Állati zsíradékot használnak a bankjegyek és a bankkártyák gyártásához

Egyre több országban kezdenek plasztikbankókat kiadni a jegybankok, mert ezek strapabíróbbak a papírpénzeknél. Az állatvédők egyáltalán nem örülnek ennek. Vallási és állatvédő aktivisták 2016 óta kampányoltak Angliában, hogy ne használják ezt az alapanyagot a bankjegyek előállításához. Mindhiába. A jegybank beintett.

A műanyagból készült új angol font bankjegyek előállításához „nyomokban” – tehát rendkívül kis mennyiségben – használnak fel állati zsírt, vagyis faggyút, ami a húsipar mellékterméke. Rendszerint a veséből és a bélszínből vonják ki, szarvasmarhákból, birkákból és a lovakból. Vallási – elsősorban hindu, dzsainista és szikh – és állatvédő csoportok nem titkolták ellenérzésüket e gyártási módszerrel kapcsolatban. 2016 végén kezdtek felszólalni az ellen, hogy az új 5 fontos bankjegyben faggyú található. Az ezt ellenző online petíciót 130 ezren írták alá. De kampányuk nem ért célt.

Mi gyilkoljuk az orangutánokat

Több mint a negyede eltűnt az indonéz erdőknek az elmúlt 25 évben. A hatalmas pusztítás oka, hogy hatalmas mennyiségben van szükség területekre a pálmaolaj előállításához. Közben pedig a legközelebbi rokonainkat irtjuk ki ezzel.

Anglia központi jegybankja, a Bank of England augusztus 10-én bejelentette, hogy nem áll el a faggyú használatától, arra továbbra is szükség lesz a bankók előállításához. Hogy némileg kiengesztelje az aktivistákat, a bank hozzátette, hogy „nem volt könnyű” ezt a döntést meghoznia. Az ok: nem tudtak elfogadható alternatívát találni, amivel kiiktathatnák a faggyú használatát.

Az egyik szóba jöhető opció a pálmaolaj lett volna, de annak termelése már így is évek óta a környezetvédők támadásainak célpontjában áll. Az ázsiai országokban ugyanis megyényi területeken tarolják le az őshonos erdőket (a kivágott fákból a légkörbe távozik a törzsükben, ágaikban és gyökereikben megkötött szén-dioxid, óriási emissziót eredményezve), s helyükön pálmaolaj-ültetvényeket hoznak létre.

Az ökoszisztémák ily módon történő megbolygatása az őshonos állatfajok, például az orangutánok létét is veszélyezteti. Erre hívta fel a figyelmet a Greenpeace KitKat-ellenes kampánya is. A pálmaolaj használata a bankjegy-gyártáshoz azért sem volt kivitelezhető, mert nem oldható meg kellőképp olcsón.

Az aggodalmakat próbálva eloszlatni, a bank nyilvánosságra hozta, hogy 9,3 milliárd darab 20 fontos, 10 fontos és 5 fontos bankjegy előállításához nagyjából 50 jószág faggyúmennyiségére lesz csak szükség a következő 10 évben. Összehasonlításképpen Angliában 2016-ban összesen 2,8 millió lábasjószágot tenyésztettek.

A Bank of England egyébként vizsgálatot indított az ügyben, és jelentésében – nyilván saját renoméját védendő – hangsúlyozta, hogy világszerte 30 jegybank használ faggyút a polimerbankók előállításához. De faggyú van a bankkártyákban és a mobiltelefonokban is.

A CNN utánajárt, mely valutákról van szó. Az Innovia Films nevű cég, mely a brit bankókhoz is szállítja a polimerműanyagot, 23 másik ország valutájában is érintett, így például a kanadai dollárban és az ausztrál dollárban. Malajziában, Nigériában, Chilében és Mexikóban is használnak polimerbankjegyeket.

Az Innovia Films sajtószóvivője a CNN-nek elárulta, a faggyú antisztatikussá teszi a műanyagot, vagyis csökkenti, minimalizálja a műanyag súrlódása által keletkezett elektromos töltést.

A nemzeti jegybankok azért térnek át egyre inkább a műanyag bankjegyek gyártására, mert az kevésbé koszolódik és használódik el, mint a papírbankók, vagyis tovább maradhatnak forgalomban.

Arról nincsenek adatok, hogy a bankkártyák gyártásához használt faggyú milyen mennyiséget tesz ki világszerte.

Véleményvezér