Az egyedi a nyerő

Az elmúlt években jelentősen nőtt az agrárium tőkevonzó képessége, köszönhetően a viszonylag magas termésáraknak, igaz, az orosz embargó alapjaiban megrendíthet bizonyos ágazatokat. A magyar agrárvállalkozások eredményessége azonban még elmarad a nyugati vállalatokétól, így lenne hová fejlődni. Hitel nélkül viszont a beruházások sem mennek.

2014. december 14.

kfarkas

Egyre népszerűbbek az agrárvállalkozások a befektetők és a hitelintézetek körében is. Egyrészt a magyar gazdákat csak meglegyintette a gazdasági válság szele: 2011-ben például történelmének legjobb eredményét produkálta az agrárium 6,2 milliárd eurós exportértékkel, míg a magyar gazdaság szinte stagnált. Másrészt az agrárágazat banki kockázati besorolása a 2008-as válság kezdete óta stabil, sőt egyes piaci szegmensekben még javult is a megítélése. Ezért – annak ellenére, hogy a finanszírozási helyzet az elmúlt években a gazdaság egészében lényegében nem javult – a mezőgazdaság egyes szegmenseiben nőtt a hitelezési verseny a megfelelő likviditással rendelkező bankok körében.

Forrás van is, meg nincs is

Csakhogy az agrárágazat igényei egészen speciálisak: egyrészt hosszú a termelési ciklus, hiszen egy beruházásból jó esetben egy év múlva lesz bevétel. Sőt, bizonyos esetekben, mint például a szőlészetben vagy a gyümölcstermelésben, akár egy évtized is lehet az átfutási idő. Másrészt az ágazat erősen időjárásfüggő, és ez jelentősen befolyásolja az eredménytermelő képességét.

A magyarországi agrárvállalatok bevételarányos adózott eredménye két százalék körüli, szemben a nyugat-európai hat-nyolc százalékkal, tehát lenne fejlődési lehetőség. Ehhez, többek között, olyan agrotechnikai megoldások kellenek, amelyek biztonságosabb termésátlagot hozhatnak a kontinentális időjárás szeszélyeinek kitett magyar mezőgazdaságban, amelyet idén például a sok eső, tavaly az aszály fenyegetett. A szükséges beruházások támogatásához bőséges uniós forrás áll rendelkezésre, ám sok esetben a pályázáshoz szükséges finanszírozási lehetőségek hiányoznak.

A termelőknek is jut bőven forrás

Még mindig alulfinanszírozottnak számít a több mint félmillió mezőgazdasági vállalkozás és cég, dacára az állami támogatásoknak és az uniós forrásoknak. Pedig a mezőgazdaságban érdekeltek jó adósnak számítanak, de az ágazat sajátosságaiból fakadóan sokan küzdenek forráshiánnyal. Összegyűjtöttünk néhányat a lehetőségek közül, amelyek segítségével a termelők átvészelhetik a nehéz időszakokat.

"Az ágazatban működő vállalkozások finanszírozási igénye alapvetően két fő kérdés, illetve ágazati specialitás köré csoportosul: a támogatási rendszer által mozgatott beruházások és a hosszú termelési ciklusból adódó likviditási problémák áthidalása. A speciális helyzetben az agrárvállalkozások speciális finanszírozási termékeket igényelnek. Ami leginkább jellemző ezekre a kkv-kra, az a beruházási támogatások előfinanszírozása beruházási hitellel kiegészítve, készlet-, illetve input anyagok – például vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek, takarmány-alapanyagok az állattenyésztés számára – finanszírozása, valamint a normatív támogatások megelőlegezése" – mondta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Támogatott hitelek az élen

A pénzügyi szakember szerint ezért – amíg a kis- és közepes vállalkozások az egyszerű adminisztrációjú, több célt is kielégítő hitelkereteket keresik – az agrárvállalatok esetén a jól strukturált, a cég egyedi igényeihez és pénzügyi adottságaihoz szabott pénzügyi megoldások a járhatóak. A hitelezési körben az államilag támogatott eszközök járnak az élen.

– Egyértelműen az MNB Növekedési Hitelprogram, illetve az Exim export-előfinanszírozási hitelei a legkedvezőbbek és legkeresettebbek a vállalkozások körében. A hitelprogramok feltételrendszerei pedig ma már olyan mértékben egyszerűsödtek, hogy szinte minden lefedhető velük – hangsúlyozta Tresó István.

165 millió euró kártalanításra

Az Európai Bizottság új programot fogadott el az egyes EU-s mezőgazdasági termékeket érintő orosz importtilalommal kapcsolatos sürgősségi piaci intézkedések részeként, miután az augusztus 18-án meghirdetett, 125 millió eurós csomagot, amely a romlandó gyümölcsök és zöldségek termelőit kártalanította, szeptember 10-én felfüggesztették. A kártalanítási kérvények ugyanis pár hét alatt elérték az eredetileg tervezett költségvetés teljes összegét. Az új csomag 165 millió eurós összegben nyújt segítséget a piacokon keletkezett többletek visszavonására, és kiterjesztették a narancs, a mandarin és a kettő közötti hibrid, a klementin támogatására is. Annak érdekében, hogy a forrás minél célzottabban hasznosuljon, ezúttal tagállamonként szabták meg az elfogadható mennyiségeket és terméktípust. A mennyiségi korlátozás az elmúlt három év exportvolumenéhez igazodik, levonva abból azt a mennyiséget, amelyre már igényeltek támogatást a 125 millió eurós csomagból.

S. O.

Véleményvezér