állatvédelem cikkek
Az emberen kívül már csak négy főemlős faj száma haladja meg a százezret
Melyik a 10 leggyakoribb főemlős a világon?
Veszélyben az emberiség kedvenc állata
Veszélyeztetetté nyilvánította a koalát az ausztrál kormány, miután a kis erszényesek száma visszaesett az erdőirtás és a katasztrofális bozóttüzek miatt.
Az élő nyuszi nem játék, sőt jogai is vannak
Nem árt előre átgondolni, hogy mi lesz a húsvétra ajándékozott élő nyúllal. A házi kedvencek érdekeit törvény is védi, előírja, hogy állattartóként mit kell betartani. Mire köteles a kis kedvenc gazdája?
Óriási erdőket égetnek le, hogy legyen testápolód és csokid
A pálmaolajat egy rakás termékbe tervezték be a kozmetikai és élelmiszeripari mérnökök, ami környezeti katasztrófához vezetett. Egész esőerdők irtanak ki az olajpálma-ültetvények telepítése miatt. És mivel profitról van szó, a legolcsóbb módja az erdőirtásnak az erdőtűz.
Orángutánokat ölnek meg a csokidért
A Greenpeace 2010-ben a KitKatot orangutánujjal helyettesítette egy provokatív reklámjában, tudatosítva a fogyasztókban, hogy nassolásunk állatpusztítással jár. Az élelmiszerekben felhasznált pálmaolaj létrehozásához őserdőket égetnek fel, hogy helyet nyerjenek a hatalmas ültetvényeknek.
Egymilliárdos terv az orkák megmentésére
A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre Washington állam kormányzója. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé.
A medve nem játék! Együtt tudunk élni visszatérő nagyragadozóinkkal?
A hazánkban kóborló, majd az elmúlt héten szabadon engedett barnamedve, Robi esetét sorra követik a médiában megjelenő hírek és videók különböző medveészlelésekről. A WWF Magyarország szerint az eset rávilágított arra, hogy mennyire fontos és sürgető újra megtanulnunk együtt élni őshonos nagyragadozóinkkal.
Vörös listán a mókus, a vadmacska és a sün
Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában – számolt be a BBC hírportálja egy új kutatásról. A vörös mókus, a vadmacska, a szürke hosszúfülű-denevér is szerepel a 12 faj között, melyek a vadon élő emlősök első brit „vörös listájára” kerültek.
Segítsd a fecskéket, azzal magadon is segítesz
Miközben az elmúlt közel két évtizedben megfeleződött a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madarak szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabb az emberek, és állataink egészsége szempontjából.
Új madárfaj jelent meg Magyarországon
Március 19-én, Kisújszálláson, Pabar Zoltán madármegfigyelő az etetőjén figyelt fel egy szokatlan tollazatú kis madárkára. Az alapos madárhatározást követően kiderült, hogy az állat egy eddig nem látott faj Magyarországon. A feketetorkú szürkebeggyel hazánk madárfaunája immáron 417 madárfajt tartalmaz.
Cinke a postaládában: mi a teendő?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) minden évben több információ is érkezik postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt, gyakorinak tekinthető. A postaládákba épült fészkeket a napi használat során bedobott küldemények fizikailag is veszélyeztetik.
Egy év alatt 115 új fajt fedeztek fel a Mekong térségében
Képregényt megihlető krokodilgyík, thaiföldi piacon felfedezett csigaevő teknős és egy Star Wars-filmekbe illő patkósdenevér – ez csupán három abból a 115 fajból, amelyeket 2016-ban fedeztek fel tudósok a Mekong-térségben. A kutatás adatait 2017 végén összesítették, az újonnan megismert fajokról a WWF publikált friss jelentést.
Honnan állatkínzás az állattartás?
Siváran, gubbasztva néz a láncra kötött kutya. Itatótáljában földes sár, enni is csak ritkán kap. Teste reszket, az első időkben a szeretetért, aztán már az idegkárosodás miatt. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint nagyon sok az elhanyagoltan tartott háziállat. A hatályos törvények szerint nem csak állatot kidobni-elhagyni állatkínzás bűncselekmény, hanem az is, ha fizikai vagy lelki károsodást okozunk állatunknak a tartás során. A jó gazda megfelelően gondoskodik állatáról, a rossz meg nem. De hol a határ?
