Nemcsak az a probléma, hogy a ritka fajok elértek a kihalás szélére. A baj az, hogy az elterjedt fajok is ritkulnak, s ezzel utolérik a ritka fajokat. A Mexikói Nemzeti Egyetem által vezetett vizsgálat a ritka és a népesebb fajokra is kiterjedt, összesen 27 500 állatfaj létszámát és annak változását tanulmányozták. Az adatokat a Természetvédelmi Világszövetségtől (IUCN) kapták.

A rangos amerikai tudományos szakfolyóirat, a Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain publikált tanulmány főbb megállapításai a következők:

• Gyorsabban folyik a fajpusztulás, mint az elmúlt néhány millió évben.
• Még mindig ritka, hogy egyes fajok teljesen eltűnnek a Föld színéről, de a meglévő állatfajok populációi fokozatosan gyérülnek.
• Többezer faj létszáma csökken, de e fajok egyharmada nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, vagyis nem vonatkozik rájuk speciális jogi védelem.
• Ha az állatok számát nézzük, 50 %-uk elpusztult az elmúlt évtizedekben. Több milliárd emlős, madár, hüllő és kétéltű pusztult el.
• A szárazföldi emlősfajok közel 50 %-ánál olyan mértékű a kihalás, hogy létszámuk 80 %-kal megcsappant.

A tudósok azt a következetést vonták le, hogy a földtörténet 6. tömeges fajpusztulása már megkezdődött, sőt évtizedek óta tart. Ami az újdonság erejével érte őket, hogy a folyamat sokkal előrehaladottabb, mint gondolták.

"Lassan nem lesz kik fölött uralkodnom..."
(fotó: Flickr / Pauline Guilmot)

Egy 2014-es kutatás, mely 3000 faj populációját elemezte -ugyancsak az IUCN adatai alapján-, arra az eredményre jutott, hogy 1970 óta az állatállomány 50 %-a pusztult el, ami egyezik a mostani, tágabb látókörű kutatás eredményével.

A legismertebb példa az oroszláné. Eddig Afrika területének nagy részén, Dél-Európában, a Közel-Keleten és Északnyugat-Indiában volt megtalálható az "állatok királya". Mára e kiterjedt populáció nagy része eltűnt, s csak az őshonos területek némely kis régiójában élnek még e faj példányai.

A kutatás vezetője, Gerardo Ceballos azt mondta, hogy a helyzet olyan rossz, "nem lenne etikus", ha nem használnának erős szavakat a krízis lefestésére, még akkor is, ha a természettudomány képviselőitől egyébként drámázástól mentes -objektív- hangvételt vár el a szakma.

A tudósok szerint az álatvilág folyamatban lévő kipusztulása súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi következményekkel jár majd.

Túlnépesedés, túlterjeszkedés

A szakemberek szerint nemzetközi szervezetet kellene létrehozni a vadvilág rezervátumainak finanszírozására.

A tanulmányt készítő tudóscsoportnak tagja volt Paul Ehrlich is, a Stanford University professzora, akinek 1968-ban megjelent könyve, a The Population Bomb először hívta fel a figyelmet a globális túlnépesedés veszélyeire. Ehrlich azt jósolta, hogy a '70-es években több száz millió ember fog éhen halni, ami nem történt meg, mert sikerült nagyobb terméshozamú élelmiszernövényeket elterjeszteni a világban (ennek lehetőségét könyvében Ehrlich is elismerte).

Ehrlich a The Guardian brit napilapnak azt mondta, a túlnépesedés ma is probléma, és bárki, aki ezt tagadni próbálná, az "idióta".

Az állatvilág fajpusztulását nemcsak az éghajlatváltozás által előálló szélsőséges időjárási események, valamint a sivatagosodás okozzák, hanem a termőföldek expanziója is.

A mezőgazdasági termelés alá vont területeket rendre az erdőkből nyessük ki, az őshonos ökoszisztémák elpusztításának árán hozzuk létre: kivágott erdők helyén létesülnek a szójaföldek és olajpálma-ültetvények.

Utóbbi ellen tiltakoztak zöld szervezetek, amikor a KitKat csokiról videót forgattak, rámutatva, hogy az őshonos orángutánok elvesztik élőhelyüket, csak hogy a fogyasztói társadalom el legyen látva pálmolajjal, amit aztán a rúzstól a margarinon át a testápolókig szinte mindenbe adagolnak.

Forrás: The Guardian