Miért nem tiltjuk be a méhgyilkos szereket?

Az elmúlt évtizedben világszerte felgyorsult a méhek pusztulása. A titokzatos jelenséget eddig nem tudták teljes egészében megmagyarázni, bár egyes kutatások hajlanak arra, hogy a rovarirtó szerek állnak a háttérben. Anglia és Németország tartózkodása miatt viszont Brüsszelben nem szavazták meg azt a jogszabályt, mely korlátozná a releváns rovarirtó-szerek használatát.

2013. március 31.

Klímablog

Mivel a növények beporzóiként a méhek az ökoszisztémák kulcsfontosságú résztvevői, nemcsak a méztermés csökkenéséről van szó.

A kemikáliákban lévő neonikotinoidokat gyanítják a méhek pusztulásának kiváltó okaként, legalábbis az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (European Food Safey Authority, EFSA) jelentése erre engedett következtetni. Ennek nyomán, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) buzdítására az Európai Bizottság januárban javasolta az érintett vegyszerek részleges korlátozását.

Uniós méhek

-Az EB 3,3 millió eurót különített el a méh-kolóniák tanulmányozására.

-Az unióban mintegy 2500 méhfajta él.

-Beporzó tevékenységük gazdasági értéke közel 22 milliárd eurónak felel meg, mivel az öreg kontinens agráriumában megtalálható növények 84 %-a rovarok általi megporzást igényel.

A márciusi szavazáson 5 tagállam tartózkodott, 13 ország szavazott a javaslat mellet -köztük Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Hollandia-, 9 voksolt ellene. A tartózkodó országok között van az unió legnagyobb nemzetgazdaságai közül kettő, Anglia és Németország, melyeknek szavazata nagyobb erővel nyom a latban.

Mivel a tartózkodások miatt a javaslat nem szerezte meg a szükséges többséget (sem az elutasításhoz, sem az elfogadáshoz), a szavazás szabályai szerint az Európai Bizottság előtt két alternatíva áll. Vagy új jogszabályt fogalmaz és ezt bocsátja szavazásra, vagy a változatlan előterjesztésre kér újabb szavazást. Ha ez utóbbi eredménye is hasonlóképp a többségi szavazat hiányával zárul, az EB saját hatáskörében hatályba léptetheti a neonikotinoid-alapú rovarirtókat részlegesen betiltó jogszabályt.

Németország esetében alighanem az játszhatott közre a tartózkodásban, hogy ott található a német Bayer CropScience, mely a svájci Syntegna vegyipari konszernnel egybehangzóan, lobbierejét bevetve, PR-kampányt indítva hangoztatta: nem termékeik okozzák a méhek tömeges pusztulását. A javaslat e két vállalat rovarirtó szereit érintené.

A neonikotinoidok használatának részleges korlátozása már több országban megtörtént, így például Olaszországban és Szlovéniában.

Hazánk sem támogatta

„Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatakor, ezt alátámasztják az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai”, szólt a Vidékfejlesztési Minisztérium szavazást indokló közleménye. A Greenpeace hangsúlyozta, hogy a Minisztérium a döntéshez a szabadföldi kutatásokat hiányolta, amelyek közül több is szerepel a tilalom alapját adó EFSA dokumentációkban.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyi anyag szakértője úgy fogalmazott, “a mai napig nem voltak olyan átfogó vizsgálatok Magyarországon, melyek cáfolták az uniós tilalom alapját jelentő vizsgálatok hazai érvényességét. Szintén nem vizsgálták a szóban forgó vegyszerek halálos dózis alatti hatását, a légzési zavarok, romló immunrendszer és memóriazavar méhpusztulásban betöltött szerepét.”

Véleményvezér