Kutyapánik tűzijáték idején
Az ünnepi tűzijáték hang és fényhatással jár. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy az állatokra a tűzijáték sokkolóan hat, amitől elszökhetnek, de az ijedt kutya/macska félelemből támadhat, harapást is okozhat.
Állati zsíradékot használnak a bankjegyek és a bankkártyák gyártásához
Egyre több országban kezdenek plasztikbankókat kiadni a jegybankok, mert ezek strapabíróbbak a papírpénzeknél. Az állatvédők egyáltalán nem örülnek ennek. Vallási és állatvédő aktivisták 2016 óta kampányoltak Angliában, hogy ne használják ezt az alapanyagot a bankjegyek előállításához. Mindhiába. A jegybank beintett.
Veszélyben a Kárpátok ősbükkösei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága felszólította a szlovák kormányt, hogy tegyen azonnali lépéseket a Kárpátok ősbükköseinek megóvása érdekében. A WWF szintén sürgeti Szlovákiát a megfelelő intézkedések megtételére.
Évtizedek óta tart a földtörténet egyik legnagyobb fajpusztulása
Nem a jövőben kerül sor rá. Már javában tart. A vészesen fogyatkozó populációjú állatfajok egyharmada nincsen veszélyeztetett fajként nyilvántartva, így a törvény ereje sem védi őket. Az állatvilág 50 %-a az elmúlt évtizedekben halt ki. Nemcsak az állatvilágot, de az állatok királyát is a kihalás fenyegeti.
Ötven éven belül kihalási hullám lehet az emberiség miatt
A világnépesség növekedése és az élelem, az ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt ötven éven belül "soha nem látott" mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai - figyelmeztetnek a szakértők.
Négyszáz mesterséges fészekkel óvják a veszélyeztetett madarakat
Mintegy négyszáz mesterséges fészket helyezett el nagyfeszültségű távvezetékoszlopain az elmúlt 15 évben a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR); ezekben főleg kerecsensólymok fészkelnek.
Újra előkerült a zempléni hiúz
Másfél év bizonytalanság után újra megmutatta magát a Zemplénben élő hiúz a WWF Magyarország kameráján keresztül. A korábbi, 2015. év végén rögzített videó óta sem nyomok, sem felvételek nem adtak egyértelmű jelet az állat hogylétéről – a kutatók aggodalmára. Idén tavasszal előbb vadászok látták, a most közölt felvétel pedig kétséget kizáróan igazolja, hogy a macskaféle köszöni, jól van – olvasható a WWF Magyarország közleményében.
Május végéig dzsembori a fülemülékkel
A természetvédők az ország számos pontján, egész májusban várják madármegfigyelő programokkal, madárgyűrűzéssel az érdeklődőket a Fülemülék éjszakája sorozat keretében.
Önnek megér egy tusfürdő 32 tengerimalacot?
Sokan nem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan mit is kenünk a bőrünkre, ahogyan azzal sem, hogy egy-egy állatnak mit kell elviselnie azért, hogy a polcokra kerüljön a kedvenc termékünk. Erre a problémára hívja fel a figyelmet a Kísérleti állatok védelmének világnapja április 24-én.
Az Európai Bizottság védené a méheket
Az Európai Bizottság tegnap kiszivárgott javaslata szerint az unió teljesen betiltaná a méhgyilkos vegyszereket a szabadföldi termesztésben és kizárólag üvegházas használatukat engedélyezné. A Greenpeace Magyarország azt várja Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Minisztertől, hogy hazánk a Bizottság előterjesztésével összhangban szavazza meg a neonikotinoid rovarírtószerek tilalmát a tavasszal várható bizottsági szavazáson és ne kérjen eseti engedélyeket a méhgyilkos vegyszerekre.
Veszélyeztetetté nyilvánították a méheket
Veszélyeztetett faj besorolást kapott az Egyesült Államokban a rozsdás foltú poszméh. Ez nemcsak az élőhelyeikre tervezett építkezéseket fékezheti meg, hanem a vegyipari multik új növényvédő szereinek piacra dobását is.
50 éven belül kipusztulhatnak a majmok
Riasztó számokat közölt egy tanulmány, amely az ENSZ adatait vette figyelembe: eszerint az összes vadon élő állatfaj harminc százalékát a kihalás fenyegeti, ezen belül az összes főemlősfaj fele a kipusztulással néz szembe. A kihalás fő oka az emberi tevékenység: a mezőgazdasági célú erdőirtás és a nagyarányú környezetszennyezés.
