Már idén megtermelhetik országos villamosenergiaigényünk 5 százalékát a háztetőkre helyezett naperőművek, de ez akár megtízszerezhető lenne a megújulóenergia-közösségek széleskörű elterjedésével, amely egyúttal a magyar háztartások ellátásbiztonságát is erősítené a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint.

Kihirdették az idei Zöld Forrás pályázat nyerteseinek a névsorát. Az Agrárminisztérium zöld civil szervezeteket támogató programjában jutott pénz például az év kétéltűjére, denevérvédelmi felmérésekre és a gömörszőlősi gyümölcsös génmegőrzésére is. 49 társaság osztozkodhat 70 millió forinton.

A vízhiány és a vízkészletek súlyos szennyezése miatt fontos, hogy egyéni szinten is mindenki tegyen a vízkészleteink megóvása és a vízválság elkerülése érdekében.

Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre Washington állam kormányzója. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé.

Semmilyen kisvasút építési beruházást nem támogat az Agrárminisztérium a fokozott védelmet élvező, különleges természeti értékekkel rendelkező börzsönyi Csarna-völgyben – közölte a minisztérium sajtóosztálya.

Politikai szinten gyakran figyelmen kívül hagyják a belföldi halászat hozzájárulását az adott ország élelmezéséhez és a vidéki emberek megélhetéséhez. Ennek oka részben az adatok hiánya és az ágazat gazdasági alulértékeltsége.

Magyarország legnagyobb érintetlen erdejének csendjét hamarosan felverheti a vasútépítő munkagépek zaja, ami komoly veszélyt jelent a ritka fajokat is magába foglaló helyi élővilágra. Fenntartható-e az olyan turizmus, amely a természeti értékekre épül, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó fejlesztéseknek éppen ezen értékek sokasága eshet áldozatul?

A hazánkban kóborló, majd az elmúlt héten szabadon engedett barnamedve, Robi esetét sorra követik a médiában megjelenő hírek és videók különböző medveészlelésekről. A WWF Magyarország szerint az eset rávilágított arra, hogy mennyire fontos és sürgető újra megtanulnunk együtt élni őshonos nagyragadozóinkkal.

A nemzetközi szakmai zsűri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által koordinált „Partnerség a parlagi sasokat érintő mérgezések megszüntetéséért” című pályázatot hirdette ki győztesnek a 35 pályázat közül. Így a díj négyéves történetében először ünnepelhetünk magyar győztest a díjazottak között. 

A nyomok és az állat viselkedése alapján nagy valószínűséggel farkas nyomát találták meg a Börzsönyben, az állat a Bükkből, vagy Szlovákia területéről érkezhetett - erről a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa tájékoztatta az MTI-t.

Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezése, a legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, a indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe az Amerikai Geofizikai Unió folyóiratában közzétett tanulmány szerint.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2018 év hüllőjének az elevenszülő gyíkot, a Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaját választotta. Ez az állat úgy alkalmazkodott hűvös, nedves élőhelyének hüllők számára kevésbé kedvező viszonyaihoz, hogy tojások helyett eleven utódokat hoz világra - innen kapta nevét is. Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

A múlt hét végén Belize kormánya végre bejelentette: szigorú jogszabályokat vezet be annak érdekében, hogy tartósan felfüggesszék az olajfúrással kapcsolatos tevékenységeket az UNESCO Világörökség részét képező Belize Korallzátony közelében - írja a WWF Magyarország.

Nem a jövőben kerül sor rá. Már javában tart. A vészesen fogyatkozó populációjú állatfajok egyharmada nincsen veszélyeztetett fajként nyilvántartva, így a törvény ereje sem védi őket. Az állatvilág 50 %-a az elmúlt évtizedekben halt ki. Nemcsak az állatvilágot, de az állatok királyát is a kihalás fenyegeti.

A „We are all connected” – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a White Rabbit reklámügynökség közös munkája – a Cannes-i Lions Reklámfesztiválon kapott bronzoroszlánt Design kategóriában.

Ötvenhat milliárd ausztrál dollárt (11 734 milliárd forint) ér a Nagy-korallzátony, és kulcsfontosságú szerepet játszik Ausztrália gazdaságának támogatásában – állapították meg szakértők.

