Az elmúlt két évben a fővárosban és agglomerációjában, valamint a vidéki nagyvárosokban egyaránt a négyszögölárak folyamatos, látványos emelkedésének lehettünk szemtanúi. Szakemberek szerint az árnövekedés Budapesten csupán 2000-ben is átlagosan 40%-ra tehető, de némely frekventált kerületben akár 80%-kal is többet kértek egy-egy kedvező adottságú, panorámás területért, mint 1998 végén, vagy 1999 elején. A főváros telekpiacán az árak felfelé araszolása az elmúlt évben sem maradt el, de üteme valamelyest mérséklődött. A prognózisok tavaly januárban átlag 20% körüli éves növekedést jeleztek, melyet az év első hat hónapjának adatai igazoltak: június-júliusban 10-15, a kiemelt családi házas övezetekben pedig 20-25%-kal kértek többet egy-egy parcella négyszögöléért, mint 2000. decemberében. Az üres területek árának emelkedése az év második felében tovább folytatódott, és az esztendő végéig a budapesti építési telkek „teljesítették” a prognózisban megjelölt 20, esetenként 30%-os növekedési mértéket.

Idén az ingatlanpiaci elemzők visszafogottabb áremelkedést, átlag évi 14-16%-os drágulást jeleznek; a felélénkült építési kedv és szűkülő kínálat mellett ez az egyik mozgatója a januártól tartó vásárlási láznak. A vevők többsége – akár építési, akár befektetési céllal keres beépítetlen területet -- ugyanis tudja: március közepéig-végéig még tavalyi áron szerezhető meg a kiszemelt parcella, így akár több százezer forintot is megspórolhatnak, ha minél előbb megkötik az üzletet.

A főváros telekpiacán az árak és a kereslet szempontjából évek óta, így idén is a budai oldal a meghatározó. A Duna jobb oldalának belső, kiemelt (például II., XII. kerületek rózsadombi, szabadsághegyi) részei továbbra is tartják magas, 200 ezer forintot meghaladó négyszögölértéküket, némely különleges adottságú építési terület négyszögölára pedig mára elérte a 300 ezer forintot. Budapestnek ezen a részein elsősorban a beruházó társaságok vásárolnak, míg a budai oldalhoz ragaszkodó, de vékonyabb pénztárcájú magánszemélyek rájöttek: érdemesebb a II. kerület külsőbb, árban elérhetőbb II/A (Pesthidegkút) részeinek beépítetlen területei között keresgélni, ahol a négyszögölárak jóval alacsonyabbak, a Mareco Ingatlan Rt. adatai szerint 120-170 ezer forint között szóródnak. A III. kerületben idén is számos építési parcellát kínálnak eladásra, 86 ezer forintos átlag négyszögöláron, míg a XI. kerületben már mélyebben kell az építkezőknek a zsebükbe nyúlniuk: a városrész egészében széles skálán, 140-260 ezer forint/négyszögöl között mozog a jelenlegi telekár, az építkezők körében egyre kedveltebb, rohamosan fejlődő XXII. kerületben pedig átlag 44 ezer forintos négyszögölárral kell a vevőknek számolniuk.

A budai oldal beépíthető területeinek fogyásával, és az árak mind magasabbra emelkedésével a kereslet egyre inkább a külső pesti kerületekbe tevődik át, ahol a parcellák nemcsak jóval olcsóbban cserélnek gazdát, de a választék is bőségesebb. Ez alól egyedül Zugló jelent kivételt, ahol csak ritkán jelenik meg a kínálati palettán egy-egy eladásra szánt telek, és a jó fekvésűeknek ugyancsak megkérik az árát (az átlagár 145 ezer forint/négyszögöl). A Zugló mellé lassan felzárkózó többi pesti, külső zöldövezeti (IV., XV., XVI., XVII. és XVIII.) kerületekben – ahol az árak nagy szóródást mutatnak -- jelenleg még viszonylag olcsón, 42-85 ezer forint közötti áron hozzá lehet jutni az üres területek négyszögöléhez.

A fővárosból a csendbe, a tiszta, jó levegőjű helyre vágyó családok a környező települések valamelyikében keresik leendő otthonuk színterét. Ennek a több mint tíz éve megindult újkori népvándorlásnak az eredményeként azonban ma már az olyan divatos kisvárosokban mint Budaörs, Budakeszi, Budajenő, Solymár sem lehet olcsó parcellához jutni. A négyszögölárak általában itt is elérik a 40-55 ezer forintot, de a hegyoldali, és különleges panorámájúak esetében tulajdonosaik elkérik akár a 120-130 ezer, de gyakran még az ún. nadrágszíjparcellák esetében is a négyszögölenkénti 19-35 ezer forintot. Ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt években az ún. kivándorlási gyűrű kitágult, és a keresett falvak, városok listájára Telki, Veresegyháza, Szentendre, Göd mellé felkerültek a agglomeráció újabb -- Vecsés, Dunaharaszti, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, valamint a pilisi tájék és a Dunakanyar -- települései is. Ez utóbbiak népszerűségét növelte, hogy ingatlanfejlesztők a helyi építési előírások figyelembe vételével nagy területek fejlesztésébe fogtak, melynek eredményeként közművesített, lakókerti-lakóparki házépítésre alkalmas parcellákat dobtak piacra, viszonylag szélesebb rétegek számára elérhető áron. Ilyen például a piliscsabai Magdolna-völgy, ahol a több mint 300 darab, egyenként 277-333 négyszögöles építési telek egy része már vevőre talált 23 400-27 300 forint/négyszögöláron, vagy a Dunabogdány külső részén, a Bogonháti majorban 20 hektáron kialakított lakópark, ahol szintén egyedi családi házak építésére alkalmas, nagyméretű (800-1600 négyszögöles) parcellákat kínálnak 18 ezer forintos négyszögöláron.

Az ország nagyvárosaiban -- ha nem is hasonló mértékben, mint Budapesten -- egy-két éve szintén megugrottak a telekárak. Különösen igaz ez a nyugati határszéli városokra, melyek között is Sopron vezeti a listát 21-150 ezer forintos négyszögöláraival. Őt követi Győr és Szombathely, ahol 15-50, illetve 16-52 ezer forint közötti négyszögöláron tartják magukat a közművekkel ellátott építési területek, míg Debrecenben 18-65 ezer, Szegeden pedig helytől, paraméterektől függően 17-58 ezer forint közötti árat kell letenni egy-egy parcella négyszögöléért. Az üdülőterületek közül továbbra is a Balaton viszi el a pálmát a keresettség és az árak tekintetében, de a fejlesztés előtt álló kisebb tavaink melletti települések is népszerűek. A Balaton környezetében a 250-300 négyszögöles építési telkek ára mostanra 10-22 millió, a Velencei-tó mellett 5-10 millió forint körül alakult (vannak persze ettől eltérő árak lefelé és felfelé is), míg a Tisza-tó környéki településeken akár már 7800-16000 forint közötti négyszögöláron is telektulajdonossá válhatunk.