A kezdettől, 1970-től 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 ezer szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák „az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek". Magyarországon is változatos programok várják az érdeklődőket.

Az első Föld Napján, 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Húsz évvel később Denis Hayes és barátai az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es éveket a környezet évtizedeként nevezve a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld Napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

Több mint 15 milliárd fával csökken a Föld erdőállománya minden évben az erdőirtás, a földhasználat megváltozása, a városiasodás és a helytelen erdőgazdálkodás miatt.

A WWF Magyarország friss statisztikai elemzése aggasztó adatokat közöl a hazai idős erdők állapotáról és azok természetvédelmi helyzetéről. Az ország erdőterületének alig két százalékát teszik ki az élővilág megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, 120 évnél idősebb erdők. Harmaduk nem áll természetvédelmi oltalom alatt. A védett és fokozottan védett állami területen található öreg erdők több mint felén pedig fakitermelés folyik. A legidősebb alföldi tölgyeseink, hegyvidéki bükköseink faanyagként történő hasznosítása nem csak a biológiai sokféleség védelmét veszélyezteti, hanem alapvető közjóléti értékek megsemmisülését jelentheti.

A nemzetközi Föld Napja Hálózat ezért arra biztat mindenkit, hogy ültessen és gondozzon fát, minél többet, gyerekei, unokái nevében is. Fákat a Földnek felhívásuk célja, hogy 2020-ra, az 50. Föld napjára 7,8 milliárd fát ültessünk világszerte. Egy ember egy fát - mert addigra legalább 7,8 milliárdan élünk a Földön. A felhíváshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott és mindenkit felhívnak, hogy ültessünk mindannyian legalább egy fát a 2020. évi Föld napjáig!

Túlfűtjük a bolygót - Kép: SXC

A szénerőművek nem férnek bele a Föld jövőjébe

2015 közel 1 Celsius-fokkal volt melegebb minden eddigi évnél 136 év rangsorában, az ipari forradalom kezdete, 1888 óta. 2015 decemberében haladta meg először a +1 Celsius-fokot a globális havi átlaghőmérséklet-különbség, és a felmelegedés folytatódik: 2016 első két hónapja +1,15 és +1,35 fokkal volt melegebb 137 év rangsorában. Az idei kiugró februári adat vészhelyzetet jelez a NASA szakértői szerint, és azt, hogy aggasztóan gyorsan közeledünk a kritikus 2 fokhoz, sőt már 2030-ra el is érhetjük.

Ma, a Föld Napján több ország magasrangú képviselője írja alá a tavaly decemberben elfogadott Párizsi Megállapodást. Az új nemzetközi éghajlatvédelmi egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést a még biztonságos 2 Celsius-fokos határon belül tartsa, lehetőleg minél közelebb az 1,5 Celsius-fokos küszöbértékhez. Miközben az aláírási ceremóniára való előkészületek zajlanak, az Ecofys tanácsadó vállalat frissen kiadott jelentésében arra figyelmeztet, hogy még a leghatékonyabb szénerőművek csatasorba állítása is szembemegy az új éghajlatvédelmi megállapodásban foglalt elvekkel.

"A napjainkban épülő és a jövőben megépíteni tervezett szénerőművek, beleértve a leghatékonyabbakat is, működésük során olyan jelentős szén-dioxid kibocsátást okoznak, amely lehetetlenné teszi a Párizsban elfogadott elvek megvalósítását" - mondta David de Janger, az Ecofys vezető tanácsadója.  "Az Ecofys által készített jelentés cáfolja a szénbányászati és a szén alapú villamosenergia szektor állításait, melyek szerint a hatékony szénerőművek megoldást jelentenek a kibocsátás-csökkentésben. Világos, hogy a Párizs utáni korszakban már nincs helye a szénnek, akármilyen hatékony szénerőművekben is tervezik elégetni." jelentette ki Sebastien Godinot, a WWF Európai Irodájának (European Policy Office) vezető közgazdásza, a jelentés megrendelője.

Nem kellene engedni a szénerőművek építését

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint 2050-re a villamosenergia szektor kibocsátását közel nullára kell csökkenteni ahhoz, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tudjuk tartani.Az ágazat kibocsátása akkor is kiugróan magas maradna, ha azt feltételeznénk, hogy az összes szénerőmű a jelenleg ismert legjobb hatásfokú és legalacsonyabb kibocsátású technológia (HELE) alapján épülne meg. A WWF álláspontja szerint az OECD országokban, amelynek Magyarország is tagja, nem megengedhető szénerőmű-projektek elindítása és megvalósítása. Az Ecofys jelentésében található elemzések a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzéseit ésforgatókönyveit vették alapul. Jelenleg globálisan 2300 új szénerőmű van tervezés alatt, amelyek összesített teljesítménye 1400 GW.

"Magyarországon jelenleg a Mátrai Erőmű új szuperkritikus, 500MW teljesítményű blokkja van tervezés alatt, amelynek azonban az Ecofys jelentéséből következően nem volna szabad megépülnie. A Mátrai Erőmű évente több százezer tonna lignitet ad el a lakosságnak, ami a legrosszabb hatékonyságú fosszilis tüzelőanyag, égetése pedig komoly egészségügyi kockázatokat jelent a lakosság számára" - nyilatkozta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.

A szénbányászat és a szénerőművek egyébként világszerte rendkívül nehéz helyzetben vannak. A világ legnagyobb magánkézben lévő szénbányászati vállalata, a Peabody Energy néhány napja csődvédelemért folyamodott az illetékes bírósághoz, de az ágazat több szereplője is komoly gondokkal küzd. A szénbányászati vállalatok Csehországban és Lengyelországban is az állam segítségét kérték, miközben Romániában a szénbányászok tüntetnek. Ezzel együtt pedig a nagy pénzintézetek is folyamatosan hátrálnak ki az ágazat mögül. A Bank of America, a Citigroup és a JP Morgan is bejelentette, hogy a jövőben nem kíván szénerőmű-projekteket finanszírozni.