A szakemberek többsége támogatná azt az új igazságügyi miniszteri elképzelést, hogy az ingatlan-nyilvántartás a földhivatalokból kerüljön vissza a bíróságok hatáskörébe. A legfőbb érv az, hogy bár az elmúlt évtized közepétől beindult a fejlesztés -- számítógépre került az ingatlanadat-nyilvántartás, idén februártól hamisíthatatlan papíron adják ki a tulajdoni lapokat, május végén pedig végre beindult a TakarNet program is -- a földhivatalokban nem gyorsult fel jelentősen az ügyintézés. Többéves lemaradás, feldolgozatlan ügyhátralék van főleg a fővárosban, s nem csökkent a lakással való visszaélések száma sem.

A közelmúltban Moszkvában szándéknyilatkozatot írt alá Vladimír I. Ressin orosz építési miniszter, valamint Csabai Lászlóné, a magyar kormány lakásmegbízottja. A dokumentum lényege, hogy a feltételek megteremtése után a magyar vállalkozók számára is nyitva áll a moszkvai építési piac, ahol évente mintegy 100 ezer új lakás (háromnegyed részben vállalkozói beruházásban) épül fel, és nagy léptékben folyik a tömbrehabilitáció, valamint a műemlék épületek felújítása.

Míg négy-öt éve élénk mozgás jellemezte a főváros lakásbérleti piacát, napjainkra a kereslet lényegesen alábbhagyott. A kínálat ugyan minden lakáskategóriában bőséges, a jelentősen lecsökkent bérlői érdeklődés jelenleg azonban többnyire az olcsóbb díjú lakóingatlanok felé irányul.

Az idei esztendő első negyedévében a lakáspiacon nem volt számottevő árnövekedés. A tendencia folytatódik, aminek eredményeként az elkövetkező 12 hónapban országosan a használt és új lakások területén 6, illetve 7%-os emelkedés várható. Az irodapiacon és az üzlethelyiségeknél továbbra is a túlkínálat dominál, az építési telkek viszont változatlanul jó hozamot jelentenek befektetőiknek: e szegmensben az eddigi 4-8% után további átlag 12,5%-os drágulásra lehet számítani. – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. napokban közzétett, legfrissebb közös ingatlanpiaci felméréséből

Ingatlanpiaci elemzők szerint az év első negyedévében tovább nőtt a fővárosi és környékbéli irodák kihasználatlansága. Az adatok alapján a teljes modern állomány 24%-a, több mint 280 ezer négyzetméternyi terület áll jelenleg is üresen, ami némely kategóriában további bérletidíj-csökkenést eredményezett. A kereslet stagnálása ellenére idén újabb 160 ezer négyzetméter piacra kerülése várható, melyből április végéig közel 60 ezernyit már át is adtak a fejlesztők.

Az elmúlt év nyarán életbe lépett devizaliberalizáció jótékony hatással van a magyarok külföldi ingatlanvásárlása. Az üzletágra szakosodott hazai forgalmazók szerint azóta számottevően nőtt a Spanyolországban, Floridában, és a horvát tengerparton házat, nyaralót keresők vásárlási kedve, illetve a megkötött adásvételi ügyletek száma.

Pólusok, plazák, hipermarketek, bevásárlócentrumok – ilyen sokféleképpen nevezik nálunk az elmúlt években épült gigantikus bevásárló létesítményeket. Definiálásuk még a szakemberek körében sem egységes, mint ahogy számukat, működési területük nagyságát illetően is eltérőek az adatok. Egy azonban biztos: a fővárosban és környékén a telítettség ellenére idén is több hasonló objektumot terveznek, és vidéken is további terjeszkedésük várható.

Úgy tűnik, hogy a március elejétől bevezetett, a használt lakásokhoz igényelhető támogatott hitellehetőség jótékony hatással van az új építésű otthonok piacára is. Az április végi-május eleji forgalmazói tapasztalatok szerint számos eladó -- miután a kereslet élénkülésével értékesíteni tudja régi lakását -- az új lakóingatlanok mellett teszi le voksát. Igaz, a vevők ma már az új lakások esetében sem sietik el a vásárlást, és annak helye, mérete, típusa mellett az ár és az ingatlan értéke közötti arányt is mindjobban mérlegelik.

Idén újabb kastélyokat értékesítenek, illetve adnak hosszú távú vagyonkezelésbe a kezelő állami szervezetek, és több önkormányzati műemlék ingatlan is eladásra vagy befektetői hasznosításra vár.