Nem a madárinfluenza miatt kevés a madár
Az elmúlt hetekben számos alkalommal futott be ez a kérdés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez az ország egész területéről. A beszámolók szerint azokon a helyeken is, ahol évek, évtizedek óta folyik téli etetés, gyakran a szokott madárlétszám töredékét tapasztalják a madárbarátok, az újonnan létesült etetők pedig sokszor konganak az ürességtől.
A szökés esélyt jelenthet a túlélésre
Az illegális kereskedelemből származó, elszökött vagy szabadon engedett állatok a természetben másodlagos populációkat alkotva hosszú távon a túlélést jelenthetik a kihalástól fenyegetett fajok számára.
Nem csak a meleg, a mérgek is ölik a jegesmedvéket
Nem csupán a klímaváltozással kell megküzdeniük a jegesmedvéknek, az Északi-sarkvidék ragadozóinak életét erősen mérgező anyagok is veszélyeztetik: a felnőtt állatok számára még biztonságos mérték százszorosa terhelheti szervezetüket.
A legszínesebb pintyfélére figyelünk 2017-ben
A tengelic, Magyarország és Európa egyik legszínesebb pintyféléje lett a lakosság szavazatai alapján az idei év madara az MME honlapján 2016. június 28-tól július 27-éig meghirdetett internetes szavazáson.
Alig fedeztük fel, máris kiirtjuk
Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy, a Star Trek klingonjaira emlékeztető szalamandra is szerepel a Mekong vidékén tavaly felfedezett fajok között, amelyeket már most a kihalás fenyeget a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a duzzasztógátak, az erőművek és a túlzott fakitermelés miatt.
Ínyencfalat lesz a védett állatokból
Elsősorban a húsuk miatt folytatott vadászat 301 veszélyeztetett szárazföldi emlősfaj, köztük csimpánzok, tevék, leopárdok, denevérek kihalását idézheti elő – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján lévő fajokat vizsgálva.
Zajjal nyírjuk ki a bálnákat
Az elmúlt évtizedben zajosabbak lettek az óceánok. Az olajfúrótornyoktól kezdve a tengeri erőműveken át a növekvő tengeri szállítmányozásig rengeteg minden borzolja a tengeri élővilág idegeit. Az Obama-adminisztráció szabályozást dolgoz ki a zajszint csökkentésérem az EU-ban egyelőre csak ajánlások vannak érvényben, melyek nem kötelező érvényűek.
Csak törvényekkel nem lehet megvédeni a madarakat
Az EU természetvédelmi jogszabályai és agrár-környezetgazdálkodási programjai ugyan hozzájárulnak a mezőgazdasági területeken élő madárfajok védelméhez, de eredményüket gyengíti az intenzív mezőgazdaság kétségbeejtő hatása - derül ki az európai BirdLife és partnerszervezetei által végzett kutatás eredményeiből.
Most kerülnek nagy veszélybe a magyar kisfarkasok
Újabb felvételek készültek az Aggteleki Nemzeti Parkban élő farkascsaládról, de a kisfarkasokat a szeptemberi szarvasbőgés és a hajtóvadászatok alatt komoly veszély fenyegeti: kilövésük tilos, ám ennek ellenére a mai napig előfordul.
A pálmaolaj miatt irtjuk az „erdei embereket”
Augusztus 19-én van az orangutánok világnapja. Nevük maláj és indonéz bahasa nyelven is azt jelenti „erdei ember”. A csak Szumátrán és Borneón előforduló, kritikusan veszélyeztetett fajok élőhelyét az éghajlatváltozás mellett az erdőirtások és a főképpen pálmaolaj termelését szolgáló mezőgazdasági tevékenység veszélyezteti.
"Nem vadászat" jogával védik a cápákat
Cápavadászati jogot vásárolt az ausztráliai Nagy-korallzátonynál a Természetvédelmi Világalap (WWF), amely a rendhagyó lépéssel igyekszik megóvni a világörökségi helyszín ökoszisztémáját. A szervezet azonban nem kívánja felhasználni vadászati engedélyét, megkímélve évi több tízezer cápa életét.
