Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság Erdészeti Albizottságának elnöke a jogszabály-módosítás kapcsán kifejtette: Magyarországon a természetvédelmi korlátozással érintett erdők aránya eléri a 40 százalékot. A korábbi erdőtörvény és a természetvédelmi törvény viszont nem teremtette meg a természetvédelmi korlátozások ellentételezését, ami azt eredményezte, hogy a túlzó mértékű, szakmailag nem kellően alátámasztott természetvédelmi korlátozások szinte megfosztották az erdőtulajdonosokat a fenntartható erdőgazdálkodás folyamatos gyakorlásától. Ez vidéki munkahelyek ezreit veszélyezteti, másrészt a magánerdők több mint negyedén, legalább 250 ezer hektáron nem folyik gazdálkodás. Csak ezen területek termelésbe vonása megoldaná a tűzifahiányt, jelentős adóbevételeket hozna és vidéki munkahelyeket teremthetne. Az erdőtörvény módosítása megteremti a lehetőséget a szakirányítás és az erdőkezelés támogatására, ami részbeni megoldást jelent az előbbi problémák kezelésére – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

Kép: Pixabay

A NAK elnöke kiemelte: az erdőtörvény módosításával – az Európában már hosszú ideje bevett gyakorlatnak megfelelően – a törvényben leírt eseteken felüli természetvédelmi korlátozások csak az erdőgazdálkodóval egyeztetve léphetnek életbe, és azokért arányos kompenzáció jár majd. „Ez egyáltalán nem lehetetleníti el, vagy szorítja háttérbe a természetvédelmi szemléletű erdőgazdálkodást, ellenben nagyban hozzájárul a magántulajdonú erdők hatékonyabb hasznosításához, és megteremti azt a már régen hiányzó összhangot és egészséges egyensúlyt, amire a magyar vidéknek égetően szüksége van” – tette hozzá Győrffy Balázs.

Zámbó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke elmondta: az állami tulajdonban lévő erdők elsődleges funkciójának továbbra is a közérdekű szolgáltatások és a társadalmi igények fokozottabb kielégítésének kell lennie. Hozzátette: az erdészeti ágazati szabályozás kiemelt célja és eszköze az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának biztosítása, ez azonban - különösen a magántulajdonú erdők esetében - a gazdálkodás és a tulajdon megalapozottabb korlátozása mellett, illetve kisebb adminisztrációs terheket eredményezve is megfelelően érvényesíthető. A jogszabály-módosítás ebbe az irányba mutat: a korszerű és teljes körű erdészeti informatikai szakmai adatbázis, és elektronikus ügyintézési rendszer megvalósításával egyszerűsödik az adminisztráció, hatékonyabb lesz a hatósági ellenőrzés. Emellett az eddiginél rugalmasabb lesz az erdei haszonvételek körének meghatározása, valamint új haszonvételi módok is lehetővé válnak, így például a legeltetés.

Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke előnyként értékelte, hogy az erdőtörvény módosításának szakmai előkészítést a gazdasági szereplők végezhették, ellentétben a korábbiakkal, amikor is az erdészeti hatóság és a természetvédelem dominanciája volt a jellemző. „A társadalmi egyeztetésekre több év állt rendelkezésre, így mindenkinek lehetősége volt a törvény módosításával kapcsolatban állást foglalni, érdekeit érvényesíteni. Fontos kihangsúlyozni, hogy Magyarország erdeinek közel fele magántulajdonban van. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt húsz évben 200 ezer hektár új erdőt telepítettek a magánerdő-gazdálkodók, ezzel hozzájárultak a konzervált zöld felületek növeléséhez, így teljesítették legnagyobb természetvédelmi feladatukat” – hangsúlyozta a MEGOSZ elnöke.