 

Több mint négyéves előkészítő munka és számos módosítás után idén elkészült Budapest 15 évre szóló városfejlesztési dokumentum-tervezete. A koncepciót február 19. és március 26. között több alkalommal nyilvános vitára bocsátotta a főváros, melyen a szakértők mellett a polgárok is elmondhatták észrevételeiket, megtehették javaslataikat.

Március vége közeledtével máris jelentős mozgás tapasztalható a fővárosi és agglomerációs telekpiacon. A kereslet élénkülését a szakemberek egyrészt az otthonteremtő hitelek és támogatások építésre ösztönző hatásával, másrészt a telekárak várható tavaszi, újabb 14-16%-os emelkedésével magyarázzák.

Az idén a fővárosban az építési telkek piacán átlag 14, az új építésű ingatlanoknál 10, míg a használt lakások szegmensében átlag 5%-os áremelkedés várható. Az irodapiac után az üzlethelyiségeknél is túlkínálat jelentkezik, a raktárak és üzemcsarnokok esetében azonban a kereslet-kínálat kiegyensúlyozott lesz. – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. napokban közzétett, legfrissebb közös ingatlanpiaci felméréséből.

A fejlesztések eredményeként idén tovább nő az ún. vegyes funkciójú üzleti parkok területkínálata, a hasonló beruházások helyszínei pedig folyamatosan áttevődnek a városközponttól kijjebb eső, autópályákat körülvevő területekre. Az építési kedv növekedésével az év végéig mintegy 120 ezer négyzetméter újabb ilyen létesítményt adnak át, ám az erősödő kínálat ellenére sem várható a bérleti díjak középtávú jelentős mérséklődése. – derül ki a DTZ Hungary Kft. január végén közzétett piacelemzéséből.

Az elmúlt év végétől a kormány Széchenyi Terv Plusz gazdaságélénkítő csomagja részeként újabb otthonteremtést támogató kedvezmények léptek életbe. Eredményeként tovább csökkent az új lakáshoz kapcsolódó ún. kiegészítő, valamint a jelzálogalapú általános kamattámogatású jelzáloghitelek kamata, a használt lakásokra felvett kölcsön után is igénybe vehető adókedvezmény, kedvezően változtak a tetőtér-beépítés támogatására vonatkozó szabályok, és ez évtől tovább szélesedik a lakásvásárlási illetékkedvezmény is.

Az elkövetkező háromnegyed évben a főváros telekpiacán 16, az új lakásoknál 10, míg a használt lakóingatlanok szegmensében átlag 5 százalék körüli áremelkedést valószínűsítenek a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. szakemberei. Az irodapiacon a túlkínálat ellenére megállt a bérleti díjak csökkenése, az üzlet- és raktárpiacon viszont további 6-7 százalék közötti drágulás várható.

Országszerte bőséges kínálat, széles választék, néhány termékből túlkínálat jellemzi a hazai építőanyag-piacot. S bár idén a kereslet is élénkült, a gyártók-forgalmazók az év végi számadást készítve többnyire mégsem elégedettek.

A Széchenyi-terv keretében Matolcsy György gazdasági miniszter 2001. szeptember 15-i döntése alapján öt pályázó, 2001. november 29-i döntése alapján nyolc újabb pályázó jogosult az Ipari Park cím viselésére. Ezzel a magyarországi ipari parkok száma 146-ra emelkedett. (1997-ben 28, 1998-ban 47, 1999-ben 37, 2000-ben 21 park nyerte el az “Ipari Park” címet.). A döntést Cséfalfay Zoltán helyettes államtitkár jelentette be Debrecenben, 2001. november 30-án, a Széchenyi Terv 2002. évi, regionális pályázatait ismertető fórumon, ahol az Észak-Alföld Régió szakemberi jelentek meg.

Az év vége közeledtével mind több elemző készíti el az idei esztendő mérlegét, és az elkövetkező időszakra előrejelzését. A Healey & Baker és a Jones Lang LaSalle közelmúltban közzétett elemzése szerint a beruházó cégek a magyar gazdaság további növekedésére, és a magyar főváros térségi szerepének erősödésére számítanak.

A kilencvenes években beindult hazai iroda-beruházási hullám - néhány év visszaesés után - az elmúlt egy-két évben újra felerősödött. Eredményeként – az elemző cégek adatai szerint -- a budapesti irodapiac csupán a tavaly mintegy 180 ezer négyzetméterrel, idén pedig várhatóan újabb 160-180 ezer négyzetméterrel bővül, így a bérelt és bérelhető területek aránya év végére várhatóan megközelíti a másfél millió négyzetmétert.

