Az elmúlt évben a használatba vett új lakások száma a KSH adatai szerint országosan meghaladta a 28 ezret, a kiadott új építési engedélyeké pedig a 48 ezret. Ez a 2000. évhez képest 30, illetve 7%-os növekedést jelent.

Az átadott 28 054 új otthon 74%-át magánszemélyek hozták tető alá, míg 22%-át (két évvel ezelőtt 14%-át) a vállalkozások építették. A lakosság építői, építtetői szerepe visszaszorulásával a kivitelezői körben is tovább csökkent a házilagos kivitelezések aránya, az elmúlt évben az értékesítési céllal tető alá hozott új lakások száma pedig az előző évinél több mint kétszeresére, 6200-ra emelkedett. Új vonása a tavalyi lakásberuházásoknak, hogy míg a lakosság saját használatra évek óta egyre nagyobb alapterületű házat épít (a tavalyi országos méret átlag 106 négyzetméter volt), addig az értékesítésre szánt új otthonoké átlag 70 négyzetméter volt.

A lakásépítkezések számának emelkedése, valamint a használtlakás-piac forgalmának beindulása nem vetette vissza az újak iránti keresletet, sőt az ingatlanforgalmazók eddigi tapasztalata szerint ez utóbbi jó hatással van az egész piacra. A támogatott hitellehetőségek, úgy tűnik, ha lassan is, beindítanak egyfajta lakásmobilitást: a régi otthonukat értékesítők közül ugyanis – a használt és új lakások közötti „árolló” szűkülésével -- mind többen döntenek új ingatlan vásárlása mellett. Ugyanakkor a továbbra is élénk kereslet mellett az újlakás-piac is mindjobban differenciálódik. Amíg két-három esztendeje az újonnan épült lakások – legyen az luxus vagy polgári kategória -- többnyire már az építkezés befejezése előtt gazdára találtak, napjainkban a vevők már nem „sietik el” a vásárlást: akár hónapokig is várnak, hogy a helyben, méretben, anyagaiban, belső-külső kialakításban az igényeiknek legmegfelelőbb, és nem utolsósorban -- az ingatlan értékével – árban arányban álló lakóparki házat, társas- vagy sorházi lakást megtalálják. Ily módon az épülő lakások tulajdonba kerülése -- akár az építkezés kulcsrakész átadásáig, vagy jóval az utánra -- is kitolódik.

A vásárlók által legkeresettebb, így az építkezések szempontjából is a legkedveltebb fővárosi helyszínek nem változtak: az elmúlt évben, sőt idén is változatlanul kiemelt helyen szerepelnek a budai területek, de melléjük felzárkóztak a városrehabilitációs programba bekapcsolódó (például VII., VIII. IX. XIII.), valamint a pesti (XIV., XVI., XVII. és XVIII.) zöldövezeti kerületek.
Az árakat tekintve a szakemberek többsége az új lakások piacán – az erős kínálat jótékony hatásaként – nem vár látványos változást: az elkövetkező években infláció körüli, vagy azt valamelyest meghaladó mértékű áremelkedést prognosztizálnak. Szerintük ugyanis – és ezzel az elmúlt évben már néhány beruházó társaság a négyzetméterár csökkentésével kénytelen volt szembesülni -- a kínálat ilyen mérvű bővülésével az új lakások négyzetméterárait nem lehet a korábbi évekhez hasonló mértékben emelni. Ugyanakkor a fizetőképes vásárlói réteg igényeihez is jobban kell igazodni, és az eddiginél jóval kisebb, zömében 50-80 négyzetméter közötti otthonokat építeni.

A konkrét árakat nézve jelenleg a főváros budai oldalán 250-260 ezer forintról indulnak a négyzetméterárak és felmennek 650 ezer forintra, a luxus kategóriában pedig akár e fölé is. A pesti oldalon, a belvárosi, kisméretű, valamint a zöldövezeti új lakások átlagára 250-260 ezer forint körül mozog, míg vidéken 136 és 280 ezer forint között szóródnak.