Azt, hogy megművelte-e az adott földdarabot annak gazdája, és ha igen, valóban azt a növényt termeszti-e rajta, amelyhez jár támogatás, műholdakkal jóval olcsóbb ellenőrizni, mint kiküldeni valakit a határba közvetlen szemlére. Utóbbinak a költsége az űrbéli parasztportapásztáénak csaknem háromszorosa: 400 euró az emberi kontroll, 150 a műholdas. A magas költségek ellenére fontos az ellenőrzés, mivel eurómilliárdokra rúg az EU agrártámogatása. (Már postázhatók azok a kifizetési kérelmek, amelyek a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzésének támogatására vonatkoznak.)
Nagy-Britanniában a szubvenciók felhasználását ellenőrző hivatal, az RPA (Rural Payments Agency) csakis azoknak a támogatási igényléseknek néz utána a földeken, amelyek gyanúsak lehetnek. A műholdak gyorsan lefényképeznek nagy területeket kellő részletességgel, és szükség esetén hamar visszatérhetnek pontosításra.
2010-ben az EU egészében az ellenőrizendő teljes termőterületnek már a 70 százalékát "szatellitcsőszök" mustrálták végig, 210 ezer négyzetkilométert fotóztak le. Csakhogy nem tévedhetetlenek. Ausztria például azért nem használja a műholdas kontrollt, mert hegyes területén az árnyékok pontatlanná tehetik a felvételeket. Skóciában is elvetik az űrtechnikát, ott a túl sok felhőre hivatkoznak fotóakadályként.
A fotópontosítás ügyében a jövő útja az úgynevezett drónoké, a robotrepülőké. A távirányítású szerkezeteket a NATO haderői már alkalmazzák - Afganisztánban, Pakisztánban vették hasznukat -, de mezőgazdasági bevetésük elég drága. Az agrárszubvenciók jogosságának ellenőrzéséhez viszont egyszerűbb változataik is megfelelőek lennének, és a műholdaktól eltérően nem csupán felülnézetből, hanem különböző szögekből is tudnak fotózni. Próbastádiumban már munkálkodnak agrárdrónok Franciaország déli részén, a szőlőtermesztés jogi és ökológiai előírásainak betartását ellenőrzik, gyakran pedig a szőlő nem termesztést. A gazdák akár 10 ezer eurót is kaphatnak hektáronként, ha kiirtják versenyképtelen termésű szőlőtőkéiket.
Ami a földművelőket illeti, jobban szeretik a műholdcsőszt, mint a hús-vér támogatásellenőrt, mivel az előbbi nem rabolja idejüket - jegyezte meg a BBC. (Háromszázezer hektárra szeretnénk növelni hazánkban a biogazdálkodás alá vont területek nagyságát 2020-ig.)
Uniós támogatási módszer
Brüsszel évente 55 milliárd eurót költ az agrárium szereplőinek megsegítésére, és 2020-ig nem kívánja ennek nagyságrendjét csökkenteni. A kisebb agráriummal bíró országok, mint Anglia és Svédország azonban ellenzik ezt. Elsődleges szempont a kelet-európai gazdáknak nyújtott támogatások növelése, hogy egyensúlyban legyenek a nyugat-európai juttatásokkal, ám ehhez állítólag 14 év kellene! Amin Lengyelország és Románia fel is háborodott. (Az uniós belépési feltételek része volt 2004-ben, hogy a régi tagok 100 százalékos agrártámogatást kapnak, míg a kelet-európai blokk államai 25 százalékost, továbbá 30 százaléknyi kiegészítő támogatást. Ez a rendszer változik meg 2013-tól.)
A támogatások 30 százalékának kifizetését bizonyos környezetbarát megoldások meglétéhez kötnék: a gazdáknak legalább háromféle vetőmagot kell vetniük, hogy ne fárasszák ki egyoldalúan a talaj tápanyag-tartalmát, és kötelesek lennének földjük 7 százalékát szabadon hagyni. Utóbbi feltétel szintén ellenállásba ütközött, kritikusai a nemzetközi éhínséggel példálóztak.