Új nemzeti parkot kapnak a tigrisek
Nemzeti park kialakítását tervezik Kína északkeleti tartományaiban, hogy növeljék a szibériai tigrisek és az amuri leopárdok élőhelyét. A szakértői tervek és az előterjesztés Csilin és Hejlungcsiang tartomány kormányzata elé kerülnek, de a megvalósításhoz a központi kormány jóváhagyására is szükség lesz.
Túlélhetik a tigrisek?
Hosszú évek óta először nőtt a világon a szabadon élő tigrisek száma. A jelenleg becsült 3890 példány jelentős elmozdulást jelent a 2010-ben becsült 3200-tól. Száz évvel ezelőtt még százezer tigris járta az erdőket.
Terroristaként kezelik az állatvédőt
Ha több ezer, a bundájáért levágásra ítélt menyétet szabadít ki valaki egy farmról, akkor nemcsak tolvaj lesz, hanem terrorista is. Ez a tanulsága egy új bírósági ítéletnek Amerikában.
Kockás az Év hüllője
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 2016-os év hüllőjének a kockás siklót választotta. Kevésbé közismert, hogy Magyarországon két vízisiklófaj él, melyek közül a kockás sikló az, amelyik jobban kötődik a vízhez. Legnépszerűbb üdülőhelyünkön, a Balatonon például gyakrabban lehet vele találkozni, mint közeli rokonával, a vízisiklóval.
A hangja árulta el az új bagolyfajt
Egyedülálló hangja alapján különítettek el egy új bagolyfajt egy indonéz szigeten. Az állat hosszú ideig rejtőzött a tudományos azonosítás elől, ugyanis nagyon hasonlít néhány rokon fajhoz.
2016 év madara egy láthatatlan tyúk
Ez az arasznyi, tyúkszerű megjelenésű, valójában azonban a hatalmas darvakkal és túzokokkal rokonságban álló faj a haris, az üde rétek rejtett életmódot folytató madara. A 2016-os védelmi évnek köszönhetően élőhelyeinek, a klímaváltozás által Magyarországon a legveszélyeztetettebbek közé tartozó nedves kaszálóknak a megőrzésére tudnak koncentrálni a szakemberek.
Kameracsapdába poroszkált a farkaslány
Napvilágot látott egy videó Zselykéről, amely igazolja a farkasok aktív, állandó jelenlétét az Északi-középhegységben. Aragadozók jelenléte természetvédelmi szempontból rendkívül előnyös, a farkas vadon élő példányai elkerülik az embert, szinte soha nem pillanthatjuk meg őket.
Most már ünnepelhetünk: megvan az év bogara
A mezei tücsök (Gryllus campestris) nyerte meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján kiírt internetes szavazást, amelyen arról dönthettek a voksolók, hogy 2016-ban melyik bogárfaj kapjon kitüntetett figyelmet.
Már csak három példány él a világon ebből az állatból
Elpusztult egy példány a kihalás közvetlen közelébe került fehér rinocéroszok közül. A Nola nevű állat halálával összesen hárman maradtak a világon.
Néhány hét alatt kipusztulhat egy állatfaj
Elkerülhetetlenné vált a tatárantilop kihalása annak következtében, hogy a világ tatárantilop-, vagy más néven szajga állományának több mint fele két hét alatt elpusztult májusban Kazahsztánban - közölték szakemberek, akik azóta is értetlenül állnak a jelenség előtt.
Kiirthatta a kormány a világ egyik legritkább állatát
Bár úgy tervezték, végül mégsem került sor a Kelebia mellett épülő határkerítés sávjában élő földikutyák áttelepítésére az építkezés miatt. Az ok egyrészt az időhiány, másrészt állítólag a populáció nagy része amúgy sem élte volna túl a műveletet. Így viszont nagyjából kiirtották Európa és a világ egyik legritkább állatát: a föld alatti rágcsálók egy része már a kerítésépítés során elpusztult, a többivel pedig az állomány elszigetelődése fog végezni – írta a Népszabadság.
Kétszáz új faj került elő a Himalájában
Ma van az Élőhelyek Világnapja! Ez alkalomból a WWF egy új jelentést adott ki, mely szerint több mint 200 új fajra bukkantak rá az elmúlt évek során a „sérülékeny” Kelet- Himalája térségében. A tüsszögő majom, a sétáló hal és az ékszerre hasonlító kígyó csak néhány az újonnan felfedezett biológiai kincsek közül.