A Magyar Bankszövetség rendkívül diplomatikus megfogalmazással fejezi ki nemtetszését a kormány agrárhitel-moratóriumával kapcsolatban. Azt semmiképpen nem lehet mondani, hogy tapsolnak az ötletnek.

Stratégiai megállapodást írt alá a Takarékbank Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA). Az együttműködéssel javítani kívánják a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit, és segíteni az ágazat szereplőit a minél kedvezőbb feltételű finanszírozásban. A két intézmény egyetért abban, hogy az új vidékfejlesztési program elindulásáig tartó átmeneti időszakban különösen fontos a kedvező finanszírozási környezet fenntartása a jelenlegi beruházási ütem fenntartása érdekében.

Az Európai Beruházási Alap (EBA) és az Erste Bank megállapodást írt alá, melynek keretében az Erste Bank 40 milliárd forintot helyezhet ki magyar kis- és középvállalkozásoknak az EU kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő programjához (COSME) fűződő konstrukcióban.

A takarmányárak növekedése az állati termékek felvásárlási árainak csökkenésével együtt súlyos veszteséget okozott az állattenyésztőknél. A világszinten jó terméshozamok ezt a trendet megfordíthatják, így a következő hónapokban már az állattenyésztők is fellélegezhetnek.

A korábbi 150 helyett már 250 milliárd forintos, maximális forráskeret áll rendelkezésére a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek (MFB), hogy az MFB-NHP Földvásárlási Hitelprogram keretében kedvezményes hitelt nyújtson az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítésének folytatását.

Bizakodóbbak a magyar agrárcégek, többen érzik úgy, hogy az NHP, az EXIM és az MFB hitelprogramjainak hatására javult a finanszírozási helyzetük. De az ágazat problémái nincsenek megoldva: alacsony a biztosított területek aránya, és emiatt a vállalkozások árbevétele erősen kitett a szélsőséges időjárásnak.

Az elmúlt években jelentősen nőtt az agrárium tőkevonzó képessége, köszönhetően a viszonylag magas termésáraknak, igaz, az orosz embargó alapjaiban megrendíthet bizonyos ágazatokat. A magyar agrárvállalkozások eredményessége azonban még elmarad a nyugati vállalatokétól, így lenne hová fejlődni. Hitel nélkül viszont a beruházások sem mennek.

Még mindig alulfinanszírozottnak számít a több mint félmillió mezőgazdasági vállalkozás és cég, dacára az állami támogatásoknak és az uniós forrásoknak. Pedig a mezőgazdaságban érdekeltek jó adósnak számítanak, de az ágazat sajátosságaiból fakadóan sokan küzdenek forráshiánnyal. Összegyűjtöttünk néhányat a lehetőségek közül, amelyek segítségével a termelők átvészelhetik a nehéz időszakokat.

Az MFB november közepén meghirdeti az élelmiszer-ipari cégeknek azt a 6 milliárd forintos forgóeszközhitel-keretet, amelyből 6 éves futamidővel, 3 éves türelmi idő mellett 5–500 millió forint összegű hitelhez lehet jutni.

Módosult az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram: bővült a hitelfelvevők köre, emelkedett a hitelösszeg, és változott az ügyleti kamat is.

Az agrárgazdaság kedvezményes forgóeszköz finanszírozását célzó program módosításai várhatóan 2013 februárjától lépnek életbe. A jövőben a baromfi és a sertés mellett a nyúl és a szarvasmarha ágazatban termeltető tevékenységet végző vállalkozások is igényelhetnek forgóeszköz, illetve tenyészállat-vásárlási célú hitelt.

A Magyar Agrárkamara felhívja a termelők figyelmét, hogy 2013. január 1-jétől az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett, 50 százalékos kamatkedvezménnyel igényelhető agrár forgóeszköz hitel a Magyar Fejlesztési Bank programja keretében.

Megjelent az Agrár Forgóeszköz Hitelprogramban igénybe vehető kamattámogatásról szóló rendelet. A csapadékhiányos időjárás súlyosan megterhelte a mezőgazdasági-, élelmiszeripari cégek, azon belül is különösen az állattenyésztési ágazat és a húsfeldolgozó vállalkozások jövedelmezőségét, likviditását.

Kedvezőbb kezességi feltételrendszert alakított ki az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) a nagyobb összegű hitelfelvevőknek, a kisebb hitelügyletek jelentős támogatásának megőrzése mellett.