Kardeván Endre, a tárca élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón közölte: már több mint 5000 hektáron kellett, illetve kell majd megsemmisíteni a génszennyezett magból kikelt kultúrákat.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) arra kérte a gazdákat, hogy haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságával annak érdekében, hogy a génmódosított vetőmaggal érintett ültetvények megsemmisítésének végrehajtását nyomon lehessen követni.

A tájékoztatást azt követően tette közzé a szaktárca, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) július 20-án részletes ismertetőt jelentetett meg honlapján a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett kukorica vetőmagot vásárolt termelők eligazítására.

Eljárási szabályok

• A megsemmisítés nyomon követése érdekében a növényvédelmi felügyelő 2 napon belül a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart az érintett területen. Ennek során jegyzőkönyvet vesznek fel a becsült termésről, valamint a puffer -azaz védő- távolságon belül (ez 400 méter) lévő kukoricaterület nagyságáról. Azonosítják az izolációs távolságon belül lévő kukoricaterületek tulajdonosait is.
• A jegyzőkönyv felvételekor a gazdálkodónak nyilatkoznia kell a megsemmisítés időpontjáról. Ez nem lehet később, mint a hatóság által meghatározott időpont. A megsemmisítés időpontját a növényvédelmi felügyelő a jegyzőkönyvben rögzíti.
• A növény- és talajvédelmi igazgatóság a falugazdászokkal együtt ellenőrzi a vetőmagtétel és növényállomány megsemmisítésének tényét, amelyet újabb jegyzőkönyvben rögzít.
• A GMO-val szennyezett növényállomány megsemmisítése betárcsázással, a szecska leszántásával vagy helyszíni erjesztéssel történhet. A területről a GMO-val szennyezett anyagot nem lehet elszállítani.
• Amennyiben a termelő a határozatban megjelölt időpontig nem végzi el a növényállomány megsemmisítését, akkor a gazdálkodó költségére az MgSzH -termésbecslés nélkül- semmisítteti meg.
• Az el nem vetett szennyezett vetőmagot vissza kell küldeni a vetőmag forgalmazójának. Ezt jelezni kell a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának.
• A gazdálkodónak a megsemmisítésről értesítenie kell 15 napon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) a megsemmisítési jegyzőkönyv másolatának megküldésével.
  

A VM felhívta rá a figyelmet: egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-fajták köztermesztése, így fordulhat elő, hogy a Magyarországra beérkezett vetőmagok kis mértékben szennyeződhetnek GMO-val. 

A magyarországi előállítású vetőmag esetén az előállító, más esetben pedig az első magyarországi forgalmazó felel azért, hogy a vetőmag mentes géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől.

GMO kontra Mo. (Magyarország): GMO-győzelmet jósol az akadémikus

"Illúzió azt képzelni, hogy hazánk sokáig meg tudja tartani génmentes pozícióját Európában", mondta Horn Péter egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán a sonline.hu internetes portálnak.

A Somogyi Hírlap elektronikus oldalán megjelent írásban Horn úgy fogalmazott, "amit egyszer már világméretekben alkalmaznak, az megállíthatatlan." Génszennyezéstől mentes növényeket kizárólag abban az esetben lehetne termelni, ha óriási körzetben valamennyi állam deklarálná: génszennyezéstől mentes vetőmagot használ, véli a szakember, aki szerint "ez ma már elképzelhetetlen. Már csak azért sem, mert hazánkat körbeveszik a miénktől eltérő módon szabályozó országok, ezért tehát véletlenszerűen is előfordulhat keresztfertőződés az állományok között."

A szóján bukik el a GMO-csatában az EU

"Hazánk helyzete (...) csak nehezedni fog, mert Európa a génmódosított élelmiszerek liberalizációja felé halad" - mondta az akadémikus, magyarázatként hozzátéve: nem is tehet mást, hiszen egész Európa szójaimportra szorul, s ma már nem tud másfélét venni, csak génmódosítottat. Példaként említette Brazíliát, ahol elmondása szerint nyolc generáció óta az egész állatállomány azt eszi, s nem bizonyított semmiféle negatív hatása. "Irdatlan gyorsasággal fejlődik ez a technológia, megállíthatatlan és használata kikerülhetetlen az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is" - hangsúlyozta Horn Péter.