Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény annak tudatában született meg, hogy „az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége – olvashatjuk a jogszabályban, amit az Érthető Jog blogja ismertet.
A törvény célja, hogy
- elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét,
- fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében,
- meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.
Kinek a felelőssége a megfelelő tartás?
Az állattartó felelőssége, hogy az állat tartása megfelelő körülmények között történjen.
Állattartónak minősül az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot gondozza, felügyeli.
Mire kell odafigyelni?
Milyen kötelezettségeket ír elő a törvény?
Valamennyi előírt kötelezettséget terjedelmi okokból nem tudjuk itt felsorolni, de nézzünk néhány fontos előírást:
- gondoskodni kell az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről,
- tekintettel kell lenni a kis kedvenc korára, nemére és élettani állapotára,
- naponta legalább egyszer ellenőrizni kell az állat igényeit, vagyis nem hagyhatjuk magára az üres lakásban, míg a család nyaralni megy,
- gondoskodni kell a megfelelő és biztonságos elhelyezésről,
- úgy kell kialakítani az állat életterét, hogy ne szökhessen meg,
- szakszerűen kell gondoznunk kis kedvencünket,
- biztosítani kell a házi kedvenc számára a zavartalan pihenést és a sérülésmentes mozgás lehetőségét,
- az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára a szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret kell biztosítani,
- a kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani,
- tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni,
- az állaton minden olyan beavatkozást el kell végezni, amelynek elmulasztása az állat fájdalmát, szenvedését idézi elő, az állatnak sérülést okoz, vagy az állat károsodásához vezet,
- szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.
Legyen végre plasztikmentes a húsvétMűfű, műanyag tojás, műanyag kosár és temérdek felesleges csomagolás. Ahogy szinte minden, a kiskereskedelem fókuszában álló ünnepkor, húsvét alkalmával is jelentősen megnő a műanyagfelhasználás. Pedig higgyük el, létezhet plasztikmentes húsvét is, méghozzá anélkül, hogy az ünnepi élmény csorbát szenvedne.
Sajnos hallani lehet kidobott, szélnek eresztett házi kedvencekről. Ezt azonban a törvény szigorúan tiltja.
A törvény kimondja, hogy
„Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.”
Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül nem szabad kioltani sem.
Elfogadható oknak, körülménynek minősül:
- az élelmezési cél vágóállat esetében,
- a prém termelése,
- az állományszabályozás,
- a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés,
- a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés,
- a kártevők irtása,
- a másként el nem hárítható támadás megakadályozása,
- a tudományos kutatás, valamint
- közegészségügyi veszély elhárítása.
- Hatóság kiszabhat állatvédelmi bírságot,
- kötelezhető a hiányosságok kijavítására, pótlására,
- kötelezhető az állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson való részvételre,
- állatvédelmi bírság kiszabása mellett az állattartót a kedvtelésből való állattartástól akár 8 évre is el lehet tiltani.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