Az ingatlanpiacon idén folytatódott a korábban megindult folyamat: az építési telkek szegmensében az újlakás-építést és –vásárlást támogató kormányzati kedvezmények hatására az egyéni vásárlók mellett felerősödött a nagy lakásszámú beruházásra alkalmas beépítetlen telkek iránti vállalkozói kereslet, amely bár a korábbinál visszafogottabban, de tovább növelte az árakat. A használt lakások piacán az elmúlt év közepéig „lecsengett” árrobbanás után az árak változatlanul stagnálnak, néhány ingatlantípusban visszaestek, míg az újlakás-piacon a keresletélénkülés és árnövekedés tapasztalható. Ugyanakkor a csökkenő lakásbérleti és iroda-, valamint jelenleg stagnáló üzlethelyiség-díjak mellett valamelyest megmozdultak az országosan alacsony földárak.

Az ingatlanpiacon idén folytatódott a korábban megindult folyamat: az építési telkek szegmensében az újlakás-építést és –vásárlást támogató kormányzati kedvezmények hatására az egyéni vásárlók mellett felerősödött a nagy lakásszámú beruházásra alkalmas beépítetlen telkek iránti vállalkozói kereslet, amely bár a korábbinál visszafogottabban, de tovább növelte az árakat. A használt lakások piacán az elmúlt év közepéig „lecsengett” árrobbanás után az árak változatlanul stagnálnak, néhány ingatlantípusban visszaestek, míg az újlakás-piacon a keresletélénkülés és árnövekedés tapasztalható. Ugyanakkor a csökkenő lakásbérleti és iroda-, valamint jelenleg stagnáló üzlethelyiség-díjak mellett valamelyest megmozdultak az országosan alacsony földárak.

Az ingatlanpiacon idén folytatódott a korábban megindult folyamat: az építési telkek szegmensében az újlakás-építést és -vásárlást támogató kormányzati kedvezmények hatására az egyéni vásárlók mellett felerősödött a nagy lakásszámú beruházásra alkalmas beépítetlen telkek iránti vállalkozói kereslet, amely bár a korábbinál visszafogottabban, de tovább növelte az árakat. A használt lakások piacán az elmúlt év közepéig „lecsengett” árrobbanás után az árak változatlanul stagnálnak, néhány ingatlantípusban visszaestek, míg az újlakás-piacon a keresletélénkülés és árnövekedés tapasztalható. Ugyanakkor a csökkenő lakásbérleti és iroda-, valamint jelenleg stagnáló üzlethelyiség-díjak mellett valamelyest megmozdultak az országosan alacsony földárak.

A kilencvenes évek elejétől nálunk is beindult lízing, ám mint ingatlanfinanszírozási forma - a kiszámíthatatlan piac okozta túl sok kockázati tényező miatt - néhány év után visszaszorult. Napjainkban azonban ismét a felfutás jeleként értékelhető, hogy miután két-három éve néhány tőkeerős cég és bank is beszállt az üzletágba, nemcsak az ipari, kereskedelmi és egyéb ingatlanlízing-ügyletek száma nőtt meg számottevően, hanem mint lakásszerzési megoldás is megjelent a kínálatban.

Az APEH operatív főosztálya, és a szakmai irányítása alá tartozó igazgatóságok operatív osztályai 2001. január 1. és június 30. között az egész évre tervezett 40 ezer, országos méretű ellenőrzésből több mint 26 ezret elvégeztek. A vizsgálat, melynek összesített féléves eredményeit a közelmúltban tették közzé, kiterjedt a vállalkozások nyugta- és számlaadásának, leltárkészleteik, foglalkoztatottjaik bejelentésének, valamint a piacok, közterek árusainak ellenőrzésére. Emellett részét képezte a vizsgálatnak a jövedéki termékek, az adatszolgáltatók, a társas és egyéni vállalkozó preventív ellenőrzése, valamint azok a néhány napos akciók, melyek a főváros mellett néhány megyét, illetve a Balaton vonzáskörzetét érintették.

A több mint tíz éve beindított józsefvárosi és ferencvárosi városmegújító programok sikere hatására ma már több fővárosi kerületben folynak hasonló fejlesztések. A felújító munkák eredményeként jelentősen felértékelődő területeken nemcsak a lebontott régi épületek helyén felépülő új lakások iránt nőtt meg a kereslet, de a környezetükben lévő használt lakások piaca sem állt le.

Az 1992-ben indult, az önkormányzati többségi tulajdonú SEM IX. irányításával folyó ferencvárosi rehabilitáció szintén kiemelkedő eredményeket tud felmutatni. Az elmúlt év végéig befejeződött 29 lakóépület, bennük 489 lakás teljes felújítása, 2,5 milliárd forintból (a költségek 50 százalékát a főváros vállalta), valamint 109 millió forintos ráfordítással részlegesen megújult 15 lakóépület 364 lakással, s önkormányzati beruházásban a Ferenc téren és a Viola utcában 274 millió forintos költséggel felépült két új, összesen 52 lakásos lakótömb.

