A mezőgazdaság a jegybank Növekedési Hitelprogramjának (NHP) az egyik legnagyobb nyertese: a második pillérben kihelyezett 693 milliárd forint több mint negyedét – mintegy 170 milliárd forintot – az ebben az ágazatban érdekelt vállalkozások vették fel. Ebben valószínűleg az is közrejátszik, hogy ezek a cégek többfajta hitelcél közül választhatnak: a beruházási vagy forgóeszközhitel mellett igényelhetik a termőföldvásárlást és a területalapú támogatás előfinanszírozását segítő konstrukciót is. Pulai Györgynek, az Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetőjének a véleménye szerint a mezőgazdaság részaránya az NHP második szakaszában az összes kihelyezések 30 százalékát is elérheti.
Hasonlóan jól alakult a lízing is az agráriumban: az első negyedévben a Magyar Lízing Szövetség adatai szerint 9,5 milliárd forint volt a finanszírozott összeg, ami 64 százalékos növekedés éves összevetésben.
– A jövőben tovább nőhet az agrárvállalkozások részesedése a finanszírozott összeget nézve. A tagvállalataink az első negyedévben 1152 finanszírozási szerződést kötöttek agrárvállalkozásokkal, ami több mint a duplája az előző év azonos időszakában aláírt szerződéseknek – vélekedett Jenei Viktor, a Magyar Lízing Szövetség elnöke.
Már az uniós pályázatokat várják
A finanszírozási helyzet javulása a mezőgazdasági vállalkozások optimizmusán is érezhető: a Magyar Fejlesztési Bank tavasszal kiadott felméréséből kiderül, hogy többen érzékelnek javulást finanszírozási helyzetükben (a korábbi 27,7 helyett 32 százalék), amiben jelentős része van az NHP mellett az EXIM, illetve az MFB agrárhitelprogramjainak.
– Jó évet zárt tavaly az agrárium, a termelési és ráfordítási költségek arányát mutató agrárolló alapján éves szinten jó jövedelme volt a szektornak, bár az év utolsó négy hónapjában az orosz embargó hatására már erőteljesebben nyílt az olló. A szankciók piactorzító hatása jelenleg is érvényesül, mivel azonban a termelés globális szinten egyensúlyban van, idő kérdése, hogy a piacokon is egy új egyensúlyi helyzet alakuljon ki. Ez azt jelenti, hogy Oroszország új ellátókat talál, míg az orosz felvevőpiactól elesett exportőrök, így a hazai termelők is új piacok után néznek – tájékoztatott Tresó István, a K&H agrárüzletág-fejlesztési főosztályának a vezetője. – Most pedig az élelmiszeripar már a konkrét kormányzati intézkedéseket várja, hogy megkezdődhessen a támogatások tényleges lehívása – tette hozzá a szakember. (Augusztus 10-én a vidékfejlesztési programot is elfogadta a Bizottság. A mezőgazdaságot is érintő összesen 1300 milliárdos Vidékfejlesztési Program első pályázati felhívásai ősszel jelenhetnek meg.)
MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 – keretösszeg: 8 Mrd forint
A zöldség- és gyümölcs-termékpályán működő termelői szervezeteknek és előzetesen elismert zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak, az egyéb mezőgazdasági és erdészeti termékpályán működő minősített elismeréssel rendelkező termelői csoportoknak elérhető.
Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 – keretösszeg: 15 Mrd forint
A mezőgazdasági termelő-, a halgazdálkodási tevékenységet vagy a tevékenység szerinti országos érdek-képviseleti szerv vagy köztestület ajánlásával és – a baromfi, nyúl, sertés és szarvasmarha ágazatban – termeltetési szerződéssel rendelkező, termeltető tevékenységet végző vállalkozások számára nyílik meg, maximum 6 éves lejárattal, azon belül maximum 3 év türelmi idővel.
Élelmiszer-ipari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 – keretösszeg: 6 Mrd forint
Az élelmiszer-ipari vállalkozások igényelhetik maximum 6 éves lejárattal, azon belül maximum 3 éves türelmi idővel, minimum 5 millió forint, maximum 500 millió forint összegben.
Forrás akad bőven, mégis számtalan speciális szempont nehezíti a gazdák életét, hogy hozzájussanak a kedvező hitelekhez.
Banki szempontból a legfontosabb kérdés az agrárvállalkozás tevékenységi köre. Jellemzően nehezen kapnak hitelt az élelmiszer-ipari vállalkozások, mivel az elmúlt években a gazdálkodásuk megnehezült, jövedelemtermelő képességük visszaesett, árbevétel-arányos nyereségük átlagosan alig 2-3 százalék. A bedőlési ráta – a termelőkkel szemben – magas, és beszállítóiknak gyakran késve fizetnek, ha egyáltalán fizetnek. A felszámolási és csődveszély az ágazatban elég nagy, és gyakori az adótartozás is.