A Nemzeti Parki Termék Védjegyrendszer ismertségének növelése érdekében egy éven át tartó promóciós- és marketing körút aggteleki rendezvényén ünnepélyes keretek között hirdették meg „Az év ökoturisztikai létesítménye 2017” pályázatot, amit a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Turisztikai Ügynökség írt ki közösen.

Az Országgyűlés a mai napon elfogadta az erdőtörvény módosítását. A jogszabály mintegy két és fél éves előkészítésében hangsúlyos szerepet játszott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve stratégiai partnerei, az Országos Erdészeti Egyesület és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége. A három szervezet véleménye szerint a jogszabály-módosítás az erdők és az erdőgazdálkodók érdekeit védik, a természet értékeinek megőrzése mellett.

Az OECD számításai szerint Kína után népességarányosan Magyarországon hal meg a legtöbb ember idő előtt a légszennyezettség miatt, amelynek 70%-ért a lakossági fűtés a felelős - hívja fel a figyelmet a Föld Órája alkalmából a WWF Magyarország közleménye.

Norvégia felvette a kesztyűt a trópusi erdők irtása ellen, és első államként a világon úgy döntött, hogy a jövőben nem köt szerződést olyan vállalattal, mely közvetetten vagy közvetlenül hozzájárul trópusi erdők irtásához – olvasható a Rainforest Foundation Norway (RFN) honlapján.

Február másodika a Vizesélőhelyek Világnapja. A WWF adatai szerint az emberi tevékenység miatt Európában a vizesélőhelyek mintegy kétharmada, globálisan pedig 87 százaléka már elpusztult. Pedig ezek hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben.

Lejárt az UNESCO által meghatározott határidő, ameddig Spanyolországnak jeleznie kellett, hogy mit szándékozik tenni a világörökségi listán szereplő Donana Nemzeti Park megmentéséért. A hatmillió vándormadár pihenőhelyéül szolgáló spanyol vizesélőhely lehet az első európai uniós terület az UNESCO Világörökségi Helyszínei közül, mely átkerül a veszélyeztetettek listájára.

Az UNESCO Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listájára kerülhet a nagy múltú, dél-spanyolországi Doñana Nemzeti Park. A védett terület 170 000 ember megélhetését biztosítja, és az európai vándormadarak kiemelt pihenőhelye, ám fennmaradása veszélybe került az illegális földgázkitermelés és bányászat miatt.

Új emlékművet hozott létre Barack Obama amerikai elnök a nemzeti parki rendszer századik születésnapjának tiszteletére. De még milyet!

Szabó Marcel zöldombudsman országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be egy országos faültetési és favédelmi program parlamenti elfogadása érdekében. Ha elfogadják a törvényt, tíz év alatt egymillió fával gazdagodhat az ország.

Világszerte több mint 125 országban ma ünneplik a Föld Napját, amikor akciókkal, programokkal hívják fel a lakosság figyelmét, hogy takarékoskodjunk jobban bolygónk erőforrásaival. Komoly problémákkal kell szembenéznünk az elkövetkező évtizedben. Az éghajlatváltozás már itt van a nyakunkon, miközben esztelenül pazaroljuk bolygónk erőforrásait.

2013 után ismét magyar fa lett az Európai Év Fája verseny győztese. Februárban több mint kétszázezren szavaztak Európa szerte a nemzetközi Év Fája versenyben, ebből a bátaszéki molyhos tölgy összesen 72 653 ezer szavazatot szerzett. A második helyet egy csehországi ezeréves hársfa nyerte el, a harmadik a Bušáca - Zabudišová körtefája lett Szlovákiából.

A Buda környéki erdőkben pár évvel ezelőtt találkoztak először magányos aranysakálokkal a természetvédők, mára azonban bizonyos lett, hogy az őshonos állatfaj ismét stabilan jelen van a főváros környéki erdőkben is.

Ha a jelenlegi mértékben és sebességben folytatjuk a tengerek szennyezését, irtjuk a halpopulációt, derült ki a davosi Világgazdasági Fórum jelentéséből. A világszerte megtermelt plasztiknak csak 14 %-a kerül újrahasznosításra.