltuk a szakembertől -az EU támogatási szisztémájának azon elve, hogy nem a földtulajdonlásnak, hanem a földhasználatnak enged teret Brüsszel? Az elnök leszögezte, hogy a hasznosítás végett meghirdetett nyilvános pályázatokon a gazdák egyénileg és általuk alapított szövetkezetek útján is tehetnek haszonbérleti ajánlatot. Vagyis - tesszük hozzá -, amint az EU-ban, úgy nálunk is polgárjoga van a szövetkezve gazdálkodásnak, adott esetben a foglalkoztatást, feldolgozottságot, piacképességet és versenyképességet elősegítő méretek „felépítésének". Magyarországon többségében elszakadt a földtulajdonlás és a földhasználat egymástól, amihez - emlékeztet rá Sebestyén Róbert - a támogatási rendszerünk igazodik is, s a földhasználó jogosult a területalapú támogatás igénylésére.