A VII. kerület négyéves, 1999-2002 között megvalósítandó, a „megőrizve megújulni” szempont alapján kidolgozott kerületfejlesztési koncepciója ugyan már 1997-ben elkészült, majd ezt a cselekvési program elfogadása követte, a program csak az elmúlt évben kapott erőre.

A forint konvertibilitásának bejelentése óta eltelt viszonylag rövid időszak nem akadálya annak, hogy szemügyre vegyük a devizakorlátok teljes körű feloldásának várható ingatlanpiaci hatását. S bár szakemberek szerint az intézkedés következményei nem rengetik meg látványosan az ingatlanpiacot, hosszabb távon hatással lehetnek a bérleti díjak alakulására, a külföldiek hazai és a magyarok külföldi ingatlanvásárlására egyaránt.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) idén is folytatja úgynevezett kastélyhasznosítási programját. Ennek keretében júniusban a fővárosi Herz-villa, a gyönki Magyary-Kossa-kúria, valamint a vácdukai Latinovits-Bottlik-kúria tulajdonjogának értékesítésére írt ki pályázatot, rövidesen pedig néhány patinás kastélyépületek vagyonkezelői jogát hirdeti meg. Ez utóbbi, hosszú távú hasznosításra pályázható ingatlanok között szerepel a bajnai ördöglovas és a nágocsi Zichy-kastély, melyekhez tőkeerős befektetőket vár a szervezet, hiszen felújításuk jelentős beruházást igényel.

A címben feltett kérdésre nehéz a válasz, de egy jó helyen fekvő, műszakilag korszerű lakóingatlan, legyen az használt vagy újonnan épült, alacsony kockázat mellett évtizedek múltán is garantáltan időtálló érték, saját használatra éppúgy megéri, mint tőkebefektetésre. A rövidebb táv tendenciáit ma nehéz megjósolni.

Az ingatlanpiacon az idei év első öt hónapjában folytatódott az egy esztendeje megindult folyamat: az építési telkek piacán az újlakás-építést és vásárlást támogató kormányzati kedvezmények hatására az egyéni vásárlók mellett felerősödött a nagy lakásszámú beruházásokra alkalmas területek iránti vállalkozói kereslet is, amely bár a korábbinál visszafogottabban, tovább növelte az árakat. A használt lakások szegmensében az elmúlt év közepéig „lecsengett” árrobbanás után idén az árak stagnálnak, néhány ingatlantípusban visszaestek, míg az újlakás-piacon továbbra is keresletélénkülés tapasztalható. Ugyanakkor a stabil lakásbérleti, iroda- és üzlethelyiség-díjak mellett országosan változatlanul kedvezően alacsony föld- és erdőingatlan árak jellemzik a piacot.

Az ingatlanpiacon az idei év első öt hónapjában folytatódott az egy esztendeje megindult folyamat: az építési telkek piacán az újlakás-építést és vásárlást támogató kormányzati kedvezmények hatására az egyéni vásárlók mellett felerősödött a nagy lakásszámú beruházásokra alkalmas területek iránti vállalkozói kereslet is, amely bár a korábbinál visszafogottabban, tovább növelte az árakat. A használt lakások szegmensében az elmúlt év közepéig „lecsengett” árrobbanás után idén az árak stagnálnak, néhány ingatlantípusban visszaestek, míg az újlakás-piacon továbbra is keresletélénkülés tapasztalható. Ugyanakkor a stabil lakásbérleti, iroda- és üzlethelyiség-díjak mellett országosan változatlanul kedvezően alacsony föld- és erdőingatlan árak jellemzik a piacot.

Az ingatlanpiacon az idei év első öt hónapjában folytatódott az egy esztendeje megindult folyamat: az építési telkek piacán az újlakás-építést és vásárlást támogató kormányzati kedvezmények hatására az egyéni vásárlók mellett felerősödött a nagy lakásszámú beruházásokra alkalmas területek iránti vállalkozói kereslet is, amely bár a korábbinál visszafogottabban, tovább növelte az árakat. A használt lakások szegmensében az elmúlt év közepéig „lecsengett” árrobbanás után idén az árak stagnálnak, néhány ingatlantípusban visszaestek, míg az újlakás-piacon továbbra is keresletélénkülés tapasztalható. Ugyanakkor a stabil lakásbérleti, iroda- és üzlethelyiség-díjak mellett országosan változatlanul kedvezően alacsony föld- és erdőingatlan árak jellemzik a piacot.