A termelők pedig a kelleténél jobban függnek az időjárástól, így időről időre sok cég találja magát nehéz helyzetben. Ezen túl óriási problémát jelent körükben a szállítói hitelezés: a Bisnode céginformációs szolgáltató adatai szerint a beszállítók átlagosan 59 napot várhatnak számláik ellenértékére.
– Éves szinten, országosan összesen százmilliárd forint körüli kárt okoz a szélsőséges időjárás a mezőgazdaság számára. Emellett az enyhe telek kedveznek a betegségek, a rágcsálók és az egyéb kártevők elszaporodásának, ez pedig helyenként komolyabb károkat okoz a gabonatáblákban – mondta Kókai Gábor, a Generali Biztosító mezőgazdasági biztosítási csoportvezetője.
Pedig lehet védekezni
– Nem új keletű, hogy működik egy kárenyhítési alap Magyarországon, és lehetőség van piaci alapú biztosítást is kötni a termesztett növényekre. 2012 óta a kettőt egy rendszerbe foglalták, hiszen ezért jött létre az állami kárenyhítési rendszer, amelynek szabályozását törvénybe is iktatták – emeli ki Surmann Árpád agrárbiztosítási szakértő, az Agrisk.hu növénybiztosítási portál tulajdonosa.
Két pillért hoztak létre. Az első a kárenyhítési alap, amelybe a gazdák által kötelezően fizetendő összeg – szántóföld után hektáronként 1000 forint, zöldség és gyümölcsös után hektáronként 3000 forint – a felét teszi ki a nyolcmilliárd forint felhasználható keretösszegnek, a másik felét az állam pótolja ki. Az más kérdés, hogy ez mire elég az éves szinten bekövetkező károk mértékéhez képest, így sok esetben nehezen lehet megfelelni a térítési feltételeknek. Ez pedig kódolja a rendszer hatékonyságát és igazságosságát, Éppen ezért van jelentősége a második pillérnek, amely egy öngondoskodáson alapuló növénybiztosítás, ahol az éves díjnak egy jelentős részét – maximális mértékben 65 százalékát – az állam átvállalja. Tehát a két pillér közti lényeges különbség abban áll, hogy míg a kárenyhítési alapból az állam károkat fizet ki nem túl jó térítési színvonalon, addig egy önkéntes alapon kötött növénybiztosítással nagyon jó szolgáltatási szintet lehet elérni. Persze önrészek itt is léteznek, de egy káreseményt követően a gazda minden bizonnyal megtapasztalja a két pillér közötti szolgáltatásbeli különbséget. Ráadásul, aki nem rendelkezik valamilyen növénybiztosítással, az a kárenyhítési alapból járó kártérítésnek is csak a felét kaphatja meg.
Az állatállomány a vagyonbiztosítás keretén belül biztosítható, ami gyakorlatilag elemi károk következtében bekövetkezett elhullásra térít. Van kevésbé népszerű betegségre, járványokra fedezetet nyújtó biztosítás is, azonban ezeket a konstrukciókat az árazásuk – az állattenyésztés jövedelmezősége miatt és a bekövetkezés esélyét figyelembe véve – nem teszi igazán keresetté.
Általános agrárbiztosítói vélemények szerint ma Magyarországon 45 százalék körüli az agrárszféra biztosítási lefedettsége. Az ok az alacsonyabb biztosítási tudatosság, továbbá például az elmúlt években tapasztalt, a gazdasági környezet hatásai miatti olyan költségcsökkentési megoldások, amelyek a már amúgy biztosítással rendelkezőket is arra késztették, hogy kisebb fedezetű biztosítást válasszanak, illetve hogy egyáltalán ne kössenek.
– A helyzeten javított a díjtámogatott biztosítások bevezetése, de a kockázattudatosság még mindig alacsony, annál is inkább, mert számos olyan gazdálkodó van, aki a biztosítás nélkül veszélyezteti a likviditását, megélhetését – vélekedett Kókai Gábor, aki szerint az időjárás is sajátságosan befolyásolja a mezőgazdasági biztosítások piacát. – Az intenzívebb viharok jellemzően kisebb területen összpontosulnak. Azokban a térségekben mutatják a gazdák a legnagyobb hajlandóságot a biztosítás megkötésére, ahol gyakoribbak az időjárási károk. Bizonyos területek viszont jó pár éve nem szenvedtek kárt, emiatt ott csökkent a biztosítottság.
Surmann Árpád szerint az idén azért is indult nehezen a szezon, mert a gazdák figyelme kissé elterelődött a biztosításokról az új földügyi szabályozásnak való megfelelés következtében. Ettől függetlenül a piac további élénkülésére számít a szakember.
